Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-17 / 63. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 17. Külföld 7 Szerbiai választások A haladó párt győzelmét várták Belgrad. Zökkenőmentesen zajlott az előrehozott parlamenti választás Szerbiában, Újvidéken azonban az egyik szavazóhelyet ideiglenesen bezárták, mert egy 87 éves férfi meghalt. Valamivel alacsonyabb volt a részvétel, mint a két évvel ezelőtti általános választások idején - jelentette ki tegnap délután Drágán Vukmi- rovics, a Központi Statisztikai Hi­vatal elnöke. Tíz óráig a lakosság 9,09 százaléka adtaié voksát, míg 2012-ben ez az arány 11,04 szá­zalékosvolt. A 6 765 998 szavazásra jogo­sult szerb állampolgár 20 óráig szavazhatott a 19 választási lista egyikére Szerbia 8262 szavazó­helyén, illetve Koszovóban 90 he­lyen, a világ másik 20 országában pedig további 35 helyen. A szerb törvényhozás 250 mandátumá­ért 3020 jelölt versengett. A vá­lasztásokat 556 hazai és 179 kül­földi megfigyelő követte. A közvélemény-kutatások e- redményei alapján biztosra ve­hető a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) fölényes győzelme, a várakozások szerint az új kor­mányfő az SNS elnöke, Alek- szandar Vucsics lesz. A szerb saj­tó azt is egyértelműnek tekintet­te, hogy a másodikhelyet a jelen­legi kisebbik koalíciós partner, az Ivica Dacsics vezette baloldali Szerbiai Szocialista Párt (SPS) szerzi meg. A nemzeti kisebbségek pártja­inak parlamentbejutása nem az 5 százalékos küszöb elérésétől függ. Szerbiában a természetes választási küszöb használata van érvényben, annyi kisebbségi kép­viselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot meg­szerzi egy nemzeti kisebbségi párt. A Vajdasági Magyar Szövet-' ség (VMSZ) az eddigi 5 mandá­tumuk megőrzését tűzte ki célul. Pásztor István, a VMSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy a válasz­tásnak a VMSZ lehet az egyik meglepetése. (MTI) A Velencei Bizottság törvényellenesnek nyilvánította a referendumot, Moszkva vétózott a BT-ben Krími népszavazás orosz katonák jelenléte mellett A BBC tudósítója a dél-ukrajnai terület fővárosából, Szimferopolból arról számolt be, hogy nem ta­lálkozott olyan emberrel, aki ne a félsziget Oroszországhoz csatolására voksolt volna (TASR/AP) Szimferopol/Kijev. A Krím félszigeten a helyi lako­sok fegyveres orosz ka- tonákjelenléte mellett, Kijev és a nemzetközi közösség által törvényel­lenesnek tartott népsza­vazáson szavaztak az Ukrajnához tartozó au­tonóm terület Oroszor­szághoz való csatlakozá­sáról. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Az autonóm területen élők közül az ukránok és a krími tar­tárok ellenzik a félsziget Orosz­országhoz való csatlakozását. Az orosz nemzetiségűek, akik a lakosság csaknem 60 százalékát adják, megosztottak a kérdés­ben. Egy részük, főként a 23 éve független Ukrajnában felnőtt, fiatalabb korosztály inkább azt szeretné, ha a terület továbbra is Ukrajnához tartozna. Volodimir Konsztantinov, a kijevi parla­ment szombati határozatával feloszlatott krími parlament oroszbarát elnöke korábban vi­szont úgy ítélte meg, a krími la­kosság 80 százaléka támogatja az Oroszországhoz való csatla­kozást. Megfigyelők és tudósítók sze­rint a Krím félsziget státusáról rendezett népszavazáson magas volt a részvételi arány. Az orosz fekete-tengeri hadiflottának helyt adó Szevasztopol városá­ban - a helyi választási bizottság közlése szerint - délig a részvé­teli arány elérte a 49 százalékot. A tatárok bojkottja A krími tatárok többsége - az előzetes várakozásoknak megfe­lelően - bojkottálta a referen­dumot. Az ukrán haditengeré­szet krími egységei közben kije­lentették, hogy nem szavaznak a referendumon. A délutáni hírek szerint komolyabb atrocitások nélkül zajlott a népszavazás, a helyi média ugyanakkor több szabálytalanságról is beszámolt, így szemtanúkra hivatkozva azt állította, hogy helyenként sza­bálytalanul az utcán gyűjtik a voksokat, és orosz állampolgá­rok is szavaztak. Az orosz katonák jelenléte mellett tartott népszavazást Uk­rajna központi vezetése, az Eu­rópai Unió és az Egyesült Álla­mok, illetve több nyugati ország törvénytelennek tartja. Kijev előre jelezte, hogy nem ismeri el annak eredményét. Az ukrán al­kotmánybíróság pénteken al­kotmányellenesnek minősítette a referendumot. A Krím félsziget státusáról szóló népszavazás jogi érvé­nyességének kérdése állt szom­baton a nemzetközi fórumok fi­gyelmének középpontjában. A Velencei Bizottság törvényelle­nesnek nyilvánította a referen­dumot, az ENSZ BT-ben azon­ban nem szavaztak meg egy ha­sonló állásfoglalást tartalmazó határozatot Oroszország vétója miatt. Ukrajna felkutatja a felbujtókat Az ukrán állam megtalálja mindazokat, akik szeparatiz­musra és az állam egységének megbontására bujtogatnak, akik az orosz katonák védelme alatt próbálják megsemmisíteni az ország függetlenségét-jelen­tette ki Arszenyij Jacenyuk mi­niszterelnök az ukrán kormány tegnapi ülésén. „Mindet megta­láljuk, egy éven, két éven belül, ukrán és nemzetközi bíróságok elé állítjuk őket. Forró lesz a lá­buk alatt a talaj. A világon nem lesz hely, ahol szabadnak érez­nék magukat, és Oroszország nem védi meg őket” - hangoz­tatta a kormányfő. „Tűzszünet” péntekig Ihor Tenjuh védelmi miniszter közölte, hogy Ukrajna és Orosz­ország megállapodott abban, hogy március 21-ig az orosz ka­tonák nem tartják blokád alatt az ukránkatonai egységeket. Szavai szerint ez idő alatt az ukrán kato­nák feltöltik tartalékaikat. A mi­niszter adatai alapján jelenleg mintegy 21,5 ezer orosz katona tartózkodik a Krímben. „Az 0- roszországi Föderáció folytatja katonai jelenlétének növelését a Krími Köztársaság területén an­nak érdekében, hogy számára kedvező feltételeket teremtsen a Krím hozzá történő csatlakozásá­ról szóló ún. népszavazás ered­ményének törvényessé tételé­hez” - jelentette ki. Hozzátette, hogy a krími ukrán katonai egy­ségek készültségben vannak. wmmnmm Hackertámadás érte a NATO-t Brüsszel. Hackertáma­dás érte a NATO több hon­lapját, de nem volt hatása a katonai szövetség műve­leteire. A támadás elköve- tőjeként ukrán számítógé­pes kalózok jelentkeztek. A támadás a szövetség főbb weboldalái ellen irányult, miközben nő a feszültség amiatt, hogy orosz katonák foglalták el Ukrajna krími területeit. Oana Lungescu NATO-szóvivő azt mondta, hogy a hackertámadás túl- terheléses (DDoS) típusú volt, a szakértők már dol­goznak a funkciók helyre- állításán. Ám a honlapok egy része, köztük a fő in­formációs oldal (www. nato.int) még délelőtt is el­érhetetlen volt. A támadás elkövetőjeként egy magát CyberBerkutnak nevező ukrán csoport jelentkezett „Nem tűrjük el a NATO je­lenlétét hazánk terüle­tén!” -jelentették ki köz­leményükben. (MTI) Cameron az EU-bővítésről London. Nagy-Britannia támogatja az Európai Unió további bővítését, de csak olyan mechanizmus kidol­gozásával együtt, amely ele­jét veszi a „hatalmas nép- vándorlásnak” az unión be­lül - írta a brit miniszterel­nök. David Cameron, aki a The SundayTelegraphcímű lapban ismertette a kormá­nya által szükségesnek tar­tottuniós reformokat, kifej­tette: az EU-n belüli szabad munkaerő-áramlás célja csak az lehet, hogy az uniós társállamokból érkezők va­lóban dolgozzanak, nem pedig az, hogy „ingyen” szo­ciális ellátásokat vegyenek igénybe. (MTI) Magyarország-szerte és a szomszédos országokban is megemlékezéseket tartottak a forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóján Budapest támogatja az autonómiáért küzdő székelyeket MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest/Bukarest/Sza- badka/Ungvár. Megemléke­zéseket, családi programokat tartottak szombaton Magyaror­szágon az 1848- 49-es forrada­lom és szabadságharc kitörésé­nek évfordulója alkalmából. Áder János államfő a modem politikai nemzet születésnapjá- naknevezte 1848. március 15-ét a Veszprém megyei Békáson el­mondott ünnepi beszédében. Orbán Viktor miniszterelnök a Múzeumkertben tartott állami ünnepségen arról beszélt, hogy Magyarország az elmúlt négy évben azért teljesített jobban, mert egységes volt, sőt ma Euró­pában a legegységesebb ország, amely egy új korszak kapujában áll. „Mindenki láthatta, ha egy­ségesek vagyunk, a magyar név megint szép lesz méltó, régi nagy híréhez” - mondta. Az elmúlt évek kormányzati intézkedéseire utalva kifejtette: „megmutattuk, hogy megvédjük a magyar csalá­dokat az uzsorától, a monopóli­umoktól, a kartellektől, a nemze­tek fölé magasodni akaró biro­dalmi bürokratáktól. Megmutat­tuk, hogy meg lehet védeni a munkahelyeket”. Az ellenzéki összefogás pártjai a fővárosi Szabad sajtó útján tar­tottak volna közös rendezvényt, amelyet Talpra, magyar! szlo­gennel hirdettek. A rendezvényt a vihar és az erős szél miatt le­mondták. Az ellenzéki összefo­gás vezetői végül a Petőfi-szo- bomál találkoztak az ünneplők­kel. Mesterházy Attila, abaloldali összefogás miniszterelnök-jelölt­je itt bejelentette, hogy a nagy­gyűlést a Békemenet után egy nappal, március 30-án tartják meg. A „kormányváltó demon­stráción” el fogjákmondani, hogy Orbán Viktor ellopta a magyar emberektől a demokráciát és tönkretette a magyar gazdasá­got. A „kormányváltó erők” veze­tője egyben televíziós vitára hívta ki a miniszterelnököt. A Jobbik elnöke szerint a ma­gyaroknak szabadság kell, a párt pedig azért akar győzni április 6-án, hogy feltámassza Magyar- országot. Erdélyben Semjén Zsolt ma­gyar miniszterelnök-helyettes és Németh Zsolt, a magyar külügy­minisztérium parlementi állam­titkára is részt vett a forradalom és szabadságharc kirobbanásá­nak 166. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségeken. Utób­bi Magyarország támogatásáról biztosította az autonómiáért küzdő székelyeket a sepsiszent­györgyi ünnepségen elmondott beszédében. Semjén Zsolt Kézdi- vásárhelyen a Gábor Áron szob­ránál szervezett ünnepségen ar­ról beszélt, hogy a magyaroknak is jár az autonómia, ami nem irá­nyul senki ellen. Nagyváradon Tőkés László európai parlamenti képviselő kijelentette, hogy az erdélyi magyarság mostani sza­badságharca az autonómiaharc. Szintén Nagyváradon, egy másik ünnepségen Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kifejtette, hogy az erdélyi magyarságnak minden nap küzdenie kell a szabadságá­ért, és be is kell laknia az elért sza­badságot, élnie kell a kivívott jo­gokkal. A székelyföldi Maksán Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke azt hangsúlyoz­ta, hogy az erdélyi magyarság ma az autonómiáért folytat szabad­ságharcot, amelyet a demokrácia és ajog eszközeivel vív. Szabadkán, a vajdasági köz­ponti ünnepségen Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági képviselőház elnöke szombaton arról beszélt, hogy magyarnak lenni, magyarnak megmaradni alternatíva nélküli végzet, de „abban az államban kell ezt megtenni, amelyet a sors nekünkadott”. Répás Zsuzsanna, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Mi­nisztérium nemzetpolitikáért fe­lelős helyettes államtitkára Ung- váron kijelentette: Magyaror­szágnak az egész ukrajnai konf­liktusban a kárpátaljai magyarok biztonsága számít leginkább, a kárpátaljai magyarság mindig számíthat a magyar kormányra. Hangsúlyozta: a kárpátaljai ma­gyaroknak most hasonló prob­lémákkal kell szembenézniük, mint a magyar nemzetnek kellett 1848-ban. ÁTizenkétpont olyan, mintha azt most írták volna Kár­pátalján. „Mit kíván a magyar nemzet? Legyen béke, szabadság és egyetértés“, hiszen ma a kár­pátaljai magyaroknak semmire nincs nagyobb szükségük, mint „ezekre, az őseik által kimonda­tott igazságokra”-mondta. Ponta köszöneté a hatóságoknak Bukarest. Victor Ponta román miniszterelnök megköszönte az állami hatóságoknak, hogy nem történetek incidensek Romániában a magyarság különböző, március 15-ei rendez­vényein. Ponta üdvözölte, hogy az állami hatóságok „példát mutattak” civilizált viselkedésből, noha időnként „izgató és veszélyes” szónoklatokkal szembesültek, amelyeket megíté­lése szerint provokációként is lehet értelmezni. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom