Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-08 / 56. szám, szombat

2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 8. www.ujszo.com Óriási tartalékokat szabadíthatnának fel Brüsszeli szabályok hátráltatják a cégeket Az RTVS szerint, ha magyarul beszélne, előnyhöz jutna a többi jelölttel szemben Bárdos Gyula magyar szinkront kapott a szlovák közmédiában (Somogyi Tibor felvétele ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Európai Bizott­ság egyre több olyan piacszabá­lyozó intézkedést vezet be, amelyek súlyos terhet jelente­nek a gazdasági övezet vállal­kozóinak és az uniós gazdaság egészének - derül ki az F. A. Ha­yek Alapítvány tegnap közzé­tett elemzéséből. Eszerint akár az uniós bruttó hazai termék (GDP) 25 százalékának megfe­lelő tartalékot lehetne felsza­badítani a gazdaság fellendíté­séhez, ha enyhítenének a gyak­ran teljesen értelmetlen szabá­lyozáson. ,A helyzet súlyossá­gát jelzi, hogy csak a szabályo­zással kapcsolatos bürokrácia az uniós GDP 4 százalékát emészti fel” - nyilatkozta Matúš Pošvanc, az F. A. Hayek Alapít­ványigazgatója. A szövevényes szabályozás miatt a cégek képtelenek fel­venni a versenyt az unión kívüli társaságokkal. ,A vállalkozók elsősorban a rendkívül instabil jogi környezetre panaszkod­nak, hiszen futószalagon fogad­ják el az újabbnál újabb szabá­lyokat, amelyek mára teljesen átláthatatlanok” - vallja Poš­vanc, aki szerint az új szabályok megalkotásánál egyáltalán nem veszik figyelembe a kisvállalko­zók érdekeit. A cégeket érintő szabályozás negatív hatásait azonban a lakosság is megérzi, amit Martin Reguli, az F. A. Ha­yek Alapítvány elemzője szerint a bankadó elhamarkodott be­vezetésén lehet érzékeltetni. „Szlovákia esetében például a bankadó csökkentette a pénzin­tézetek nyereségét, emiatt pe­dig ezeknek kevesebb pénzük jut a hitelezésre, ráadásul a ki­esést a bankok egy része az ügy­felein hajtja be” - nyilatkozta Reguli. (TASR, mi) Pozsony. Bárdos Gyula a közszolgálati médiában Gál Jenő szerkesztő hangján beszél arról, mi­ért indult az államfővá­lasztáson. Az RTVS rövid beszélgetéseket készített a köztársaságielnök-je- löltekkel, szlovák nyel­ven, a Pátria rádióban ezek magyar szinkronnal futnak. VERES ISTVÁN Bárdos Gyulát felháborítot­ta, hogy nem engedték meg neki magyarul is felmondani a szöveget. „A Pátria Rádióban nem beszélhettem az anya­nyelvemen. Amikor ezt meg­tudtam, azt kértem, hogy mondhassam el ugyanezt ma­gyarul is, egy tolmács pedig el­lenőrizze, hogy ugyanazt mondom” - számolt be az eset­ről lapunk megkeresésére az MKP államfőjelöltje. Mire azt a választ kapta, hogy ebben az Bárdos mérges a közmédiára esetben olyan előnyt biztosíta­na neki az RTVS, amüyet a töb­bijelölt nem kap. A közszolgálati média sajtó- osztálya lapunk kérdésére ugyanezzel érvelt. „Megszeg­tük volna azt az elvet, hogy minden jelöltnek ugyanolyan lehetőséget és teret bizto­sítunk” - magyarázta válaszá­ban Juraj Kadáš, az RTVS PR menedzsere. Bárdos szerint ő eleve hátrányból indult a többi jelölttel szemben. „Hiszen ők beszélhettek az anyanyelvü­kön, én pedig nem” - mutatott rá. Az RTVS a beszélgetések tolmácsolásának részleteiről időben tájékoztatta a jelölte­ket, tette hozzá Juraj Kadáš. „Egyik választási stábnak sem volt ellene kifogása” - figyel­meztet. Bárdos elismeri, hogy ez így volt. „Persze, küldtek egy 15 oldalas szöveget, amelyben valószínűleg ez is ott volt valahol” - tette hozzá. Bárdos úgy tudja, az RTVS tanácsa döntött a részletekről. A tanács utoljára február végén ülésezett, jegyezte meg kérdé­sünkre Nagy Ildikó, a testület tagja. „A február végi ülésen szó volt arról, hogy a jelöltek egyforma teret kapnak, milyen műsorokban szerepelnek majd, hány percig, és hogy ugyan­azokat a kérdéseket kapják. Mi ennyivel foglalkoztunk” - ma­gyarázta, hozzátéve, hogy a szinkronizálás részleteiről nem volt szó. Lovász Attila, az RTVS nemzetiségi adásainak igazga­tója nem kívánt hozzászólni az ügyhöz, mondván, hogy ez a beszélgetés nem a Pátriában készült, így beleszólásuk sem volt. Megyei turnén az államfőjelölt Čamogurský Kotlebánál járt vendégségben A névsorról ma dönt a párt Országos Tanácsa, meglepetések nem várhatók Híd: Bastrnák és Vitkó is az EP-listán Sugár megmondta, Simon lesz az első (Somogyi Tibor felvétele) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ján Čamogurský független államfőjelölt a na­pokban Marian Kotleba besz­tercebányai megyefőnökkel ta­lálkozott. A találkozót az elnök­jelölt kezdeményezte. Elmon­dása szerint mindegyik megye­elnökkel tárgyalni akar, hogy megtudja, mik az általuk veze­tett régió legfőbb gondjai. Čamogurský a Smenek nyi­latkozva elmondta, semmi ki­vetnivalót sem talál a találko­zó tényében. A megbeszélé­sen egyebek mellett a roma­kérdés is szóba került. A szél­sőséges pártvezér kraszna- horkaváraljai telkeivel kap­csolatban „elpanaszolta”, hogy nem tudja a parcellákról kizsuppolni a romákat. Čamogurský azokról az ügye­iről beszélt, melyek során nem roma védenceit védi a romákkal szembeni bírósági perekben. (MSz) VERES ISTVÁN Pozsony. Bastrnák Tibor és Vitkó Andrea is rajta lesznek a Híd európai parlamenti válasz­tási listáján. A párt Országos Tanácsa ma dönt a végleges névjegyzékről. A Híd teljes, azaz 13 tagú lis­tát állít, nyilatkozta tegnap la­punknak Sólymos László, a párt alelnöke. „Erős és kom­pakt listát szeretnénk” - ma­gyarázta Sólymos, hozzátéve, hogy a Híd női szervezete, az Idea és ifjúsági szervezetük, a Iuven is jelöl személyeket. Az Idea a párt párkányi illetőségű elnökségi tagját, Vit­kó Andreát küldené Brüsszelbe, a Iuven pedig Sólymos elmon­dása szerint egy eperjesi szlo­vák jelöltet. Hogy ki az, kérdé­sünkre nem akarta elárulni. „Nem akarom kész tények elé állítani az OT-tagokat” - hárí­totta el a kérdést. Információink szerint az ifjúsági tagozat Mi­chal Goriščákot jelölné. A listavezető az eddigiek alapján Simon Zsolt lesz, őt kö­veti Nagy József és František Šebej. Simon és Nagy ambíciói­ról már tavaly tudni lehetett, Bugár Béla pártelnök tavaly novemberben egy interjúban le is nyilatkozta, hogy nála a volt földművelésügyi miniszter a listavezető, Nagy József pedig a második hely várományosa. A negyedik helyet Bastrnák, az ötödiket Vitkó Andrea kaphatja, de a végső döntést a mai OT hozza meg. ,A parlamenti képviselők közül más nem lesz a listán” - árulta el kérdésünkre Sólymos. Mint mondta, a Híd azt tartja majd sikernek, ha megszerzi a szavazatok legalább 7 százalé­kát, és küldhet legalább egy kép­viselőt az EP-be. Az EP-választá- son két jelölt nevét lehet bekari­kázni, a preferenciaszavaknak komoly súlyuk szokott lenni, 2004-ben pl. Duka-Zólyomi Ár­pád néhai MKP-képviselő ennek köszönhetően szerzett brüsszeli mandátumot. A Hídnak jelenleg nincs kép­viselete Brüsszelben. Az EP-lis- tákat a pártok március 20-ig adhatják le. RÖVIDEN Indul az MKDSZ az EP-választáson Pozsony. AMagyar Kereszténydemokrata Szövetség is indul az európai parlamenti választásokon - áll a párt nyilatkozatá­ban. A párt az Európai Szabad Szövetség (EFA) tagja, melynek több EP-képviselője is van - döntően zöldpárti liberálisok és baloldali politikusok. „Pártunk európai politikájának alapveté­se a nemzeti és keresztény, illetve a regionalista politika” - áll az MKDSZ állásfoglalásában. A párt EP-listavezetője Krivánsz- ky Miklós lesz, a további helyeken Pelle Zsanett, Bugár Zoltán, Vicena Melinda és Csicsák Bernadett található, (ú) Szlovákiában évről évre nagyobb a bérszakadék a nők és a férfiak között A nők alacsony bérezése nyugdíjkorban üt vissza DEMECS PÉTER Pozsony. Jogvédő szerveze­tek és intézmények már évek óta inkább arra hívják fel már­cius 8-án a figyelmet, hogy a nőket továbbra is sok területen diszkriminálják. Az Európai Bizottság adatai szerint a nemek közti bérkü-' lönbség az Európai Unióban valamivel több mint 16 száza­lék, Szlovákiában 21,5 száza­lék. ,A nemek közti bérszaka­dék pedig évről évre inkább növekvő tendenciát mutat. így aztán míg Európában március elejére esik az úgynevezett egyenlő fizetések szimbolikus napja, Szlovákiában csak már­cius 19-re. Nálunk ugyanis a nőknek átlagban 78 nappal kell többet dolgozniuk ahhoz, hogy bérük elérje a férfiak fizetésé­nek szintjét” - közölte lapunk­kal Ingrid Ludvíková, az Euró­pai Bizottság (EB) szlovákiai képviseletének szóvivője. Brüsszel szigorítana Az EB tegnap felszólította az unió tagállamait, írják elő az egyes cégek és állami intézmé­nyek számára a férfiak és a nők közti bérkülönbség közzététe­lét. Viviane Reding alapjogi biztos kijelentése szerint ha a munkaadók betartják az azo­nos bérezés elvét, akkor nincs mit a véka alá rejteniük. „Ha kötelező lenne a nemek közti bérkülönbség közzététele, na­gyon könnyen kideríthetnénk, mely munkaadók elfogultak az egyik nemmel szemben, s hol diszkriminálják a nőket. Igaz­ságtalan, hogy a nőknek nem árulják el, mennyit keresnek az azonos beosztásban dolgozó férfiak” - állítja Reding. Az ajánlás szerint a tagálla­moknak 2015 végéig kell jelen­teniük a bizottságnak, müyen intézkedéseket foganatosítot­tak ezen a téren. Szegényebb elváltak A nemzetközi nőnap alkal­mából az Allianz biztosító fel­mérte, hogy a férfiak és nők közti bérkülönbség negatív ha­tását a gyengébb nem képvise­lői leginkább öregkorukra érzik meg. Az országban élő, 65 évesnél idősebb nők 8,4 százalékának havi bevétele a szegénység ha­tárát sem éri el. Ezen a téren a visegrádi országok közül Szlo­vákia az utolsó helyen van; Csehországban az idősebb nők 2,9, Lengyelországban 6,1 és Magyarországon 6,6 százaléka él a szegénység küszöbén. „Az elvált nőknél ráadásul sokkal nagyobb a veszélye an­nak, hogy öregkorukra gond­juk lesz a megélhetéssel. A ke­vesebb házasságkötés, növek­vő válások, s az emelkedő át­lagéletkor mind hozzájárul ah­hoz, hogy a nők a nyugdíjkor­határ eléréséig kimerítik meg­takarított pénzüket” - közölte Lucia Muthová, az Allianz szó­vivője. A felmérés szerint nemcsak a nemek közti bérkülönbség, de a nyugdíjkülönbség is jelentős. Ezt egyrészt befolyásolja a nők alacsonyabb fizetése és az is, hogy gyermekeik nevelése mi­att évekig szünetelnek munká­jukkal. A későbbi problémák következő eredője, hogy a ház­tartások költségvetésének ke­zelését gyakran a férfiakra bíz­zák, s csak a válás vagy partne­rük halála után szembesülnek valódi anyagi helyzetükkel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom