Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-04 / 52. szám, kedd

6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2014-. MÁRCIUS 4. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Méregdrága burgonya Pozsony. Az elmúlt egy év­ben az élelmiszerek közül a burgonya drágult a legna­gyobb mértékben, csaknem 35%-kal - derül ki a Posta­bank tegnap közzétett árfel­méréséből. Eszerint a máso­dik helyen a savanyú tejter­mékek találhatók, 8,47%-os drágulással, a harmadikon pedig az olajos hal, ami 7,61%-kal kerül többe, mint egy éve. Éva Sadovská, a Pos­tabank elemzője szerint a kifli ára ugyanekkor 16,67%-kal csökkent, és olcsóbban jutha­tunk hozzá a tojáshoz és a kristálycukorhoz is. (TASR) Az ötödével nőtt a deficit Pozsony. Az elmúlt idő­szakban a kormánynak ugyan sikerült javítania az adóbehaj­tás hatékonyságán, ezzel pár­huzamosan azonban növelte a kiadásait is, az állami költség- vetés hiánya február végére emiatt elérte a 877 millió eu­ró t, ami 22,9%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A pénzügyminisztérium szerint a hatékonyabb adóbehajtás­nak köszönhetően az áfából 130,4, a fogyasztási adókból 6,3, a személyi jövedelemadó­ból pedig 11,2 millió euróval több folyt be az idei év első két hónapjában a múlt év azonos időszakához képest. Az állami költségvetés bevételei elsősor­ban ez utóbbiaknak köszönhe­tően 10,7%-kal, vagyis mint­egy 163 millió euróval nőttek, elérve az 1,682 milliárd eurót. A költségvetés kiadásai ugyan­ekkor elérték a 2,559 milliárd eurót, ami 327 millió euróval, vagyis 15%-kal több, mint egy éve. (SITA) Vonzóbbak a lakáshitelek Pozsony. „Az év eleje a hi­telpiac számára ugyan ubor­kaszezonnak számít, az idei január azonban e tekintetben is kivételes volt” - nyilatkozta Henrieta Gahérová, a Príma banka osztályvezetője. A ke­reskedelmi bankok az év első hónapjában 243,9 millió eu- rónyilakáshiteltfolyósítottak, 11,2%-kal többet, mint egy éve. A hitelek vonzereje első­sorban a kamatok csökkené­sének köszönhető, az átlagos kamatszint ugyanis 3,65% volt, szemben az egy évvel korábbi 4,49%-kal. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM j Angol font 0,8230 H Lengyel zloty 4,1928 n Cseh korona 27,354 KB Magyar forint 312,65 n Horvát kuna 7,6515 J! Román lej 4,5167 Japán jen 139,51 CT Svájci frank 1,2129 □ Kanadai dollár 1,5278 Q USA-dollár 1,3768 n VÉTEL ­ELADÁS BANK I DOLLÁR I CSEH KORONA I FORINT Sberbank 1,42-1,34 28,17-26,52 324,03-296,12 OTP Bank 1,44-1,32 28,55-26,15 324,09-296,77 Postabank 1,43-1,33 28,31-26,39­Szí. Takarékpénztár 1,43-1,33 28,09-26,53 324,13-296,21 Tatra banka 1,42-1,34 28,17-26,53 322,12-297,64 Príma banka­NK­Általános Hitelbank­­■■n Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az elemzők szerint az idei év katasztrofális hatással lesz keleti szomszédunk gazdaságára Ukrajna a gazdasági csőd szélén Kij ev/ London. A nyugati or­szágok egyelőre csakígérik a pénzügyi segítséget, pénzt viszont még nem utaltak Ukrajnába, így egy­re nagyobb a veszélye an­nak, hogy keleti szomszé- dunkállamcsődötjelent. Az elemzőkszerint Ukraj­nának már rövid távon 25-30 milliárd dollárra lenne szüksége, hosszabb távon, a következő hét év­ben azonban akár 50 milli­árd dollárt jóval meghala­dó külső pénzügyi támoga­tásra is szüksége lehet. ÖSSZEFOGLALÓ Tegnap Kijevbe érkeztek a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői, akik mától kezdenek tárgyalásokat ukrán kormány­zati illetékesekkel. Az ukrán pénzügyminisztérium múlt csü­törtökön kérte fel az IMF-et egy legalább 15 milliárd dolláros hi­telmegállapodás előkészítésére, Ukrajnának ugyanis már nincs sok ideje. A legtöbb becslés sze­rint már ezen a héten elfogyhat a deviza az ukrán államkasszából. Ha nem marad elég devizafede­zet, és az ukrán kormány csak a hrivnya nyomtatásából fedezhe­ti kiadásait, bármikor megin­dulhat a hiperinfláció. A JP Morgan globális pénz­ügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgaz­dászai szerint Ukrajnának rövid távon 25-30 müliárd dohárra lenne szüksége, de hosszabb tá­von, a következő hét évben akár 50 milliárd dollárt jóval megha­ladó külső pénzügyi támogatás­ra is szüksége lehet. Az ukrán CDS-felár - ami azt követi, hogy a befektetők mennyire tartják valószínűnek, hogy az ország csődbe megy - az egekbe ugrott. Az ugyanis továbbra sem biztos, hogy időben hozzájutnak a Az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya az év eleje óta a harmadával ér­tékelődött le a dollárral szemben, amivel a világ legrosszabb telje­sítményét tudhatja magáénak (Képarchívum) se követte az érintett felzárkózó térségi gazdaságokban. Ha ez a jelenlegi ukrajnai folyamatokra is érvényes, az ukrán gazdaság teljesítménye idén akár 5-9 szá­zalékkal is zuhanhat. Mindezek alapján úgy tűnik, hogy 2014 „meglehetősen katasztrofális” év lesz az ukrán gazdaság szá­mára - jósolták a Capital Eco- pénzhez - ahhoz, hogy az IMF nomics londoni elemzői, átküldje a pénzt, meg kell győ­ződniük arról, hogy a kormány Mennyire fontos meg is tartja a reformígéreteit. Ukrajna? Az ukrán gazdaság szamokban Mutató 2010 2011 2012 2013 Államadósság (milliárd €) 41,64 43,24 51,28 53,65 GDP-növekedés 4,2% 5,2% 0,2% 0,3% Munkanélküliség 8,1% 7,9% 7,5% 8,0% • • (Forrás: Hospodárske noviny) Katasztrofális év Ha Ukrajnának sikerül is elke­rülnie a csődöt, rendkívül nehéz időszaknak néz elébe. A feltö­rekvő térségben lezajlott koráb­bi hasonló belpolitikai válságok tapasztalatai alapján jelentős a kockázata annak, hogy az ukrán gazdaság súlyos recesszióba süllyed az idén - közölték lon­doni pénzügyi elemzők. William Jackson, az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics vezető közgazdásza szerint az ukrajnaihoz hasonló méretű belpolitikai felfordulásokat a hazai össztermék (GDP) 4-8 százalékpont közötti visszaesé­Milyen hatással lehet az uk­rán gazdasági válság az európai gazdaságra? Az ukrán gazdaság világgazdasági súlya kicsi, 0,2%-ot tesz ki a világ GDP-jé- ből. Ez alapján még az EU kis pe­riféria országainál (Portugália, Görögország, Írország) is ki­sebb. Ráadásul a gazdaság ke­vésbé nyitott, még a német és lengyel külgazdasági kapcsola­tok sem igazán erősek. Az ukrán-orosz krízis a fentiek alapján így nem az ukrán gazda­ság világgazdasági pozíciója mi­att érdekes, a külkereskedelmi csatorna a fertőzés szempontjá­ból elhanyagolhatónak tűnik. Van azonban több más olyan csatorna, ami érdekes. Veszélyben a bankok Több külföldi bank is jelen van az ukrán piacon, természe­tesen az orosz kitettség a leg­nagyobb. (Az oroszok 30 milli­árd dolláros kitettsége az ukrán GDP 13,5%-a.) Ezek a bankok is érdemleges veszteségeket szenvedhetnek el, ha egy árfo­lyamválságból induló bankvál­ság alakul ki Ukrajnában. Az ukrán bankszektor mintegy 72%-a van ma ukrán tulajdon­ban (ebból 18% állami). Az osztrák Raiffeisen kitettsége Ukrajnában 4,5 milliárd euró körüli, a Sberbank mérlegfő­összege mintegy 2,9 milliárd euró, az UniCredit 2,3 milliárd eurós kitettsége mellett az OTP-é közel 2 milliárd euró, az orosz VTB Bank pedig 400 mil­lió eurós kitettséggel rendelke­zik. E bankokat egyrészt az át­lagosan 40% fölé kúszó NPL- ráta (nem teljesítő hitelek ará­nya) miatti értékvesztés, még rövidebb időtávon a betétkivo­nás is érzékenyen érinti. Orosz szál Nem szabadna elhanyagolni azonban az „orosz szálat” sem. Az orosz gazdaság nemzetközi elszigetelődésének veszélye, a tőkekivonás miatt apadó deviza- források, illetve a gyengülő ru­bel okozhat fejfájást a befekte­tőknek. Az ukránok ráadásul a feltörekvő piac tagjai, ezért a be­fektetői közösség sok szem­pontból egy egységként kezeli a kelet-közép-európai térséggel, vagy éppen Dél-Amerikával, il­letve Délkelet-Ázsia néhány or­szágával. Mindezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy pén­tekhez képest tegnap az orosz rubel után a forint esett a máso­dik legnagyobbat a dollárral szemben. Az euróval szembeni jegyzések tegnap kétéves mély­pont körül jártak, amikor egy euróért több mint 313 forintot adtak. (MTI, TASR, MfD)

Next

/
Oldalképek
Tartalom