Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-06 / 30. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 6. Kultúra 11 A Super Bowl legjobb reklámjai idén a hazafias érzelmeken alapuló hatáskeltésre építettek Az amerikai életérzésről Schwarzenegger vicces parókában pingpongozik Joghurtkedvelő medve az élelmiszerboltban (Képarchívum) Sokan vallják, hogy a színvonalas reklám nem a filmeket felszabdaló „szükséges rossz”, ha­nem önálló művészeti ág. Egyes szpotok pedig a nemzeti, esetenként az egyetemes kultúra részé­vé válnak. Ezrek idézik a szlogeneket, sőt gyakran átalakítják, konkrét hely­zetekre alkalmazzák őket. Az eredeti célt, az árucikkek propagálását gyakran a feledés jóté­kony homálya fedi egy idő után. Ami megmarad, az a szellemes ötlet és az előre mutató vizuális megoldás. JUHÁSZ KATALIN Az amerikaifoci-döntőt, azaz a Super Bowlt idén több mint 110 millióan látták. Ehhez szá­moljunk hozzá pár millió em­bert, aki a világ minden táján az interneten nézi a meccsek meccsét - és az azt megszakító reklámokat. A multik külön szpotokat gyártanak erre az al­kalomra, hollywoodi sztárokat szerződtetnek, speciális effek- teket vonultatnak fel, milliókat költve a kisfilmekre. Ilyenkor láthatók Amerika legszelleme­sebb, legötletesebb reklámjai, amelyekben az utóbbi néhány évben főleg a humor dominál. Nézzünk meg párat közülük, melyek egy új trendet is mutat­nak: a hazafias érzelmeken ala­puló hatáskeltést. A színhely egy kisvárosi élelmiszerbolt valahol Illinois- ban vagy Észak-Dakotában. Egy medve cammog be az üzletbe, a szívbajt hozva a tenyeres-talpas elárusítónőre és az álmos vásár­lókra. Az állat azonban szeren­csére nincs támadó kedvében, csak néhány doboz joghurtot vesz magához. „Manapság ne­héz olyan terméket találni a pi­acon, amelyik kizárólag termé­szetes anyagokból készült” - hangzik a szöveg. A reklám alatt pedig Bob Dylan életművének egyik legvidámabb dala, az I WantYou szól. Ez az egyperces hirdetés kife­jezetten a múlt vasárnapi ame- rikaifoci-döntőre készült. A Chobani joghurt gyárójának jól mehet, hiszen a Super Bowl alatt látható hirdetésekért kéri a legtöbbet a Fox csatorna: egyes források szerint fél perc reklám­idő 4,5 millió dollárba kerül. A legtöbb cég nem is gyárt hosszú szpotokat, de ami adásba kerül ezen az estén, az tényleg külön­leges. És persze az sem mind­egy, milyen zene szól alattuk. A Chrysler kétperces reklá­mot csinált új modelljének, és 17 millió dollárt fizetett csak azért, hogy egyszer levetítsék. A detroiti autógyár az amerika­iak hazafiságára hegyezte ki üzenetét: „A németek csak hadd főzzék a sörödet. A sváj­ciak hadd gyártsák az órákat. Az ázsiaiak hadd szereljék össze a mobiltelefonodat. Mi pedig megépítjük az autódat” ­mondja Bob Dylan az ő össze­téveszthetetlen, karcos hang­ján. A veterán előadó, az Egye­sült Államok egyik kulturális szimbóluma tehát kétszer is szerepelt a Super Bowl döntő­jének reklámidejében. A Coca-Cola szintén maga az amerikai életérzés, ezért az America the Beautiful című himnikus dalnál jobbat nem is választhatott volna a legújabb reklámhoz. .Amerika, Amerika, Isten kegyelme rajtad, és a ko­rona testvérisége a tengertől a fényes tengerig” - éneklik több nyelven, a márka világuralmát, egyben az USA soknemzetiségű populációját megmutatva. A Microsoft az orvostudo­mányban alkalmazható új technológiák segítségével vál­toztatja meg a világot. Emberi hangot imitáló berendezések, művégtagok, tudományos-fan­tasztikus műtétek. ,A technoló­gia reményt nyújt a reményte­lenségben. Összeköt minket.” Szép szlogen, mozgalmas és szívfacsaróan hatásos kisfilm, profi vágástechnikával, elekt­ronikus zenével. Amerika büszkesége Ste­phen Colbert komikus is, akiről majdnem hidat neveztek el Magyarországon. Ő pisztácia­evésre buzdítja a népet, melyet „Hello, America!” köszönéssel üdvözöl viccesen. Már-már pa­rodizálja a honpolgári érzések­re építő reklámokat azzal, hogy olyan apróságot hirdet nagy szavakkal, mint a pisztácia. A legdrágábbnak tűnő rek­lámot egy furcsa ízű amerikai sör, a Búd Light kapta. Az ízél­ményt Arnold Schwarzenegger hivatott fokozni, aki pingpon­gozik a kisfilm főhősével. Nem tudjuk, mennyit fizettek neki, de elképesztő parókát hagyott a fejére tenni. Egy újabb élő ame­rikai szimbólum, laza hangu­latban, élete talán legviccesebb alakítását nyújtva. A több mint 60 évig kiadatlanul kallódó művet a Bolognai Filmmúzeumban állították helyre Megjelent Chaplin egyetlen kisregénye A Rivaldafényben együtt szerepelt Buster Keaton és Charlie Chap­lin, a némafilmes korszak két idősödő sztárja (Képarchívum) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Bologna. Megírása után több mint 60 évvel először jelent meg Charlie Chaplin egyetlen regé­nye, amelyből a filmcsillag utol­só jelentős alakításának tartott Rivaldafény című film készült. Az 1948-ban született, Foot- lights című kisregényt a színész és rendező archívumát a Chap­lin család megbízásából 2002 óta digitalizáló Bolognai Film­múzeum, a Cineteca di Bologna adta ki abból az alkalomból, hogy a művész idén száz éve debütált a. filmvásznon. A több mint 60 évig kiadatlanul kalló­dó művet Chaplin életrajzírója, David Robinson állította helyre eredeti alakjában a bolognai ku­tatókkal, a színész ugyanis szá­mos vázlatot hagyott hátra. Csakúgy, mint a Rivaldafény (Limelight) című film, a Foot- lights is Londonban játszódik. Főszereplője egy korosodó bo­hóc, Calvero, aki ráébred, hogy már nem tudja felkelteni a kö­zönség érdeklődését. A bohóc megmenti egy öngyilkosságra készülő gyönyörű táncosnő éle­tét, majd segít neki visszatalálni a tánchoz. A film arról a jelene­téről a leghíresebb, amelyben együtt látható Charlie Chaplin és Buster Keaton, a némafilmes korszak két idősödő sztárja, akik sem az előtt, sem az után nem szerepeltek együtt. A kisregény és a film Chaplin életének egyik legborúsabb korszakából való. 1947-ben a színészt beidézték az Amerika- ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság elé - végül el is hagyta az Egyesült Államokat egy fi­atal színésznő pedig apasági ke­resetet nyújtott be ellene. A filmcsillag tagadta a viszonyt, a bíróság azonban őt nevezte meg a színésznő gyereke apjának. Charlie Chaplin ekkor tekintett vissza Angliában töltött fiatal éveire, amikor szülei egy zenés színházban léptek fel. Apja ret­tegett a színpadtól, végül halál­ra itta magát. A kisregényben a filmnél sokkal erősebben tetten érhető a színész félelme a kö­zönségtől, egy öreg bohóc ret­tegése attól, hogy nem tudja megnevettetni a publikumot. Egyébként ez az első alka­lom, hogy a Chaplin család jó­váhagyta egy korábban kiadat­lan anyag megjelenését nyom­tatásban. A művet tartalmazó kötetben Robinsonnak a Rival­dafényről szóló esszéje, fotók és más dokumentumok is megta­lálhatók. RÖVIDEN Képzőművészeti spektrum 2014 Komárom. A Duna Menti Múzeumban - a Zichy-palotá- ban - holnap nyílik meg a Képzőművészeti spektrum 2014 című kiállítás. Ä tárlat az amatőr képzőművészek számára azonos címmel meghirdetett többfordulós versenyre beér­kezett alkotásokból válogat. Az ünnepélyes eredményhirde­tést is a 17.00-kor kezdődő megnyitón tartják a szemle szer­vezői: a Nyitra Megyei Önkormányzat, a komáromi Regioná­lis Népművelési Intézet és a Duna Menti Múzeum, (as) Elhunyt Czigány Tamás filmrendező Budapest. Életének 86. évében tegnap elhunyt Czigány Tamás filmrendező, Balázs Béla-díjas, érdemes művész. 1928-ban született Budapesten. 1955-től a Híradó- és Doku­mentumfilmgyár rendezője volt, több száz rövidfilmet rende­zett a Mafilmnél és a Magyar Televíziónál. Főleg képzőművé­szeti (Csontváry, 1961, Mednyánszky, 1960), dokumentum-, ismeretterjesztő, népszerű-tudományos filmeket készített. Portrét készített Illyés Gyuláról, Ortutay Gyuláról, Keresztury Dezsőről, sorozatot Híres magyar könyvtárak, Szülők iskolája címmel. Főbb rendezései még: Magyar romantika, Magyar szecesszió, Amagyar avantgárd születése. (MTI) PENGE Szép pelevini jövő Nem éppen pehelykönnyű olvasmány Viktor Pelevin S.N.U.F.F. című regénye. Olykor elborzasztó ez a 650 oldalnyi tömény fikció. A tör­ténet egy lehetséges jövőben, valahol a szomszédos orszá­gok helyén alakult Urkajnai Urkaganátusban és a felette lebegő Bizánciumban játszó­dik. Alaptémája a média személyiségromboló hatása, a hazugsággal operáló politi­ka, a pénz és a hatalom szö­vevényes kapcsolata, a szere­lem és a halál, a szexrabszol­gaként tartott gép és az em­ber viszonyrendszere. Ezek­ről egy operatőr-pilóta, Da- milola mesél. Ő az elit tagja, szexuális orientációját te­kintve pedig „puparaszta”: szúrája, vagyis robotnője van. Kaja azonban („guminő” létére) szerelmes lesz az ala­csonyabb kasztbeli Grimbe... A poént nem szabad lelőni, el kell olvasni ezt a helyenként kissé dagályos, olykor önis­métlő, már-már túlírtnak mondható, mégis elképesz­tően erős, hatásos könyvet, amelyet M. Nagy Miklós rendkívüli nyelvi lelemény­nyel fordított magyarra. Pelevin a mai orosz iroda­lom fenegyereke, magával ragadó stílussal viszi, repte­ti, gyalogoltatja olvasóját ebben a regényben. A cyber- punk stílusjegyeket kiválóan alkalmazó mű gunyoros sza­tíraként, a társadalom elé tartott, erősen torzító tükör­ként is értelmezhető, amely­ben kontúrosan olvasható a jelen és a közelmúlt is. Egy megosztott világban jár az olvasó, ahol a gazdagok és a nincstelenek - a bizánciumi- ak és az örkök - évszázadok óta tartó ellentéte éppen a 221. háborúban csúcsosodik ki. Ebben a világban a pénz, vagyis a manitu mellett a média által sugárzott sznaf- fok, a híradót, a filmet és a valóságshow-t egyaránt idé­ző bejátszások befolyásolják a legjobban a mindennapi életet. Pelevin pontosan is­meri a fogyasztói társadalom huncutságait, a mindenholi és mindenkori hatalom pisz­kos üzelmeit, az értékek de- formálódása miatt kialakult csalódások ok-okozati össze­függéseit a kisember fejében. Mintha ez a S.N.U.F.F.-féle világ már jelen is lenne, már működtetné is a hátérben a mindennapjainkat. Pelevin a sci-fi felé is kacsint, filozófiai kérdéseket boncolgat, alap­téziseken gyötrődik. Mi hát az ember? S mi a gép? Az ér­zés csak kémiai folyamat lenne az embernél, a gépek­nél pedig beprogramozott lehetőségekből kiválasztott optimális válasz, oda- és visszahatással? Ezt a könyvet el kell olvas­ni. Csak aztán bírja letenni az olvasó! Meg ne álmodjon tő­le vadakat! Ha lehetne száz pontot adni... Viktor Pelevin: S.N.U.F.F. Fordította: M. Nagy Miklós. Európa Kiadó, Budapest 2013. Értékelés: VIKTOR PELEVIN

Next

/
Oldalképek
Tartalom