Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-17 / 63. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 17. www.ujszo.com Bealkonyult a Népi Platformnak Pavol Hrušovský a választás egyik nagy vesztese Meglepetés Radoslav Procházka eredménye, majdnem utolérte Andrej Kiskát Fico győzelmet „szenvedett” ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Súlyos vereséget szenvedett a választáson Pavol Hrušovský, aki a leadott vok- sok mindössze 3,3 százalékát tudta megszerezni. Veresége politikai elemzők szerint a KDH, a Híd és az SDKÚ alkotta Népi Platform végét jelenti, amely többé-kevésbé a jelölt mögött állt a választáson. A Népi Platform eddig sem működött úgy, ahogy azt létre­hozásakor elképzelték. Tavaly ősszel a megyei választások kapcsán került válságba, ami­kor a KDH több helyen a Smer- rel lépett koalícióra. Sokan már akkor a formáció végéről be­széltek. Magát Hrušovskýt is meglep­te az eredmény. ,A 3,3 százalé­kos támogatást hatalmas csaló­dásként élem meg, de ez még nem a vég -jelentette ki ajelölt. - Az élet megy tovább, most a parlamenti képviselői mun­kámra szeretnék összpontosí­tani, a második fordulóban pe­dig ugyanazt támogatom majd, mint a KDH, Andrej Kiskát.” Hrušovský mögött azonban gyakorlatilag csak a KDH állt, a Híd és az SDKÚ csak politikai deklarációk szintjén támogatta a jelöltet - az SDKÚ egyes poli­tikusai pedig gyakorlatilag el­lene kampányoltak. Bugár Béla ugyan csak a választások után erősítette meg, de már előtte is kiszivárgott, hogy a Híd és az SDKÚ is legszívesebben vissza­léptette volna az egyre csökke­nő támogatottságot élvező Hrušovskýt. Ján Baránek poli­tikai elemző szerint Hrušovský vereségének egyik oka éppen a Népi Platform megosztottsága volt. Ajelölt főleg azután vált kel­lemetlenné a Híd számára, hogy az MKP decemberben be­jelentette: Bárdos Gyulát indít­ja az elnökválasztáson. Ján Ba­ránek szerint is Bárdos indulá­sa a másik oka Hrušovský rossz eredményének. „Míg Bárdos be nem jelentette indulását, a ma­gyar választók első számú je­löltje Hrušovský volt, vagyis Bárdos 5 százalékot vett el Hrušovskýtól” - véli Baránek. A választás másik nagy vesz­tese a szintén keresztényde­mokrata Ján Čarnogurský, aki csak a voksok 0,6 százalékát szerezte meg. (lpj,TASR) Pozsony. 28:24. Ez az az eredmény, amelyre egyetlen felmérés, egyet­len elemzői vélemény alapján sem lehetett számítani. Egyes véle­mények szerint az ered­mény a politikai pártok számára tragédia. ÚJ SZÓ-HÍR A második helyezett Andrej Kiska eredménye nem megle­pő, neki több felmérés is hason­ló, sőt akár ennél magasabb eredményt is jósolt, viszont azt senki sem látta előre, hogy Ro­bert Fico lesz miniszterelnök­ként az első jelölt, aki ugyan győz az első fordulóban, de 30 százalék alatti eredménnyel. Fico a legrosszabb eredménnyel első Az 1999-es első közvetlen elnökválasztáson Rudolf Schuster 47 százalékkal lett el­ső, de 2009-ben még Ivan Gašparovič is - a Smer támoga­tásával - 46,71%-kal nyerte az első fordulót a 38%-os Iveta Radičová előtt. Robert Fico lát­szólag nyugodtan fogadta ezt a vereséggel is felérő győzelmet. „Miniszterelnökként, akinek nehéz döntéseket kell hoznia és egypárti kormányt irányít, aki reggeltől estig talpon van és bonyolult helyzeteket kell megoldania, nagyon jól helytálltam” - dicsérte meg magát Fico. Szerinte az embe­rek azzal fejezték ki bizalmu­kat, hogy a második fordulóba juttatták. Marek Maďarič, a párt alelnöke azzal mentegette az eredményt, hogy a Smer vá­lasztói elégedettek Robert Fi- cóval, mint miniszterelnökkel, ezért nem voksoltak rá az ál­lamfőválasztáson. Fico eredménye az alacsony részvételi arány fényében még rosszabbnak tűnik. A választá­sok előtt a politológusok azzal magyarázták a csökkenő kü­lönbséget Fico és Kiska között, hogy nagyon magas, mintegy 70 százalékos részvételt mér­tek. Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató ügynök­ség vezetője a mértnél jóval alacsonyabb részvételre számí­tott, és úgy vélte, ez Ficónak kedvez majd, mert fegyelme­zett, biztos választói táborral rendelkezik. Ez nem vált való­ra, Fico alacsony, 43,4 százalé­kos részvétel mellett ért el na­gyon gyenge eredményt. Ki szavaz majd Kiskára Andrej Kiska maradéktala­nul örülhet a második helyezé­sének, annál is inkább, mivel a többi jobboldali jelölt is szép eredményt ért el. Milan Kňažko, aki a pozsonyi válasz­tókerületben éppen Kiska előtt lett első kevesebb mint 1 száza­lékpont különbséggel, már fel­ajánlotta segítségét, és válasz­tóit Kiska támogatására szólí­totta fel. A 12,9 százalékkal negyedik Kňažko egyébként nem látszott különösebben csa­lódottnak. Fico váratlanul alacsony eredménye mellett Radoslav Procházka 21,2%-os eredmé­nye jelentette a voksolás másik nagy meglepetését. A volt KDH-s politikusnak általában 15%-os eredményt jósoltak. Várhatóan Procházka is Kiskát ajánlja majd választóinak, nem véletlenül gratulált Andrej Kis­ka egyedül Procházka választá­si eredményéhez. Martin Bútora szociológus szerint az első forduló eredmé­nye azt mutatja, hogy az embe­rek kezdenek elfordulni a poli­tikai pártoktól. „Kiska szavazói a teljes politikai palettát büntették” - véli Bútora. Ha­sonlóan vélekedik Martin Šimečka publicista is. „Ez a po­litikai pártok tragédiája - mondta az eredményekről a Sme napüap korábbi főszer­kesztője. - Az egész választás, Fico kivételével - de valójában ez is vereség - a politikai pártok teljes csődjét jelzi.” A jobboldali politikai pártok az eredmény fényében szinte egyöntetűen beálltak Andrej Kiska mögé, aki köszöni a tá­mogatást. A második forduló legnagyobb kérdése az lesz, hogy milyen mértékben adha­tóak össze az egyes jobboldali jelöltek eredményei. (lpj, TASR, SITA) Itt még együtt, nagy egyetértésben (SITA-felvétel) A járási adatok alapján a magyarok 60 százaléka voksolhatott Bárdos Gyulára, sokan támogatták Andrej Kiskát, Radoslav Procházkát szinte senki Nem sikerült mozgósítani a magyar választókat Nem állt össze a regiment (Somogyi Tibor felvétele) MÓZES SZABOLCS Pozsony. Siker vagy kudarc az 5,1 százalékos eredmény a magyar jelölt számára? Az MKP szerint siker, az elemzők egy része szerint viszont ku­darc. Ezt a kérdést feltehetően különbözőképpen fogják in­terpretálni a felek, pártszimpá­tiától függően, mi nézzük, mit mondanak a számok. Mindnyájunknak el kell menni - ez volt Bárdos Gyula kampányzáró jelszava, utalva a mobilizáció fontosságára. A vá­lasztás részvételi adatai szerint ez nem az elképzelései szerint sikerült. A magyarok által is lakott já­rások szinte mindegyikében az országos átlag alatti volt a sza­vazókedv. Egyedül Pozsonyban és a Szenei járásban volt átlag feletti, Kassán és a Nyitrai járás­ban pedig az átlag körüli. Az utóbbi járásban és a két nagyvá­rosban ugyanakkor nagyon ala­csony a magyarok aránya,' a Szenei járásban pedig feltehe­tően a fővárosból kiköltöző nagyszámú szlovák nemzetisé­gű választó javította a mutatót. A Bárdos indítása melletti egyik fő érv az volt, hogy a ma­gyar jelölt indulásának kö­szönhetően aktivizálhatók a magyar szavazók - azt nem tudjuk, Bárdos jelölése nélkül milyenek lettek volna a déli részvételi mutatók, az viszont tény, hogy 2009-ben, amikor országos szinten pontosan ugyanolyan volt a részvétel, mint most, a déli járásokban át­lagosan 5 százalékponttal töb­ben járultak az urnákhoz, mint most szombaton. Ha járási szinten összevetjük a magyarok és a Bárdosra le­adott voksok százalékos ará­nyát, azt látjuk, hogy átlagosan a magyarok 60 százaléka sza­vazhatott az MKP jelöltjére. Ki­lengések természetesen van­nak: Pozsonyban csak kb. min­den negyedik magyar voksolt rá, míg a Kassa-vidéki járásban kb. 90 százaléknyian, hasonló­an nagyarányú Bárdos támoga­tottsága a Nagykürtösi járás­ban. Erősen átlagon felüli még az adat a Komáromi, a Nagyrő- cei és a Nagymihályi járásban. Mivel a szavazás titkos, így ezek csak hozzávetőleges szá­mok. Bárdos főleg a magyarlakta városokban szerepelt viszony­lag gyengén. Komáromban a voksok 40 százalékát gyűjtötte be, Somorján - ahol bátyja a polgármester - csak a harma­dát. Rimaszombatban 13 szá­zaléknyi szavazatot kapott, Ki- rályhelmecen 43 százalékot. A mostani eredményeket ugyanakkor nincs mivel össze­vetni, ugyanis először indult magyar nemzetiségű jelölt az államfőválasztáson. A korábbi szavazások - parlamenti, me­gyei, helyhatósági, EP-válasz- tások - mind más jellegűek vol­tak: az induló jelölteknek mindegyik során reális lehető­ségük volt mandátumhoz jutni, itt viszont hetek óta világos volt, hogy Bárdos nem fog to­vábbjutni a második fordulóba. Kérdéses, ez a tény mennyire befolyásolta a magyarok sza­vazókedvét, valamint azt, hogy ha már elmennek voksolni, kit részesítsenek előnyben. A járási szintű adatok alap­ján a magyarok a szlovák jelöl­tek közül leginkább Andrej Kiskát támogatták. A poprádi üzletember szerepelt a szlovák jelöltek közül a legjobban Dél- Szlovákiában. A zömében ma­gyarok lakta Dunaszerdahelyi járásban pl. 26 százalékot, a Komáromi járásban 22 száza­lékot kapott. Ajelöltek támoga­tottságának regionális eloszlá­sa alapján kijelenthető: Rados­lav Procházka egyebek mellett azért nem jutott a második for­dulóba, mert nem tudta meg­szólítani a magyarokat. Az összes déli járásban messze át­lag alatti eredményt ért el. Ide akarsz ülni? Kiska és Fico az STV stúdiójában. (SITA-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom