Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-04 / 52. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 4. www.ujszo.com Az SDKÚ kivizsgáltatná Forai meggazdagodását Jól keres a VŠZP vezérigazgatója ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A parlament mentelmi bizottságával vizsgáltatná ki Marcel Forai lakásügyét Viliam Novotný, az SDKU parlamenti képviselője. A VŠZP vezérigazgatójának lakásügyéről múlt héten írt a Plus 7 dní című hetilap. A vezérigazgató tavaly hirtelen egy 700 ezer eurót érő 200 négyzetméteres luxuslakással gazdagodott, amelyhez 100 négyzetméteres terasz is tartozik. Forai jelenleg 44 éves, eddig jobbára állami intézményekben dolgozott, a VŠZP vezérigazgatói posztjára Kassáról érkezett, ahol annak helyi ki- rendeltségét irányította. Jelenlegi fizetése sem alacsony, havi 8300 euró bruttóért dolgozik, de ezzel nem magyarázható, hogy egy 700 ezer eurós lakást kölcsön nélkül megvásárolhat. „Nyugtalanít, hogy Forai úr mindezidáig nem adott választ arra, hogy miből vette a lakást, és az is, hogy ezt nem kérdezte meg tőle Zuzana Zvolenská miniszter sem” - magyarázta javaslatát Novotný. (lpj.TASR) Jó helyre költözött a vezérigazgató (Képarchívum) RÖVIDEN Simonnak már 10 ezer aláírása van Pozsony. Már több mint tízezren írták alá Simon Zsolt petícióját Szlovákia közigazgatási átrendezéséről. A Híd képviselője népszavazással döntené el a kérdést: a jelenlegi nyolc megye helyett tizennyolcat javasol. Az új megyékkel megszűnne a 79 járás is, így szerinte rengeteg pénzt megspórolna az állam. Összevonnák az önkormányzati és a megyei választásokat is, a polgármesterek automatikusan megyei képviselők lennének. Simon január 21-én indította el a petíciót. (TASR) A Híd a kétnyelvűséget teszteli Pozsony. 512 település önkormányzatának küld kétnyelvűségi kérdőívet a Híd. A párt 21 kérdéssel fordul a falvakhoz és a városokhoz: azt szeretnék felmérni, mennyire élnek a törvények adta nyelvi lehetőségekkel a helyiek. A többi közt a községi hivatalok megjelölése, az utca és helynévtáblák nyelve iránt érdeklődnek, valamint arról, milyen arányú a községi és városi hivatalokban azoknak az alkalmazottaknak a száma, akik beszélik a kisebbségi nyelvet, és hogy tájékoztatják-e a lakosokat a kisebbségi nyelvű hivatali érintkezés lehetőségeiről. A begyűjtött információk alapján a párt konkrét lépéseket javasolna az anyanyelvhasználat területén, (ú) A sokak szerint minősíthetetlen kisebbségi stratégiát március 12-ig lehet véleményezni Szóljon hozzá a stratégiához A megbízott biztos írásban egyeztetne (TASR-felvétel Pozsony. Ha nem ért egyet azzal, amit a kormányhivatal gondol a kisebbségek helyzetéről, most megírhatja nekik. VERES ISTVÁN A kisebbségi kormánybiztos hivatala ugyanis március 12-ig várja a nyilvánosság hozzászólásait az emberi jogok védelméről szóló kormánystratégia nemzeti kisebbségeket érintő fejezetéhez. A nem egész 15 oldalas dokumentum ugyanis több kifogásolható megállapítást is tartalmaz. Arra is következtetni enged például, hogy a szlovákiai magyaroknál a vallási szertartások nyelve nem igazán játszik szerepet a nemzeti identitás megőrzésében. Csúsztatások és valótlanságok A Nemzeti kisebbségek nyelve című, egy A4-es oldalnyi terjedelmű fejezetben ez olvasható: „Szlovákiában két kisebbségi nyelv van, amely a vallási szertartások esetében is fontos részét képezi a nemzeti identitásnak” - állapítja meg a kormánybiztos hivatala, hozzátéve, hogy a ruszin és a hor- vát nyelvről van szó. Azt a tényt, hogy Dél-Szlovákia településein túlnyomórészt magyarul celebrálják a miséket, ezek szerint nem tartották említésre méltónak, még akkor sem, ha a református istentiszteleteket gyakorlatilag csak a magyaroknak tartanak Szlovákiában. Az alkotmány értelmében biztosított a kisebbségek sokoldalú fejlődése, kultúrájuk fejlesztéséhez, való joga - olvasható a kisebbségi kultúrával foglalkozó fejezetben. „Jogukban áll anyanyelvükön információkat terjeszteni és befogadni” - áll a szövegben. Azokról az esetekről viszont, amikor ilyesmiért a hatóságok zaklatták a kisebbségi szervezeteket (magyar nyelvű plakát vagy programfüzet), nem tesz említést a kormányhivatal. Mindenki kétnyelvű A kisebbségi oktatás kapcsán a kétnyelvűséget emeli ki a stratégia, megjegyezve, hogy a kétnyelvűség a kisebbségekhez tartozó egyének fontos és elválaszthatatlan tulajdonsága (szó szerint: attribútuma). Ez azért nem igaz, mert kétségtelenül léteznek olyanok (főleg idősek és gyerekek), akik a kisebbségi közösségekben élnek, de az államnyelvet semennyire sem beszélik. A kétnyelvűséget elsősorban az iskolákban, az oktatási folyamatban kell támogatni, állapítja meg a kormánybiztos hivatala. A stratégiát a múlt héten azért érték bírálatok, mert nem tartalmaz célokat, csak megállapításokat. „Elemzésnek sem jó, mert hiányzik belőle egy sor nemzetközi ajánlás, de ez a legkisebb baja” - jegyezte meg a meg Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke. Az anyag valóban nem sok célkitűzést tartalmaz. Helyesen jegyzi meg például, hogy a kisebbségi nyelvhasználat terén problémákat jelent a vonatkozó jogszabályok széttagoltsága, és hogy a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvény sokat segíthetne az évente lezajló bürokratikus támogatási folyamaton. A stratégia a www.narodnost nemensiny.gov.sk/dokumenty -svsmm címen érhető el. A hozzászólásokat a matea.bucalo @vlada.gov.sk címre várják. Az érdekvédelmi szervezetek álláspontja sem egységes Ma tárgyalnak a nővérbérek szabályozásáról LAJOS P. JÁNOS Pozsony. Megosztottak az egészségügyi nővéreket (is) képviselő szervezetek a mai minisztériumi megbeszélés előtt, amelynek legfontosabb témája éppen a nővérbérek szabályozása. Az egészségügyi nővérek kamarája és a tavaly ősszel alakult nővérszakszervezet külön törvényben garantálná a nővérbéreket, és olyan jogszabályt követel, amely minden kórházra, szolgáltatóra vonatkozik. Az Egészségügyi és Szociális Dolgozók Szakszervezete (SOZZSZ) másként gondolkodik. „Olyan jogszabályt szeretnénk, amely nem csak az egészségügyi nővérek bérét szabályozná. Elutasítjuk azokat a javaslatokat, amelyek szerint minden szakmának külön törvényben kellene szabályozni a bérét” - mondta lapunknak Anton Szalay, az SOZZSZ elnöke. Az egészségügyi nővérek szakszervezete szerint azonban ez a javaslat elfogadhatatlan. „Minden épeszű ember számára nyilvánvaló, hogy nem lehet egy törvénybe összegyúrni minden egészségügyi szakma igényeit, amikor ezeket 11 kamara és két szakszervezet képviseli” -jelentette ki Monika Kavecká, a nővérszakszervezet (OZSaPA) elnöke. A nővérkamara szerint az a legfontosabb, hogy a jogszabály minden szolgáltatóra legyen érvényes, ne csak az állami kórházakra. „Először azt kell tisztázni, hogy milyen intézményekre vonatkozik, de a minisztérium jelenlegi elképzelésével egyáltalán nem tudunk egyetérteni” - mondta lapunknak Iveta Lazorová, a kamara elnöke. Mást várnak a törvénytől a szervezetek a béremelés szempontjából is. A minisztérium a jelenlegi helyzetet konzerválná, előírva a bérek éves valorizálását az átlagbér emelkedésének megfelelően. A nővérszakszervezet az előző évben az Alkotmánybíróság által megszüntetett bértörvénynek megfelelően szabályozná a fizetésemelést, ami jelentősebb, 15-20%-os növekményt jelentene. Az SOZZSZ nem a törvénytől várja a bérek jelentősebb emelését, Szalay szerint erről ugyanis az egyes kórház- szövetségekkel kellene megegyezniük, január 15-től például 4%-os béremelést értek el az állami kórházakban. Hallgat a főügyészség Jaromír Čižnár főügyész és Vojtech Ernest nyitrai kerületi ügyész múlt hétre tervezett megbeszéléséről Szőnyeg alá söpörné a főügyészség a nyitrai botrányt? DEMECS PÉTER Pozsony. Nem akar a főügyészség bővebb tájékoztatást adni arról, találkozott-e Jaromír Čižnár főügyész Vojtech Emest nyitrai kerületi ügyésszel. Čižnár még múlt héten rendelte be Ernestet a főügyészségre, amiért szerinte túl enyhe büntetést adott annak a két ügyésznek, akik a nyitrai Mariatchi bár előtt kitört verekedés kapcsán indított vizsgálatban hibáztak. Már néhány napja hiába próbáljuk kideríteni, hogy sor került-e a találkozóra, s ha igen, akkor milyen eredJaromír Čižnár (Képarchívum) ménnyel zárult. Múlt csütörtökön, a konkrét kérdéseinkre Andrea Predajňovától, a főügyészség szóvivőjétől csak azt a választ kaptuk, hogy amint valami újat fog tudni, tájékoztat minket. A tegnap elküldött ismételt kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ. Az sem nyilvánvaló, miért ez a hírzárlat, amikor az ügy kipattanása után maga Čižnár is beismerte, hogy az ügyészség komoly hibákat vétett, ezért elvárja a következtetések levonását. Emest mindvégig védte az ügyben eljáró ügyészeket, szerinte csak kisebb mulasztást követtek el. Az egyik csak megrovást kapott azért, mert nem vizsgálta meg, indokolt lenne- e a gyanúsítottak vizsgálati fogsága és azért, mert csak a botrány kipattanása után nézett bele az ügy aktájába. A másik pedig csak figyelmeztetésben részesült, mivel nem készített jegyzőkönyvet arról, hogy a gyanúsítottakat letartóztatták, majd rögtön szabadlábra helyezték. Ez a figyelmeztetés a vonatkozó törvény szerint nem is számít büntetésnek. Januárban derült ki, hogy a Mariatchi bár előtt októberben kitört verekedés ügyében indított vizsgálatot három hónap után sem tudták lezárni, holott az incidenst a rendőrség biztonsági kamerája is rögzítette. Miután a felvétel nyilvánosságra került, a gyanúsítottakat újra letartóztatták, ám azonnal szabadlábra kerültek, mivel a járási ügyészség nem látott okot a kopaszra borotvált férfiak vizsgálati fogságának elrendelésére. A főügyész a vonatkozó törvények értelmében bármelyik ügyésszel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezhet. A büntetés formája lehet pénzbírság, de akár kerületi ügyészi tisztségétől is megfoszthatják. A főügyészségen dolgozó fegyelmi testületek nem szokták közzétenni, miképp büntetik meg az ügyészeket és milyen vétségekért. Eddig csak két döntés került nyilvánosságra: az egyikben kétszáz eurós pénzbírságot adtak egy ügyésznek és két évre eltiltották a gépjárművezetéstől, amiért ittasan ült volán mögé; a másik eset Dobroslav Tmka egykori főügyésszel kapcsolatos, akit a Glancé House botrány miatt leváltották ügyészi tisztségéből. Ő a döntés miatt bírósághoz fordult, ítélet még nem született.
