Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-04 / 52. szám, kedd
8 Külföld ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 4. www.ujszo.com ■BOB RMDSZ: belép a kormányba Bukarest. Belép a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a román kormányba, amelyben egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget, valamint a környezet- védelmi és a kulturális miniszteri posztot fogja betölteni, emellett a pártnak 14 államtitkára lesz - jelentette be tegnap Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A miniszterelnökhelyettesi és a kulturális miniszteri poszt várományosa Kelemen Hunor, a környezetvédelmi szaktárca élére Korodi Attilát javasolta a magyar szervezet. Mindkét politikus vezette már a szóban forgó tárcákat Emil Boc kormánya idején. A politikai megállapodás tartalmazza mind a székely zászló, mind a Marosvásárhelyei Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozata körüli viták rendezését. A kormány által kinevezett prefektusok tekintetében folytatódnak a tárgyalások, de az már eldőlt, Maros megyében az RMDSZ adja a prefektust. (MTI) Merénylet a fővárosban Iszlámábád. Fegyveresek tegnap megtámadtak egy bírósági épületegyüttest a pakisztáni Iszlámábádban, a merényletben több mint tízen meghaltak és mintegy 30-an megsebesültek. A halálos áldozatok között egy bíró is van. Legalább 4 támadó is meghalt. A merénylők lövöldöztek, kézigránátokat robbantottak, majd ketten működésbe hozták a testükre erősített robbanószerkezetet. A tálibok Iszlámábádban, a kormány székhelyén ritkán csapnak le, ráadásul éppen most hirdettek egy hónapos tűzszünetet, hogy elősegítsék a kormánnyal folytatott béketárgyalások felújítását. (MTI) Boszniában máig tüntetnek Szarajevó. Már 26 napja tüntetnek Bosznia-Hercegovina több városában is a nehéz szociális helyzet miatt elégedetlen polgárok. Tegnap is százak gyűltek össze Szarajevóban Bosznia-Hercegovina államelnökségének épülete előtt. A tüntetések közvetlen kiváltó oka négy tuzlai privatizált nagyvállalat csódbejutása volt. A szociális feszültségek miatt a tiltakozások később más bosnyák városokra is átterjedtek, a tömeg több kormányzati hivatalt megtámadott. (MTI) Az orosz katonák lelki és fizikai nyomással kényszerítik ki az ukrán alakulatok átállását - Ankara aggódik a krími tatárokért Orosz ultimátum a krími ukrán erőknek Ukrán hadsereg zárt ajtók mögött. 4 keresi támaszpont körül is szorul az orosz hurok. (TASR/AP) Kijev/Kercs/Ankara. Az orosz egységek gyakorlatilag teljesen birtokukba vették a Krím félszigetet, a helyi ukrán erők demoralizálódtak, orosz ultimátumot kaptak a krími ukrán erők. MT1-ÖSSZEF0GLALÓ Oroszország ultimátumot intézett a krími ukrán haderőnek, megadásra szólította fel. Az ultimátumot, Alekszandr Vitko, a fekete-tengeri orosz hadiflotta parancsnoka adta. „Ha holnap reggel 4 óráig nem adják meg magukat, akkor az ukrán fegyveres erők összes egysége és része ellen valódi roham indul” - olvasható Vitko ultimátumában. Oroszbarát katonák vették át az irányítást a szűk Kercsi- szoros krími oldalán lévő kompkikötő fölött. Az Ukrajnához tartozó félszigetet a déloroszországi Krasznodari területtől elválasztó szoros a keresi kompátkelőnél alig néhány kilométer széles. A keresi kompkikötőt tegnap reggel óta irányító katonák oroszul beszéltek. A Kercsi-szoroson átvezető, Oroszországot a Krímmel összekötő híd építését rendelte el Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő. Közben orosz páncélozott járművek határ menti csapaterősítéséről számoltak be ukrán határőrök a Krím félsziget keleti csücskéből. Tegnap újabb orosz hajók érkeztek a Krím déli csücskén lévő Sze- vasztopol kikötőjébe, további hajók pedig cirkálnak az orosz fekete-tengeri flotta támaszpontjaként szolgáló Szevaszto- pol előtt. Az orosz erők közben egyes krími körzetekben blokkolják a mobil távközlési szolgáltatásokat. A kialakult helyzettől függetlenül Arszenyij Ja- cenyuk ukrán miniszterelnök tegnap kijelentette, országa soha nem fog lemondani a Krím félszigetről. Afgán veteránok bevetésben Orosz katonák szinte teljes ellenőrzésük alá vontak egy ukrán katonai laktanyát a szevasz- topoli Belbek nemzetközi repülőtér közelében. Több mint 1500 afganisztáni háborút megjárt orosz veterán utazott a Krím félszigetre - jelentette be az egykori katonák szövetségének vezetője. Franc Klincevics azt mondta, hogy a szervezet tagjaiból álló népes küldöttséget az ukrajnai „internacionalista harcosok” hívták meg a Krími Autonóm Köztársaság területére. Szergej Akszjonov, a krími parlament által megválasztott helyi oroszbarát kormányfő szerint a félszigeten csak az történt, amire a kijevi Majdanon az ukrán politikusok a népet felszólították, vagyis a nép a saját kezébe vette a hatalmat. Akszjonov hangsúlyozta, ami érvényes a fővárosra, Kijevre, annak érvényesnek kell lennie a Krími Autonóm Köztársaságra is. Dezertálnak az ukránok Az ukrán flotta újonnan kinevezett parancsnoka bejelentette, felesküdött az oroszbarát krími hatóságokra, Kijevben ugyanakkor hazaárulásért vádat készülnek emelni ellene. Gyenyisz Berezovszkij ellentengernagy ezt a fekete-tengeri orosz flotta szevasztopoli főparancsnokságán jelentette be. Ezzel párhuzamosan Krím kormányfője aláírta a parancsot arról, hogy Berezovszkijt a Krími Autonóm Köztársaság haditengerészeti erőinek főparancsnoki-posztjára helyezi. A nyugati hírügynökségek ezt a fejleményt úgy értékelték, az ellentengernagy „átállt az oroszbarát erők” oldalára. Már több mint 3000 ukrán katona esküdött hűséget a Krímben élők szolgálatára az elmúlt napokban - közölte tegnap a félsziget kormánya. A Krímben állomásozó ukrán belügyi erők több mint 1500 katonája, valamint a határőrség 1700 munkatársa tett esküt. Az orosz katonák lelki és fizikai nyomást gyakorolnak az ukrán határőrökre, hogy kikényszerítsék átállásukat a Krími Autonóm Köztársaság orosz vezetése mellé - közölte az ukrán határőrszolgálat. Az orosz kommandósok specialistái igyekeznek pszichológiai nyomást gyakorolni az ukrán katonákra, és ultimátum formájában követelik, hogy vessék alá magukat az új krími vezetés utasításainak. Aktív verbuválási kísérletek folynak, közben az orosz katonák igyekeznek minél több bizalmas információt megtudni az ukrán katonai egységek irányítási struktúrájáról. A törökök féltik a tatárokat Aggodalommal tölti el Törökországot a Krím félszigeten élő török etnikumú tatár kisebbség sorsa, ezért Ankara „feszült figyelemmel” követi az ukrajnai fejleményeket. Nem maradhatunk egyszerű szemlélői a krími eseményeknek - közölte tegnap egy török kormányzati forrás. A hét végén Törökországban élő tatárok tüntettek Ankarában és Isztambulban, elítélve az oroszok beavatkozását. „Nem Oroszországra, a Krím maradjon ukrán” - skandálták a tiltakozók Oroszország ankarai követsége előtt. „Törökország minden tőle telhetőt megtesz, hogy biztosítsa a Krími félsziget stabilitását egy egységes Ukrajnán belül” - jelentette ki Ahmet Davutoglu török külügymihiszter. A Krím félsziget lakosságának 12%-a tatár, akik török etnikumúak és szunnita vallásúak. Aggodalmaskodik a Nyugat A hét vezető ipari hatalom (G7) vezetője elítélte Oroszország ukrajnai beavatkozását, és tudatta, felfüggeszti a G8 országcsoport Szocsiban rendezendő csúcsértekezletére való előkészületeket. Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az USA vezetői, ill. az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke elítélte, hogy Oroszország megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, megszegve az ENSZ- alapokmányból eredő kötelezettségeit és a fekete-tengeri flotta támaszpontjának elhelyezéséről szóló megállapodást. Barack Obama amerikai elnök és David Cameron brit kormányfő egyetért abban, hogy Oroszországnak jelentős árat” kell fizetnie, ha nem változtat Ukrajnával kapcsolatos irányvonalán. Rendkívüli EU-csú- csot tartanak Ukrajna ügyében - közölte Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes szerint Moszkva „semmilyen módon” nem kérdőjelezi meg Ukrajna szuverenitását. Pánik a kárpátaljai magyarok körében Beregszász/Budapest. Nincs okuk aggodalomra a kárpátaljai magyaroknak, mert a megyében nem folyik mozgósítás - közölte Babják Zoltán, Beregszász polgármestere, miután vasárnap pánik tört ki Kárpátalja magyar közösségében az ukrajnai mozgósítás elrendelésének bejelentése nyomán. A polgármester, miután találkozott a beregszászi hadkiegészítő parancsnokság vezetőjével, hangsúlyozta: senkit nem fognak arra kényszeríteni, hogy bevonuljon a hadseregbe .Nem igaz, hogy ezres nagyságrendben érkeznek Magyarországra kárpátaljai magyarok. A nagyszőlősi járásból azonban egy álhír miatt - amely szerint általános mozgósítás van Ukrajnában - valóban elindult több száz fiatal - jelentette ki tegnap Németh Zsolt, a magyar külügyi tárca államtitkára. (MTI) Megviseli a krízis az orosz rubelt Moszkva. Az orosz központi banknak tegnap is dolláreladással kellett erősítenie a folyamatosan gyengülő rubelt, mivel annak árfolyama történelmi mélyponton kezdett az euróhoz és a dollárhoz képest. A rubel árfolyama az év eleje óta 8,5%-kal gyengült - az utóbbi napokban a lejtmenethez hozzájárult a krími válság. Az orosz központi bank idén már 30-adszor volt kénytelen beavatkozni dolláreladással a rubel védelmében. A moszkvai értéktőzsdék komoly veszteséggel indítottak az első kereskedési napon azután, hogy az orosz elnök szombaton felhatalmazást kapott a katonai erő alkalmazására Ukrajnában. A jegybank tegnap 5,5%-ról 7%-ra emelte az alapkamatot- mertnőttabizonytalanságapiacokon. (MTI) MERLEGEN AZ UKRÁN ES AZ OROSZ HADSEREG Ha katonai konfrontációra kerülne sor Kijev és Moszkva között, nem lenne kérdés, kinek a győzelmére lehetne számítani. Ukrajna 130 ezer szolgálatban lévő katonával és 85 ezer paramilitáris fegyveressel bír - állítja a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete. Elvben az ukrán hadseregnek a világ legmodernebbjei közé kellene tartoznia a 2010-es tervek alapján, ám az átalakításra nem jutott pénz. A katonaság legerősebb részének a szárazföldi erőket tartják, ezek gerincét a páncélosok adják. Ezek nagy része azonban 50 éves szovjet T-64-es. Számukat 1100-ra tette a londoni intézet. Ezt csak egy tucatnyi modern T-84-es páncélos egészíti ki. További ezerre tehető a T-55- ösök, a T-64-esek, a T-72-esek és a T-80-asok száma. A légierő nagy részét a Migek adják: 126 Mig-29-es vadászgép áll rendelkezésre, emellett korábbi szovjet modelleket is felmutat az ukrán haderő (Szu-24, Szu-27 és Mi-24). A bevetésre alkalmas gépek számát 211-ben adta meg a londoni intézet. A haditengerészet szinte jelentéktelen, a 40 hajó állapota siralmas. Az ukránokkal szemben az orosz hadsereg 766 ezer katonát vonultat fel, a közel 700 ukrán tankkal 2500 orosz tank nézhet farkasszemet (emellett 2400 ukrán és 3200 orosz harckocsi áll hadrendben), és a 211 bevethető ukrán vadászgép 1362 orosz repülővel találkozhat, ebből 177 stratégiai bombázó. Végül, míg Kijev évi 4,8 milliárd dollárt fordít a hadseregére, addig Moszkva 90,7milliárdot. (Nszav, Sme) Ukrajnának a T-84-es tankból csak mutatóban van (Képarch.)
