Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-01 / 26. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁRI, www.ujszo.com Vájná különlegesebb eseményben gondolkodik Idén sem lesz filmszemle MT1-HÍR Budapest. Idén februárban sem tudja megrendezni a Magyar Filmszemlét a Magyar Filmművészek Szövetsége. Az erről szóló nyilatkozatban az áll: a filmszemle fél évszázadon át a magyar filmművészet, filmipar és filmkultúra ünnepe volt, amelyen évről évre megismerkedhettek a nézők a hazai játék- , dokumentum-, animációs, tudományos ismeretteijesztő, rövid- és kísérleti produkciókkal és főiskolai filmekkel. „Ez a hagyomány az utóbbi két évben kényszerűen megszakadt” - fogalmaz a nyilatkozat. A Magyar Filmművészek Szövetsége már 2012-ben is csak „fapados” filmszemlét tudott tartani (verseny és díjak nélkül), mivel a rendezvény nem kapott állami támogatást. Tavaly teljes egészében elmaradt a mustra. Andrew G. Vájná, a magyar nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos a hír kapcsán úgy nyilatkozott: mindenképpen szeretne valamilyen filmmustrát, de a korábbi szemléknél különlegesebb eseményben gondolkodik. „A filmszemle nekünk is fontos, de még nem tudjuk, hogyan fogjuk hívni, filmszemle, filmfesztivál vagy valamilyen filmdíjak” - fogalmazott Vájná. Arra a kérdésre, hogy akár már idén is megren- dezhetik-e az újfajta filmmustrát, a kormánybiztos azt mondta, ezt nem tudja garantálni, de lehetséges. RÖVIDEN DJ Kühl az NFG klubban Dunaszerdahely. A Stay Tuned partik következő állomása ma van a dunaszerdahelyi NFG klubban - a vendég ezúttal a budapesti Dj Kühl lesz. Kühl Tamás, vagyis Dj Kühl a 90-es évektől foglalkozik elektronikus zenével, azon belül különböző stílusokkal. Játszott a berlini Love Parade-en, bejárta egész Európát, több alkalommal zenélt az Egyesült Államokban és Japánban is. A parti 21 órakor kezdődik, (ú) Shakespeare élethű portréi Mainz. William Shakespeare két élethű portréjára bukkant Hildegard Hammerschmidt-Hummel német szakértő. Egy fiatalkori és egy idősebb kori képmásról van szó, amelyeket február 12-én mutatnak be első alkalommal a nyilvánosság előtt a mainzi püspöki dóm- és egyházmegyei múzeumban. A szakértők alaposan megvizsgálták a képek eredetét és valódiságát. Ehhez aprólékosan elemezték Shakespeare arcának egyéni vonásait és betegségekből származó jellegzetességeit. (MTI) Interneten a Köszönöm, jól Pozsony. Egy évvel a bemutató és számos nemzetközi fesztivál után az interneten is elérhető Prikler Mátyás Köszönöm, jól című filmje a vezető szlovák sajtótermékek netes előfizetését lehetővé tevő Piano rendszerben. Hétfőtől az alkotást a filmy.tyzden.sk oldalon tekinthetik meg az előfizetők. A projekt célja, hogy a hazai filmtermés legjava a mozis forgalmazás lezárulása után is elérhető legyen, (ú) Gombaszögi Nyári Tábor július 15. és 20. között Szavazz Gombaszögre! UJ SZO-H1R Idén július 15. és 20. között várja a látogatókat a felvidéki magyar fiatalok hagyományos találkozóhelye, fesztiválja és szabadegyeteme, a Gombaszögi Nyári Tábor Krasznahorka- váralján. A tábor honlapján (www.gombaszog.sk) már javaslatot lehet tenni a programra, a fellépő együttesekről pedig hamarosan szavazás indul a tábor Facebook-oldalán. Ami biztos: a tábor utolsó napja a szlovákiai magyar zenekaroké lesz. . A Gombaszögi Nyári Tábor tavaly rekordszámú látogatót vonzott. Idén napközben közéleti, művészeti és tudományos előadások, csapatjátékok, alkotóműhelyek közül lehet majd választani, esténként pedig koncertek, hajnalig tartó buli várja a táborozókat. „Gombaszög a szlovákiai magyarok találkozóhelye, így a sorsát is közösen alakítjuk. A hagyományok megtartása mellett igyekszünk új ötleteket megvalósítani, színvonalas és érdekes programokat tető és sátor alá hozni” - mondta el Stu- bendek Attila, a tábor Médiasátrának a vezetője. „A nyári tábor pártfüggetlen esemény, csak így biztosítható a konszenzusos előrelépés. A hagyományokhoz híven idén is meghívást kapnak a pártelnökök, lesz gazdasági és kulturális kerékasztal és a felvidéki magyarság jövőjével kapcsolatos beszélgetések” - tette hozzá Orosz Örs, a tábor főszervezője. A csapatjáték a Gombaszögi Nyári Tábor meghatározó és népszerű eleme, benne iszapbirkózással, focival, ügyességi és műveltségi versenyekkel. Kovács Roland, a játékok főszervezője elmondta, a tavaszi szemeszterben egy országos bajnokság is indul, amelynek döntője Krasznahor- kaváralj án lesz. (k) Életének 93. évében, hosszan tartó súlyos betegség után elhunyt Jancsó Miklós filmrendező Kihunyt az Úr lámpása Szarkasztikusán, csípősen, kritikai éllel, de nagy tudással megalapozott megfontoltsággal és jobbító szándékkal fogalmazó művész volt a 93 éves korában elhunyt Jancsó Miklós, a magyar film megkerülhetetlen alakja. Harcainak fegyvere - filmben, színpadon, köz- szerepléseiben - a mély tisztelet, az intelligencia és az illendőség volt. TALLÓSI BÉLA Sajátos szimbolikájú filmnyelvet és vibrálóan izgalmas, provokatív filmes valóságot teremtett. Nem pusztán Jancsó Miklós volt, hanem „a Jancsó”, akinek lámpást adott kezébe az Úr Pesten. Hogy rávilágítson történelmi és jelenkori magánbűnükre és közerkölcsökre. Filmekkel és formabontó színházi előadásokkal egyaránt. Lehet (ett) őt szeretni, lehetett) nem szeretni, lehet(ett) őt érteni, lehet(ett) nem érteni, csak egy valamit nem lehetett: nem észrevenni. Azért sem lehet (ett) közömbösen elmenni Jancsó Miklós életműve mellett, mert ahogy maga fogalmazott egy 2005-ös pozsonyi közönség- találkozón: „Azt szokták mondani velem kapcsolatban, hogy egy lehetetlen fráter vagyok, mert provokálok. A filmek, amelyeket rendeztem, mind provokációk valamilyen módon.” Arra pedig oda kell figyelni. Már az indulása jelezte, eltér a klasszikus narratív mozitól, s az európai modernizmusra, a hatvanas évek filmes új hullámának formaalkotó irányára köt. Az 1963-ban készült Oldás és kötés című filmjével túllépett a klasszikus narratív-epikus stíluson. A drámát, amit a „fényes szelek” és a régi világ szellemiségének ütközése teremt meg a történetben, sötét, nehéz hangulatú képek teszik még terheltebbé. Ezen is túllépett az így jöttem című, az orosz fogságba esett magyar kiskatonának (Kozák András) és orosz fogva tartójáJancsó Miklós (1921-2014) nak (Szergej Nyikonyenko) egymáshoz közeledését bemutató 1964-es filmalkotás, amely a háborús nemzedék sorsát érzékeltette. Fellazul a klasszikus dramaturgia: a kifejező történés itt már a szüntelen jövésmenés az orosz tájban; a film drámaiságát a figurák mozgása teremti meg. Az idegenségből fakadó feszült helyzetet a hosz- szú beállítások sora és a kont- rasztos fekete-fehér fényképezés tette intenzívebbé. Amikor a magyar történelem vagy a magyar jelen ellentmondásosságát modellálta filmekbe, nem az események doku- mentaristán megelevenítő krónikása volt, hanem képi szimbólumokkal, látványelemekkel idézte meg az egyén és a hatalom, valamint a közösség és a hatalom viszonyát, az egyenlőségpárti és elitista elveket vallók súrlódásait, a szabadság és az elnyomás egymásnak feszülését, az emberiesség és a zsarnokság összecsapását. A lassan elmúló (őserőt sugárzó) magyar paraszti építészet és a végtelen magyar puszta természeti környezetében történelmet élő figuráinak múltját és jelenét (sejtetett jövőképét) egyre bátrabb és provokatívabb jelképrendszerével mesélte és képzeltette el. Képi nyelvrendszerének leggyakoribb eszközei: a mezítelen nők, a lángoló gyertyák, a lobogó tűz, a szélben hullámzó színes szalagok, a paraszti karosszékek (törése-zúzása), a vágtató lovak, a fehér és véres ingek, az elhomályosító füst és ezek szinte végtelen vizuális balladává ritmizálható látványvariációi. Művészetére nagy hatással volt az olasz kultúra, hiszen több évig élt Itáliában. Olasz produkciókat forgatott, köztük A pacifistát Monica Vittivel és Dániel Olbrychskivel. Ide sorolható a Monarchia éveit meglehetős érzékiséggel megidéző, olasz-jugoszláv koprodukcióként született történelmi dráma, az 1975-ös Magánbűnök, közerkölcsök, amelyet annak idején „kiűztek” a magyar mozikból, és nem mutattak be. A kétszeres Kossuth-díjas magyar rendezőt az országhatáron túl is elismerték. Nemzetközi sikerét az 1965-ös Szegénylegényekkel alapozta meg. Életművét az egyetemes filmvilág Cannes-ban, Velencében és Splitben is díjazták. A végén említsünk meg két pozsonyi vonatkozást. A Hunyadi Mátyás korába visszatérő, a reneszánsz uralkodó magánéletével foglalkozó alkotásába, az Oda az igazság című, utolsó filmjébe Jancsó Miklós a pozsonyi Ifjú Szíveket is meghívta. Utolsó díjainak egyikét Pozsonyban kapta: a Febiofest nemzetközi filmfesztivál életműdíjjal jutalmazta. Jancsó Miklósról mondták: ,/í filmjeit nemcsak végig kell nézni, hanem végig kell gondolkodni is” -Mészáros Márta filmrendező. „Megtanította, mi az a szabadság. Anélkül tette ezt, hogy órákat, szemináriumokat vagy tanfolyamokat adott volna a szabadságból. Nehéz megfogalmazni, mert mindez nyilván évek alatt alakul ki, átfolyik az emberbe és ott marad, mint az egyik legfontosabb tulajdonság” - Cserhalmi György színművész. „Elveszítettük minden idők legnagyobb magyar filmrendezőjét. Egy gondolkodót és egy igazi demokratát. Szegényebbek lettünk mindannyian” -TarrBéla filmrendező. (MTI) Szegénylegények, 1965. 1869-ben Ráday Gedeon kormánybiztos megkezdi az ország közbiztonságának helyreállítását. Feladata, hogy ártalmatlanná tegye azokat a betyárokat, akik a ’48-as szabadság- harcban Rózsa Sándor vezetésével részt vettek. A foglyokat egy alföldi sáncban tartják, a hatalom fizikailag és lelkileg is megpróbálja megtörni őket. Magánbűnök, kőzerkölcsök, 1975. A botrányt kavart film Rudolf trónörökös és Vecsera Mária rejtélyes közös halálának témáját dolgozza fel. A trónörökös barátai körébe visszavonulva kedvteléseinek él. Gúnyt űz a nemzeti himnuszból és apjából, Ferenc József császárból. Az uralkodótól kapott levélre fittyet hányva orgiát rendez baráti társaságával. Szerelmem, Elektra, 1974. A film a modern ember szemszögéből dolgozza fel a zsarnoksággal szemben lehetséges magatartásformákat. Elektra és Oresztész nemcsak az igazság és a törvény, hanem a forradalom nevében is küzd az elnyomás ellen. Aegisztosz trónra lépése napján Elektra lázit fivérére, Oresztészre várva, aki el is jön és bosszút áll apjuk gyilkosán. Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten, 1999. Jancsó Miklós ajánlása a filmhez: „Kedves nézőnk, élje az életét! Élje a mindennapokat! Legyen vidám és boldog! Nem az? Erőltesse meg magát, ne törődjön semmivel. Nézze, az emberen kívül minden állat tudja: legfontosabb az életben, élvezni azt. No, ez a mi filmünk egy kicsit hozzásegíti.”
