Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-20 / 66. szám, csütörtök
IKERT ÉS UDVAR 2014. március • www.ujszo.com Állatfarm | Baromfihús, pecsenyecsirke A 20. század második felében erőteljesen növekedett a baromfitenyésztés. Ennek okai: A tojás- és pecsenye- csi rke-előál lítás feltételei minden földrészen adottak. A tojás és a csirkehús fogyasztását vallási megkötések sehol sem korlátozzák. A biológiai adottságai, mint pl. a szaporaság, a környezeti feltételekhez való jó alkalmazkodó képesség nagy teljesítményű hibridek előállítását teszi lehetővé. A baromfihús 90 %-át a pecsenye- vagy más néven a brojlercsirke (broil = süt) adja, amely 10 hétnél nem idősebb, általában 1,0-2,5 kg közötti tömegű, fiatal növendékcsirke, ivari megkülönböztetés nélkül. Főbb jellemzői: nagy növekedési erély, jó takarmányértékesítő képesség, kiváló húsformák, nagyfokú kiegyenlítettség, kiemelkedő életképesség, gyors tollasodó képesség (értékesítés idején teljes tollazattal rendelkezik), fehér toliszín, sárga bőr és lábszín. Alkalmas hibridekek: Ross 308,508, Ross 308 X Arbor acres classic, Arbor acres classic, Hybro N és C, Shaver starbro avibro (Sha- ver minibro), Vedette stb. A háztájiban kétféleképp nevelhetünk pecsenyecsirkét: mélyalmos és szabadtar- tásos hizlalással. Ezúttal az előbbivel foglalkozunk. A MÉLYALMOS CSIRKETARTÁS A hizlalóhely létesítésével kapcsolatban néhány alapszabályt figyelembe kell venni: ■ A hizlalót az egyéb hasznosítású baromfitól távolabb alakítsuk ki. ■ Az épület tájolásánál vegyük figyelembe az uralkodó szélirányt. ■ Ha évente többször is hizlalunk pecsenyecsirkét, akkor a rotáció (a hizlalás éves forgója) és a hatékony termelés érdekében pontosan tervezzük meg a tartás menetét, az épületeket készítsük elő a naposcsibék fogadására. ■ Meg kell szervezni az épületek és az épület körAz egészséges táplálkozás fontos részét képezik az állati eredetű élelmiszerek, s a csirkehús és a tojásfogyasztás is kulcs- fontosságú szerepet tölt be étrendünkben. *lr % w nyékének a rotáció közötti időszakban való takarítását, tisztítását, fertőtlenítését. Az istállóban kb. 4-5 cm vastagon egyenletesen te-rítsünk el jó nedvszívó alomanyagot (faforgácsot, szalmát). Az alom legyen portól és penészgombától mentes. A jó alom biztosítja a kényelmes pihenést, és felszívja a nedvességet. Az alom kialakításához szalmából négyzetméretenként 4-5 kg, faforgácsból akár 6-7 kg is szükséges. A trágya eltávolítása a rotáció végén, az állomány elszállítása után történik. szakaszolása is - ekkor az első napokban a teljes alapterületnek csak egy részét használják, majd folyamatosan növelik azt. A hőmérséklet a hízlalási idő alatt folyamatosan csökkenthető, általában hetenként 2 °C-kal. A hizlalás végére 18-20 °C-os hőmérsékletet igényelnek a csirkék. A fűtés és a levegő keverése akkor ideális, ha az istálló különböző részein a hőmérséklet A baromfihús 90 %-át a pecsenyecsirke adja, amely 10 hétnél nem idősebb növendékcsirke tömörülnek, hangosan csipognak, nyugtalanok, nem érzik jól magukat. HŐMÉRSÉKLET A HIZLALÓBAN A hizlalás egész ideje alatt fontos az állatok igényének megfelelő hőmérsékletet biztosítani. A hőmérőket a csibe magasságában kell elhelyezni, és rendszeresen kell ellenőrizni. A naposcsibék fogadására a helyiséget 32-34 °C-ra kell felfűteni. Költségtakarékosabb megoldás a műanyák (melegítők) alkalmazása. A fűtés költségének csökkentésére alkalmazható az istálló azonos, és a napi ingadozás sem haladhatja meg a 2-3 °C-ot. A magas hőmérséklet káros az állatok egészségére, az alacsony pedig rontja a súlygyarapodást és a takarmányértékesítő képességet. Ha a hőmérséklet megfelelő, és a kiscsibék jól érzik magukat, a helyiségben arányosan szétszóródnak, nyugodtan viselkednek, esznek, isznak, ülnek, halk hangot hallatnak. Ha a kívánatosnál alacsonyabb a hőmérséklet, a kiscsibék összebújnak, kupacba AZ IDEÁLIS PÁRATARTALOM A relatív páratartalomra a néhány napos állatok nagyon érzékenyek. Az istálló levegőjének a páratartalma 60-70 % között a legkedvezőbb. A túl száraz levegő növeli a porképződést, a vírusok, a baktériumok és a penészgomba spórái gyorsabban terjednek a légtérben. Száraz levegőben kiszárad a kiscsibék nyálkahártyája, és csökken a betegségekkel szembeni ellenálló-képességük. ■ Magas páratartalom esetén az alom elnedvesedik, nő a penészesedés veszélye, ami betegségeket okozhat. A fogadáskori 75 %-os pára- tartalom csak mesterséges beavatkozással érhető el. Ilyenkor a levegő nedvesítése szükséges - locsolhatják a betonfelületet, vizes zsákokat akaszthatnak a nevelőtérbe, vagy vizet porlaszta- nak az istálló légterébe. A második héttől kezdődően az állatok hőtermelése (termoreguláció) már optimális. A szükséges 55-60 %-os páratartalmat szellőztetéssel tudjuk biztosítani. A szellőztetés feladata a képződött káros gázok (pl. széndioxid, ammónia, kénhidrogén) és a megnőtt páratartalom eltávolítása, valamint az elegendő oxigén biztosítása a csirkék számára. Az istálló légterében a portartalom csökkentése, az alom jó minőségének, szárazságának, laza szerkezetének megtartása is szellőztetéssel érhető el. Arra is ügyelni kell, hogy ne legyen huzat, amitől a csirkék nyugtalanok lennének. Az sem jó, ha szellőztetéskor pazaroljuk az energiát. A háztájiban a természetes szellőztetés érdekében oldalfüggönyöket alkalmaznak, amelyek nyitásával és zárásával szabályozható a levegő összetétele és hőmérséklete. A VILÁGÍTÁS SZEREPE A pecsenyecsirke nevelésében fontos szerepe van a fénynek, hiszen hatással van a takarmányfelvételre és a súlygyarapodásra is. Elősegíti a csirkék növekedését, az állatok megtalálják az etetőt és az itatót. Nyugodt környezetet biztosít, segítségével megelőzhető a csipkedés és a kannibalizmus a csirkék között. A hagyományos pecsenye- csirke-nevelési technológiában a nevelés végéig 23 órás világítás marad. Az utóbbi években terjednek a megszakításos fényprogramok, amikor a nevelés bizonyos időszakában az 1-2 órás megvilágítást 2-3 órás sötét szakasz követi. Előnye az alacsonyabb energiaköltség, a csirkék többet és gyakrabban esznek, ami jobb súlygyarapodást eredményez, ráadásul a program hatására csökken a hasűri zsírjuk is. Erősebb fényre van szükség a nevelés kezdetén, amit fokozatosan csökkenteni kell az életkor előrehaladásával. A nevelés vége felé elég, ha csak olyan világos van az istállóban, hogy a csirkék megtalálják a takarmányt és az ivóvizet. Ügyelni kell arra, hogy erősebb fény sehol se szűrődjön be (ha ablakos istállónk van), mert a csibék a világos helyekre összetömörülnek, ami a fulladásukhoz vezethet. Gáspár Julianna állattenyésztő mérnök
