Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-26 / 47. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 26. www.ujszo.com Csaknem mindenki megszavazta Megmentették a rozsnyói magyar gimnáziumot ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Mégis nyílhat magyar osztály a rozsnyói gimnáziumban, a kassaiban pedig egy helyett szeptembertől is két elsős osztályban kezdődhet az oktatás. A kassai megyei képviselő- testület hétfőn megszavazta az augusztusi határozat módosítását - a régi összetételű testület akkor arról rendelkezett, hogy Rozsnyón nem nyílik magyar osztály. Emiatt nagy botrány kerekedett, a határozatot ugyanis a magyar képviselők (három MKP-s és egy hidas) is megszavazták, élükön Szőllős János rozsnyói képviselővel. Az iskolamentést segítette, hogy nőtt az érdeklődés a két gimnázium iránt. Az új közoktatási törvény ugyanis minimális diáklétszámokat ír elő, egy korábbi megyei rendelet szerint pedig legalább 16 tanuló kell egy középiskolai osztály indításához. Rozsnyón tizennyolc szülő igazolta aláírásával, hogy a magyar gimnáziumba íratja gyerekét. A megye adatai szerint a kassai magyar gimnáziumban - a júniusi adatokkal szemben, amikor 25 diák jelentkezett volna - 44-en folytatnák tanulmányaikat. „Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy minden évben újból ki kell értékelni a diáklétszámot” - nyilatkozta lapunknak Köteles László (MKP) megyei képviselő. Idén ősszel vagy télen tehát ismét szavaznak a képviselők az osztályokról - ha nem lesz elég diák, fennáll a veszélye, hogy a 2015/16-os évben eggyel kevesebb osztály nyílhat. A módosító határozatot egy kivételével az összes jelenlevő képviselő támogatta. A testület az iskolatanácsok összetételéről is döntött: fenntartóként mindegyikbe egy-egy képviselőt delegált. A magyar tannyelvű intézmények közül a kassai gimnázium iskolatanácsának tagja Köteles László lett, a kassai iparinak Iván László (MKP), a szepsi gimnáziumé Zachariáš István (MKP) szepsi polgármester és a szakközépiskoláé Iván László (MKP). A rozsnyói gimnázium és az egészségügyi középiskola tanácsának tagja Burdiga Pál (Híd), a királyhelmeci gimnáziumé Furik Csaba (MKP) és SačkoGéza (Híd). (MSz) RÖVIDEN Eljárás a szociális munkás ellen Pozsony. A halálra kínzott Lucia Luknárová esetében az ületékes szociális munkás ellen is eljárás indul, mert köz- tisztviselői feladatai ellátása terén mulasztott - közölte tegnap Andrea Predajňová, a főügyészség szóvivője. Az illetékes pozsonyi szociális ügyi hivatal munkatársa, M. H. ellen a Pozsonyi Kerületi Rendőr-főkapitányság nyomozója tett vádemelési javaslatot február 21-én. Az ötéves kislányt nevelőapja kínozta halálra öt évvel ezelőtt, és a holttestet három évig a család pozsonyi lakásában rejtegették. (SITA) Salmanovék rács mögött maradnak Pozsony. A korrupciós ügyben gyanúsított Sergej Salma- nov és fia Alexander rács mögött maradnak, a Legfelsőbb Bíróság tegnap elutasította kérvényüket a szabadulásra. Az instancia szerint nagy a valószínűsége annak, hogy szabadulásuk után befolyásolnák a tanúkat. A két férfi ellen azért indult eljárás, mert százezer euróval akarták lefizetni az adóhivatal munkatársát. (TASR) Az előterjesztett javaslat vállalhatatlan és röhejes, véli Petőcz Kálmán, a Helsinki Bizottság elnöke Kisebbségi stratégia célok nélkül Pozsony. Ajánlások és célok helyett csupán megállapításokat sorakoztatna fel a az emberi jogi kormánystratégia kisebbségekkel foglalkozó részében a kormányhivatal. VERES ISTVÁN A mindössze 15 oldalas javaslat véleményezése céljából tegnap Mária Jedličková megbízott kormánybiztos összehívta a kisebbségi bizottság és az emberi jogi tanács tagjait, valamint egyéb szakértőket. A magyarok nélkül Az előterjesztett javaslat vállalhatatlan és röhejes, véli Petőcz Kálmán, a Szlovák Helsinki Bizottság elnöke. „Hogy lehet a kisebbségekről jelentést írni úgy, hogy a munkacsoportban senki nem képviseli a legnagyobb hazai kisebbséget?” - tette fel a kérdést Petőcz. „A kisebbségi bizottság magyar tagjai többszöri megkeresésre sem jelentkeztek a munkacsoportba”-védekezett Jedličková. A javaslatot Petőczön kívül csak Bugár Béla, a parlament kisebbségi és emberi jogi bizottságának tagja, valamint Ivan Mirga roma szakértő bírálta. A javaslatban valótlanságok is vannak, mutatott rá Bugár, (TASR-felvétel Jedličková csak látszólag egyeztet ugyanis az áll benne, hogy 15%-os lakossági arány fölött a kisebbségek használhatják nyelvüket a hivatalokban, holott ezt csak 20%-os aránynál tehetik meg. „Azt miért nem írták bele, hogy az Ifjú Sziveknek nincs igazgatója, a magyarok szavazati jogát a bizottságban lecsökkentették, Igor Federič, a kormányhivatal igazgatója pedig idén nem engedi pályázni a legnagyobb magyar Idadókat?” - kérdezte Jedličkovától Bugár. Jedličková: a hivatal végre nem csak a magyaroké A megbízott kormánybiztos elmondta, a tegnapi találkozó lényege éppen az volt, hogy javaslatokat tegyenek a stratégia eddigi koncepciójához. .Annyit azért hozzátennék, hogy éppen az utóbbi évben lett a kormánybiztos hivatala az összes kisebbség hivatala, nem csupán egy vagy két nemzetiségé” - jegyezte meg. Bugár sérelmezte azt is, hogy bár az anyagot egy kassai workshopon már a múlt héten megvitatták az ottani kisebbségi szakemberekkel, nekik mégsem küldték el időben. „Ha annyira szeretnének párbeszédet folytatni velünk erről, akkor nem tegnap este fél ötkor küldik el a javaslatot” - mondta a Híd elnöke, hozzátéve, hogy a hivatal a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalával is véleményeztethette volna a javaslatot. A bizottság magyar tagjait (akiket 2011-ben a Kerékasztal jelölt) a távolmaradásuk miatt bírálta. A kisebbségi bizottság öt magyar tagja (Orosz Örs, Öllös László, Pék László, Hrubík Béla és Géresi Róbert) ugyanis nem vett részt a workshopon. Mint korábban megtudtuk, tiltakozásképpen nem kívánnak szerepet vállalni a stratégia elkészítésében. A stratégia elemző jellegű, mondta Pavol Šimunič a kulturális minisztériumtól. „Ezért korai lenne célokat belerakni” - tette hozzá. Petőcz szerint az anyag elemzésként sem állja meg a helyét. „Egy sor nemzetközi ajánlás hiányzik belőle, de ez a legkisebb baja. A valódi jelentést kell elkészíteni, mert ez nem az. Minek ülünk itt, ha ezt nem látjuk be?” - jelentette ki. Az anyag az emberi jogok védelméről szóló stratégia részeként kerül a kormány elé. Bugár Béla (Híd) szerint elfogadhatatlan a bírók átvilágítása, mert ezzel nagyon könnyű visszaélni Robert Fico egyezkedne az ellenzékkel ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Smer kész támogatni a KDH családvédelmi alkotmánymódosítását, de csak abban az esetben, ha az ellenzék is támogatja a Smer igazságügyi javaslatait, közölte tegnap Robert Fico kormányfő. „Ha megegyezünk, akkor lesz minden, ha nem egyezünk meg, akkor semmi sem lesz” - jelentette ki Fico, hozzátéve: néhány kérdésben kész engedni az ellenzéknek. „El tudom képzelni, hogy az Igazságszolgáltatási Tanács elnökét maga a tanács válassza meg” - állítja a Smer elnöke. Továbbá különválasztaná az Igazságszolgáltatási Tanács elnöki posztját a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjától, amit az ellenzék is szeretne. Nem tartja elképzelhetetlennek azt sem, hogy megszüntessék a bírók mentelmi jogát, ahogyan azt a Híd által beteijesztett törvény- javaslat tartalmazza. Ugyanakkor kitart a bírók biztonsági átvilágítása mellett, amit a bírók és az ellenzék is kritizált. A bírók szövetsége szerint ugyanis ezzel túl nagy hatalmat kapna a végrehajtási hatalom a bírók felett, az átvilágítást végző Nemzetbiztonsági Hivatal felett a kormány gyakorolja az ellenőrzést. Fico péntekig szeretne megegyezni. Az ellenzék hajlandó tárgyalni, de a pénteki határidő tarthatatlan, mondta lapunknak Bugár. „Nem tudjuk támogatni a bírók átvilágítására tett javaslatot, mert ezzel nagyon könnyen vissza lehet élni” - állítja a Híd elnöke. Szerinte hosszabb idő kell a tárgyalásokra, de nincsenek elkésve a Smer kormánypártként bármikor gyorsított eljárásban is a parlament elé terjesztheti a jogszabályokat. Az alkotmánymódosításhoz 90 igen szavazatra van szükség, a Smernek 83 képviselője van, kell neki az ellenzék támogatása, (lpj) Az idei EP-választáson magasabb lehet a részvétel, mint 5 évvel ezelőtt; a Híd 9,8 százalékot kapna, az MKP viszont nem szerezne képviselői helyet A Smer vinné a szavazatok több mint felét az EP-választáson DEMECS PÉTER Pozsony. Nagy előnnyel a kormányzó Smer nyerné az európai parlamenti választást, ha a voksolás februárban lenne - derül ki a Polis közvéleménykutató ügynökség felméréséből. Azon pártok közül, amelyeknek jelenleg képviselőjük van Brüsszelben, három búcsúzhatna a parlamenttől: az MKP, az SNS és a már nem létező HZDS. Ezen pártok egyike sem érné el a szükséges 5 százalékos küszöböt. A megkérdezettek 50,5 százaléka választaná a Smer képviselőit. Ez az eredmény több mint tíz százalékponttal jobb ahhoz képest, amit a parlamenti választásokkal kapcsolatos felmérésekben szoktak mérni a Smernek - itt átlagban 40 százalék körül mozognak a párt preferenciái. Ján Baránek, a Polis ügynökség politológusa szerint erről a különbségről főleg az EP-választásokon mért alacsony részvétel tehet. ,A másik tényező pedig a Smer rendkívül stabil szavazótábora. Tehát a Smernek akkor is nagy az esélye a jó eredményre, ha kevesen mennek el a szavazni. Ráadásul arról sem szabad megfeledkezni, hogy a pártok egy része még nem zárta le a jelöltlistákat, így komplexebb felmérést azután lehet majd készíteni, miután ismert lesz az összes választáson induló párt választási listája” - mondta érdeklődésünkre Baránek. A Híd képviselőjelöltjeire a megkérdezettek 9,8 százaléka szavazna. Az MKP 4,5 százalékot kapna a felmérés szerint, így egy képviselőt sem küldhetné a parlamentbe.. Jobb lehet a részvétel A kutatás szerint csak minden negyedik ember menne el voksolni, vagyis a részvétel körülbelül 25 százalékos lenne. Ez is jobb, mint öt éve, a legutóbbi választásokon csak a szavazásra jogosult állampolgárok nem egész 20 százaléka (19,64%) járult az urnákhoz - az unió tagállamai közül nálunk volt a legalacsonyabb részvétel. „Remélem, hogy ezúttal nem A pártok támogatottsága’ Smer-SD 50,5 KDH 12,9 Most-Híd 9,8 SDKÚ-DS 8,2 OL'aNO 7,3 MKP 45 SaS 4,0 KSS 1,0 NOVA 0,7 Más párt vagy mozgalom 1,1 * Az EP-választási jelöltlistákat március 20-ig kell lezárni, nem mindegyik párt zárta még le a listát. * Forrás: Polis Szlovákia lesz az az ország, ahol a legkisebb az érdeklődés a választások iránt. Egyrészt, mert beindul egy információs kampány, másrészt pedig sok olyan téma merült fel, ami érdekelheti az embereket” - nyilatkozta érdeklődésünkre Robert Hajšel, az EP szlovákiai információs irodájának vezetője. Áprilistól kerülnek ki az utcákra a választásokon való részvételre serkentő óriásplakátok, a parlament szlovákiai képviselete több rendezvényt, vitafórumot szervez majd, ahol főként a fiataloknak akarják majd elmagyarázni, miért fontos voksolni. ,Á választás most már másról szól. Olyan parlamentet választunk, amelynek képviselői választják majd meg az Európai Bizottság elnökét. Már a parlament hagyja jóvá az unió költségvetését, számos uniós jogszabályról is dönt” - fűzte hozzá Hajšel. Példaként említette a parlament által jelenleg vitatott jogszabályt, amely megtiltaná a roaming-szolgáltatásokat az EU tagállamaiban. Ha elfogadják a változást, akkor 2015 végétől az unión belül ugyanannyit fizetnénk a telefonálásért, mint nálunk. A képviselők számát sem tudjuk A Polis felmérése arra is rámutatott, hogy a lakosok jelentős részének fogalma sincs arról, jelenleg hány EP-képviselő- je van Szlovákiának. Csak a megkérdezettek 6,1 százaléka tudta, hogy az országnak összesen 13 képviselője van. A11-15 közötti intervallumra 20,8 százalék tippelt, a 6-10-es sávba 18 százalék fért bele, míg 5 százalék azt gondolta, 16-20 közé tehető az EP-képviselők száma.
