Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-26 / 47. szám, szerda

8 Karrier-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 26. www.ujszo.com Amiért nem érdemes agyondolgozni magunkat A túl sok munkának számos hátulütője van Nézzük az állásportálok kínálatát, frissítsük fel önéletrajzunkat, kérjünk segítséget kollégáinktól így éljük túl a felmondási időt Ne törjünk össze a felmondási idő alatt, inkább kérjünk segítsé­get a szakmánkat ismerő kollégáktól. Nem kell előttük titkolózni, hiszen már úgyis tudnak a felmondás tényéről. (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikaiak hihetetlen so­kat dolgoznak, majdnem 50 órát hetente, ám nem számol­nak azzal, hogy ez a rengeteg munka mit is okoz. Egyedül egyes ázsiai államokban dol­goznak többet, mint az Egyesült Államokban. Az amerikaiak he­tente 50 órát is ledolgoznak, és a társadalomban is tapasztal­ható egy olyan elvárás, hogy a komoly vagyonért sokat kell dolgozni. A Washington Post napilap ugyanakkor most összegyűjtött 5 okot, hogy miért is nem éri meg agyondolgozni magunkat. Az okok elsősorban az Egyesült Államokra érvénye­sek, ám Európában, így Szlová­kiában is megszívlelhetőek. 1. Lebetegedik az ember. Az amerikaiak kétszer annyit köl­tenek egészségügyi kiadásokra, mint a világ más fejlett országa­iban élők. Ráadásul hamarabb is halnak meg, mint a hasonló fejlettségű országokban élők. 2. Stressz. Hiába lehet az USA a világ leggazdagabb ál­lam, ha az ott élők szoronga­nak a legtöbbet. Az Egészség- ügyi Vüágszervezet (WHO) szerint élete során minden harmadik amerikai ember ki volt téve stressznek. 3. Kisebb agyi térfogat. Ku­tatások azt bizonyítják, aki stresszes eseményeken ment keresztül és stresszesnek is érzi magát, az kisebb térfogattal számolhat az agy kritikus része­in, mely a gondolkodásért, ter­vezésért, döntéshozatalért, il­letve a tanulásért felel. 4. Egyensúlyhiány. A fejlett országokat tömörítő OECD tag­államai közül az amerikaiak azon emberek között vannak, akik legkevésbé tudják megta­lálni a munka és szabadidő kö­zötti egyensúlyt. Ráadásul egy­re több amerikai panaszkodik arra, hogy úgy érzi, folyamato­san rohannia kell, nincs elég ideje a családjára, barátaira. 5. Teljes elszakadás a munkától. A Gallup felmérése szerint az amerikai munkavál­lalók mintegy 70 százaléka nem elkötelezett a munkája iránt, ez évente 450-500 milli­árd dolláros kiesést okoz az amerikai produktivitásban. Fontos megjegyezni, hogy az inspiráció, a kreatív ötletek la­zább környezetben szoktak ál­talában megszületni, még Bili Gates, a Microsoft korábbi első embere is tart olyan heteket, amiket csak a pihenésre, gon­dolkodásra szán, és nem végez produktív munkát, (hvg.hu) Akár felmondtak ne­künk, akár önszántunk­ból távozunk a munka­helyről, általában le kell töltenünk a felmondási időt. Nem mindegy, hogy ezt az időszakot hogyan vészeljük át. íme 6 tipp, hogy hogyan vészelhet­jük át azt az átmeneti időszakot, amíg a fel­mondási időnket töltjük. ÖSSZEFOGLALÓ A felmondás átvetele után semmiképpen se égessük fel magunk mögött a hidakat, a felmondási idő alatt inkább próbáljunk erőt gyűjteni. Szépen távozzunk a cégtől! Nem tudhatjuk, hogy a jövőben nem kerülünk-e újra kapcso­latba a volt munkaadónkkal, ezért nem szabad botrányos körülmények között távozni - még akkor sem, ha teljes mér­tékben igazságtalannak tart­juk, hogy elbocsátottak. Hiszen a következő munkahelyünknek is lehet kapcsolata a korábbi­val, szakmai rendezvényen is összefuthatunk a volt főnö­künkkel. Ne mondjunk rosszat a volt cégünkről. Ne tegyünk szarkasztikus megjegyzéseket a cég vezetésére, ne sajnáljuk fennhangon az ott maradotta­kat és ne célozgassunk arra, hogy örülünk, hogy megszaba­dultunk ettől a munkahelytől - hívta fel a figyelmet Herczku Monika, a Profession.hu karri­er-tanácsadója. Körültekintően adjuk át a munkakört az utódunknak. A feladatainkat a legjobb tudá­sunk szerint adjuk át annak a személynek, aki majd tovább­viszi ezeket. Ha nem tudjuk, ki lesz az, akkor mindenképpen kérdezzük meg. Hiszen ha hiá­nyosságok merülnek fel, akkor még hetek múlva is zaklathat­nak a volt munkahelyről. Rá­adásul, ha valaki nem az előírt rendben adja át távozáskor a munkakörét, jogellenessé vál­hat a felmondás, és akár kárté­rítést is fizethet a munkaválla­ló. Az átadás-átvétel nemcsak a munkaadó tulajdonában lévő eszközökre vonatkozik, hanem a volt dolgozónak megfelelő tá­jékoztatást is kell adnia az utódjának a folyamatban levő feladatokról. Ezért a karrier­tanácsadó azt javasolja, hogy készítsünk dokumentációt és állítsunk össze egy átadási-át­vételi jegyzéket, ugyanis nem árt, ha írásos nyoma van an­nak, hogy mit, milyen állapot­ban adtunk át. Mentsünk el minden, nekünk fontos adatot. E kategóriába tartoznak az e- mailek, a dokumentumok, a te­lefonszámok. Persze a cég bi­zalmas, titkos adataihoz ne nyúljunk, mert ezzel akár tör­vényt is sérthetünk és nagy bajba kerülhetünk. Használjuk az időt és az eszközöket álláskeresésre. A felmondási idő alatt a feladata­ink átadása mellett marad idő arra is, hogy az állásportálok kínálatát böngésszük, frissít­sük az önéletrajzunkat, össze- gyűjtsük azoknak a partnere­inknek, ismerőseinknek az el­érhetőségét, akik segíthetnek az álláskeresésben. Ha már úgyis be kell járni, akkor kér­jünk segítséget a kollégáktól. Mondjuk el, hogy mi történt, és kérdezzük meg, hogy van-e va­lamilyen ötletük, hallottak-e valamilyen lehetőségről. Valószínű, hogy már tudnak a felmondásról, hiszen a plety­kák minden szervezetben elég gyorsan terjednek. Kérjünk ajánlólevelet a fő­nöktől! A felmondási idő alatt érdemes ajánlólevelet kérni a főnökünktől. Minél hamarabb kérünk, annál valószínűbb, hogy kedvezőbb jellemzést ír rólunk, hiszen még frissen em­lékszik az együtt töltött idő­szakra. Néha előfordul, hogy az elbocsátás miatt érzett „bűntudat” hatására sokkal kedvezőbb képet fest rólunk a vezetőnk az ajánlólevélben, mintha napokkal később kér­nénk erre. Értesítsük a partnereket, ügyfeleket a távozásunkról. Adjuk meg az elérhetőségün­ket (privát e-mail cím és tele­fonszám) azoknak az ügyfele­inknek, partnereknek, akikkel a jövőben is szeretnénk tartani a kapcsolatot. Búcsúzzunk el, de jelezzük nekik azt is, hogy új állást keresünk. A lényeg az, hogy elérhetők maradjunk. Amikor nincs felmondási idő. Nem ritka az a gyakorlat sem, hogy a felmondás (vagy a közös megegyezés) aláírása után kap egy órát a dolgozó, hogy összerakja a holmiját és kikísérik az épületből. Ez a drasztikusabb változat segít­het abban, hogy gyorsabban elkezdjünk az új állást keresni. Rákényszerülünk, hiszen már másnap sincs hóvá bemenni dolgozni. Ha valakit azonnali hatályú felmondással bocsáta­nak el, akkor - mint ahogy a nevében is benne van - azon­nal el kell hagynia a munkahe­lyet. Ekkor nincs felmondási idő, nem jár fizetség az elbo­csátás utáni időszakra, sőt végkielégítést sem kap az egy­kori dolgozó. Távozáskor fontos, hogy tisztában legyünk a pénzügye­inkkel. Mennyi megtakarítá­sunk van? Mennyi ideig tudjuk magunkat fenntartani? Szá­moljunk a kiadásokkal: lakás, rezsi, élelmiszer, utazás, hitel egyéb költségek. Ezért te­gyünk félre, amennyit lehet. (Profession, Jobline.hu) Nehéz otthagyni a jó hangula­tú, kellemes környezetű mun­kahelyet. Néha azonban a leépí­tés áldozatokkal jár. (Képarch.) Aki még az ágyban is dolgozik... (Képarchívum)

Next

/
Oldalképek
Tartalom