Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-18 / 64. szám, kedd
Közélet 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 18. Várható, hogy a volt KDH-s politikus új pártot alapít; egyes modellek szerint a jelenlegi szavazóbázisának nagy részét KDH-s és smeres választók adják Procházka a jobboldal vezéregyénisége lehet Procházkát Richard Sulik is támogatta (SITA-felvétel) Pozsony. A választók bizalmát képes megszerezni, ez viszont nem biztos, hogy elég arra, hogy pártelnökként is ilyen sikert érjen el. Radoslav Procházkán múlik, mire tudja felhasználni a hétvégén szerzett támogatottságát, véli az elemző. LAJOS P. JÁNOS Meglepő eredménnyel, 21,2%-os aránnyal végzett a harmadik helyen a köztársasá- gielnök-választáson Radoslav Procházka. Sokak szerint ő lehet a felaprózódott jobboldal megújítója, vagy legalábbis elindíthatja ezt a folyamatot. Andrej Kiskával ellentétben ő nem tekinthető „politikán kívüli” jelöltnek, hiszen 2010-től kezdődően komoly politikai múltja van. 2010-ben és 2012-ben is a KDH színeiben jutott a parlamentbe, de 2013-ban kilépett a pártból és annak parlamenti frakciójából is* Belülről akarta ugyanis megújítani a pártot, a kísérlete azonban elbukott. Létrehozta az Alfa Társaságot, amely egyfajta előképe lehet egy politikai pártnak. „Az eredményt hatalmas kötelezettségnek tartom, bizalomnak, nem szabad és nem is akarok csalódást okozni” - kommentálta eredményét Procházka. Hiányzik az alázat „Procházka 21,2 százaléka erős politikai tőke, fontos jelzés Procházka számára a politikai jövőjét illetően, de véleméKik választották Procházkát* Procházka jelenlegi szavazói kire voksoltak a 2012-es parlamenti választáson Forrás: sme.sk nyem szerint egy új párt létrehozása nem biztos, hogy a legjobb megoldás - véli Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynökség vezetője. - Nem lehet kizárni, hogy a választási küszöb közelében mozgó pártok közé kerülne.” Úgy véli, hogy inkább szövetségeseket kellene keresnie. A szövetségesek keresése azonban nem nagyon megy Proc- házkának, erre utal például, hogy a 2012-es választások után sokáig Dániel Lipšiccel együtt szervezték a KDH belső ellenzékét, a pártból azonban nem Lipšicékkel együtt lépett ki, sokak szerint azért, mert nem akart a második lenni Lipšic mögött. Egy tavalyi interjújában Iveta Radičová korábbi kormányfő is nagyobb alázatot kért Procházkától. A lehetséges szövetségesek Grigorij Mesežnikov politológus szerint jelenlegi eredménye alapján ő a legerősebb politikus a jobboldalon. „Az eddigi kijelentései alapján azt várom, hogy pártot alapít” - mondta lapunknak a politológus. Szerinte az segítene a pártnak, ha más pártokból kivált politikusokkal szövetkezne. Jelenleg viszonylag sok üyen van a parlamentben, elég csak az SDKÚ- ból tavaly távozott politikusokra, Miroslav Beblavýra és Lucia Žitňanskára gondolni. Žitňan- ská el is ismerte, hogy Procház- kával a parlamentben már most is jó az együttműködésük. A legfontosabb feladatnak azonban most mindketten Róbert Fico legyőzését tartják a választás második fordulójában. Bugár Béla szerint sem kizárt, hogy Procházka pártot alapít. „Eléggé erős személyiség, elég keményfejű ahhoz, hogy pártot alapítson” - véli a Híd elnöke. Szerinte Procházka hatására a jobboldali pártoknak lépniük kell, politikai stílusukat kell úgy átalakítani, hogy jobban megfeleljen a választóknak. „Az első helyre az embereket kell tenni, megegyezést javaslunk nekik, világosan el kell mondani, hogy ha támogatnak, akkor mit tudunk kínálni nekik” - magyarázta Bugár. Procházka választói Martin Slosiarik szerint nagyon nehéz megmondani, hogy Procházka a jelenlegi támogatottságát milyen mértékben tudja átvinni egy új pártba. „Függ attól is, hogy új pártot alapít, vagy egy már létezőhöz csatlakozik - véli a szociológus. - Az biztos, hogy jelenlegi több mint 400 ezer támogatója nem fog az új pártjára szavazni.” Ez azzal magyarázható, hogy a köztársaságielnök-választás a személyiségekről szól, az egyéni szimpátiáról, aminek nem feltétele, hogy a választó megváltoztassa pártpreferenciáját. „Egy KDH-választó megmaradhat a pártja mellett akkor is, ha most Procházkára adta voksát” - magyarázta Slosiarik. Pontos információk nincsenek arra vonatkozóan, hogy „honnan jöttek” Radoslav Procházka választói, véli Slosiarik. Hozzávetőlegesen meg lehet ezt állapítani az egyes településeken elért eredmények és a korábbi parlamenti választások eredményeinek összehasonlításával. „Pavol Hrušovský eredményének fényében biztosra vehető, hogy korábban sokan közülük a KDH-t választották” - mondta lapunknak az elemző. Ezt megerősíti a modell is, amely szerint a korábbi KDH-válasz- tók adták Procházka szavazó- bázisának meghatározó részét, 32 százalékot. Szerinte meg tudta szólítani a konzervatívválasztót ugyanúgy, mint a liberálisabb embereket, akik két évvel ezelőtt az SaS-t választották. Ugyanakkor a Sme napilap honlapján található egyes adatokat meglepőnek tartja. „Procházka biztosan szerzett voksokat a Smer választói közül is, de azt nem merem kijelenteni, hogy választóinak akár 21 százaléka korábban a kormánypártra voksolt” - mondta lapunknak az elemző. Az 5,1 százalékos eredmény alapján feltételezhető, hogy a bizonytalanokat csak kis mértékben sikerült az urnákhoz csábítania Vegyes képet fest Bárdos Gyula szavazótábora ÖSSZEFOGLALÓ Nem csak az MKP szavazói voksoltak rá (Somogyi Tibor felvétele) Pozsony. Kik alkották a Bárdos Gyulára szavazók táborát? Csak a stabil MKP-szavazók vagy voltak közöttük hidasok, esetleg korábban pártot nem választó bizonytalanok is? A választások óta sokan próbálják interpretálni az 5,1 százalékos adatot. Mivel a választások titkosak, pontosan lehetetlen megállapítani, hogy milyen egy-egy jelölt szavazótábora. A választások előtti felmérések során szoktak rákérdezni a pártpreferenciákra, illetve a szavazás napján készülő exit poll felmérések során. Utóbbi szombaton nem készült, a korábbi közvélemény-kutatások pedig azt mutatták ki, hogy a 2012-ben az MKP-ra voksolók kb. fele, a Hídra szavazók harmada készül Bárdost támogatni, és sok a bizonytalan a magyarok között. Utóbbi adat igaznak bizonyult, hiszen a déli járásokban alacsony volt a részvétel. A megkérdezettek pártprefenciát viszont illik óvatosan kezelni, mivel egy országos felmérésben a magyar minta túl kicsi ahhoz (az összesen kb. ezer megkérdezettből kb. 90 magyar), hogy reprezentatív legyen. Egy másik módszer, az ún. ökológiai következtetés az alapján próbálja megállapítani a pártszimpátiát, hogy több választás eredményét veti össze. A módszer lényege, hogy községsoros összevetést készítenek, amiből a választók viselkedésére következtetnek. A kohovolit. eu elkészítette a szombati első forduló és a 2012-es parlamenti választás ilyen jellegű összevetését, az eredmény szerint Bárdos Gyula támogatóinak felét az MKP, felét a Híd 2012-es szavazói tették ki. Felmerülhet a kérdés, ha Bárdos 97 ezer szavazatot kapott, két éve pedig az MKP-ra 109 ezren, a Hídra pedig 176 ezren voksoltak, akkor hogyan lehet, hogy így oszlanak meg a szavatok. Az egyik lehetséges válasz az alacsonyabb részvételben keresendő. A másik pedig a módszer torzításaiban. „Ismerem a módszert, de még nem dolgoztam vele” - mondta lapunknak Slosiarik. Ugyanakkor az egyes adatokat meglepőnek tartja, megkérdőjelezi például, hogy a Híd választói gyakorlatilag háromfelé szavaztak volna: több mint felük Bárdosra, 10 százalékuk Kiská- ra adta voksát, a többi pedig nem szavazott. „Kérdés, hogy miért ne választották volna a Híd választói például Kňažkót vagy Procházkát” - tette hozzá az elemző. Mivel a választások előtti felmérések is mást mutattak, ennek a kutatásnak az eredményét is fenntartásokkal kezeli. Mi két járás, a Galántai és a Komáromi járás községsoros adatait vetettük egybe. Ezek egyértelmű arányosságot mutattak a magyarság aránya és a Bárdos Gyulára leadott voksok között - ezt viszont még a járási statisztikák is kimutatták. Ha a pártokra és a magyar jelöltre leadott voksok százalékos arányát nézzük, szembetűnő, hogy Bárdos mindkét járás településein jobb eredményt ért el, mint az MKP két éve. A Galántai járás magyarlakta falvaiban pl. más- fél-kétszer magasabb volt a Bárdosra leadott voksok aránya, mint az MKP 2012-es eredménye. A járásban Bárdos 23.4 százalékkal szoros versenyben második lett, míg két éve az MKP 15,3, a Híd pedig 23.4 százalékot ért el. Azt ugyanakkor nehéz megmondani, milyen arányban lehettek Bárdos táborában az egyik és a másik párt szimpatizánsai, illetve mennyi új szavazót tudott megszólítani. Az 5,1 százalékos eredmény alapján feltételezhető, hogy a bizonytalanokat csak kis mértékben sikerült az urnákhoz csábítania. A déli járásokban Andrej Kiska volt az, aki a szlovák jelöltek közül messze a legnagyobb arányban meg tudta szólítani a magyarokat. A Híd 2012-es és Andrej Kiska mostani eredményei között ugyanakkor semmilyen összefüggés nem mutatkozott. A Komáromi járás településein a 10-35 százalék közötti sávban mozog Kiska támogatottsága, függetlenül attól, a Híd müyen eredményt ért el az adott községben. (MSz)
