Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-12 / 59. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. AAÁRCIUS 12. Gazdaság és fogyasztók - hirdetés 5 Keleti szomszédunk gazdasági problémái ránk is átterjedhetnek Uniós Kohéziós Alap Ukrán gazdasági csapda “Äaénzt? Az ukrán válság elmérgesedése több szlovák cégvezetőnek is jelentős fejfájást okozhat (Képarchívum) Pozsony. Az ukrán-orosz válság negatív következményei a szlovák gazdaság számára is gondot okozhatnak- derül ki a Bisnode tanácsadó társaság legújabb elemzéséből. Eszerint a legnagyobb veszélyt az orosz energiaszállítások leállásajelentheti, a válság elmérgesedése azonban több szlovák cégvezetőnek is fejfájást okozhat. ÖSSZEFOGLALÓ A Bisnode adatbázisa szerint jelenleg L371 szlovákiai cégnek van ukrán tulajdonosa, az ilyen társaságok összesített alaptőkéje pedig eléri a 11,5 millió eurót. Ukrajnában ugyanekkor 12 szlovákiai cégnek van leányvállalata, miközben ezek között az olyan jelentős cégek is megtalálhatók, mint a több mint 2 ezer embernek munkát adó szviti Che- mosvit műanyaggyártó vagy a vezető szlovák gyógyszergyártó, a galgóci Zentiva is. Az ukrajnai beruházások ugyanakkor korántsem kockázatmentesek, hiszen a Dun&Bradstreet elemző társaság szerint az ország minősítése alacsony szinten áll, ami rendkívül nagy kockázatot jelent a beruházások megtérülése szempontjából., A jelenlegi ukrajnai zavargások az energiaárakon keresztül egész Európa gazdaságát befolyásolják, ami természetesen Szlovákiára is hatással van. Ez azonban nem az egyedüli tényező. Az első látásra ugyan úgy tűnhet, hogy Szlovákia és Ukrajna között nincs szoros gazdasági kapcsolat, és a két ország kereskedelmi kapcsolatai is elenyészők, keleti szomszédunk gazdasági problémái azonban Szlovákiára is átterjedhetnek, és akár nagyobb kilengéseket is okozhatnak” - vallja Michal Ŕičaŕ, a Bisnode elemzője. Az ukrán helyzet elmérgesedése miatt a befektetők ráadásul Szlovákiát is elkerülhetik, hiszen a nyugati beruházók nagyobb régiókban gondolkodnak. A nagy kérdés, hogy meddig húzódik el a mostani feszültség - vallja Milan Seliak, a Bisnode Slovensko igazgatója. „Ukrajna gazdasági átalakítása viszonylag hosszabb ideig tart majd, mindez azonban az európai és így a szlovák gazdaságra is csak rövidebb ideig lesz hatással” - mondta Seliak. (TASR, mi) Bécs. Az ország GDP-jéhez viszonyítva a közép- és kelet-európai országok közül Magyarország kaphatja a legtöbb támogatást az EU Kohéziós Alapjából a 2014 és 2020 közötti időszakban - vélik az Erste Bank szakemberei. Szerintük a program keretében Magyarországnak jutó támogatás eléri éves szinten a GDP 3,2%-át. A sorban Lengyel- ország következik 2,9%-kal, majd Szlovákia és Horvátország 2,8%-kal. Ugyanakkor az egy főre jutó támogatás összegét tekintve a Kohéziós Alap tekintetében Észtország áll az első helyen, őt Szlovákia és Litvánia követi. Összegét tekintve Lengyel- ország az abszolút nyertes, 77,6 milliárd eurót kaphatnak, ez az alap eszközeinek 46,4%-át jelenti. A bank szakértői optimisták a támogatások összegének lehívási arányaival kapcsolatban. A 2007-2013-as időszakban a Kohéziós Alapból támogatást kapó országok átlagosan 59,6%-át tudták lehívni a megítélt forrásoknak. Az Erste szerint azonban ez az arány a következő ciklusban akár a 80-90%-ot is elérheti, köszönhetően az előző időszakban szerzett tapasztalatoknak. A Kohéziós Alap azokat az országokat támogatja, amelyekben az egy lakosra jutó bruttó nemzeti jövedelem nem éri el az uniós át- lag90°/o-át. (napi.hu, SITA) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Milliárdokat küldenek haza Budapest. Tavaly is tízezrek hagyták el Magyarországot, hogy külföldön vállaljanak munkát, így egyre több család él a külföldön megkeresett pénzből - adta hírül a Pénzcentrum.hu. A külföldön dolgozó magyarok az elmúlt évben 545 milliárd forintnak megfelelő összeget utaltak haza, ami megközelíti a magyar bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát. A magyarok közül az ENSZ adatai szerint Németországban élnek a legtöbbén (105 ezren). Az USA a második ebben a rangsorban (itt 83 ezer magyar él), Kanada pedig a harmadik (53 ezerrel). (Pc.hu) Külkereskedelem: újabb többlet Pozsony. Szlovákia az idei évet is jelentős külkereskedelmi többlettel kezdte, a statisztikai hivatal szerint januárban 324,2 millió euróval több árut vittek ki az országból, mint amennyit behoztak. Ez 40 millió euróval kevesebb, mint egy évvel korábban, tavaly decemberhez képest azonban - amikor 51,3 millió eurós hiányt mértek - javult a helyzet. Az elemzők szerint éves szinten is rekordméretű többlet várható. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK 1 VALUTA ÁRFOLYAM | VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,8336 BM Lengyel zloty 4,2170 n Cseh korona 27,350 H Magyar forint 312,75 □ Horvát kuna 7,6585 CT Román lej 4,4998 n Japán jen 143,05 CT Svájci frank 1,2175 D Kanadai dollár 1,5390 Q USA-dollár 1,3850 □ VETEL - ELADAS BANK IEEHI CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,43-1,35 28,17-26,52 325,76-297,70 OTP Bank 1,45-1,33 28,56-26,15 326,15-298,65 Postabank 1,44-1,34 28,30-26,39Szí. Takarékpénztár 1,43-1,34 28,10-26,54 326,86-298,70 Tatra banka 1,43-1,35 28,17-26,53 325,11-300,41 Prima banka ~Általános Hitelbank 1,42-1,34 28,17-26,53 327,60-299,52 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS „Bárdos Gyula március 15-én egy személyben lesz az összes szlovákiai magyar iskola, kultúrintézmény, háztartás és a felvidéki magyarság megmaradásának alapja.” Grendel Lajos Kossuth-díjas író www. ba rd osgy u la .s k MP140172
