Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-21 / 43. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 21. Közélet 3 A kisebbségek kulturális autonómiájáról addig nem akar véleményt mondani, amíg nem ismeri a pontos javaslatot Procházka: csak a győzelemmel lennék elégedett Külföldi piacokra vinné a hazai vállalkozókat, na­gyobb teret adna a régi­óknak és összefogná a választókat politikai és nemzetiségi hovatarto­zásra való tekintet nél­kül. A Fico által kínált stabilitás veszélyes, fi­gyelmeztet Radoslav Procházka független ál­lamfőjelölt. VERES ISTVÁN Internetes oldalán renge­teg magánjellegű informáci­ót közöl a mindennapjairól. Miért döntött úgy, hogy ali- bernet és szürkebarát szőlő­fajtákat telepít? Úgy gondolom, hogy a Csal­lóközben, ahol lakom, az ottani talajtípus alapján ezek a fajták jól érezhetik magukat. Olyan fajtákról van szó, amelyek Szlovákiában valamennyire ti­pikusnak számítanak, van ha­gyományuk. Egyelőre még csak kétéves az ültetvény, úgy­hogy még nem szüreteltünk ró­la, de meglátjuk, milyen ered­ményt hoz majd a kísérlet. Nem olyan embernek tűnik, aki otthon ül, és várja, hogy történjen vele valami. Miért döntött úgy, hogy jelölteti ma­gát az államfői posztra? Vonzanak a közügyek, érde­kel az állam működése, ebből is leginkább a polgár és a hatalom viszonya. Jelenleg ott tartunk, hogy Szlovákiában ezt a vi­szonyt újra kell gondolni, új tár­sadalmi szerződésre van szük­ség, amely megváltoztatja az emberek és az államhatalom vi­szonyát irányító szabályokat. Pontos elképzelésem van arról, mit kellene az állam szerkeze­tében megjavítani, hogy mivel kellene kezdeni. Meggyőződé­sem, hogy alulról és felülről is el kell kezdeni a változtatásokat annak érdekében, hogy Szlová­kiának lendületet adjunk. Ezek szerint ami most van, azt nem tartja elfogadható­nak. Történt valami rendel­lenes az államfői poszton az utóbbi időszakban, ami in­dokolja a változtatást? Az történik, amit a választás első körének legnagyobb esé­lyese (Robert Fico - a szerk. megj.) kínál, ez pedig a stabili­tás. Ez egy passzív hozzáállás­ban merül ki, az elnök passzí­van viszonyul a korhoz, amely­ben élünk. A jelenlegi államfő többet foglalkozik a kedvtelé­seivel, mint az emberek védel­mével. Ön mit csinálna másként? Azt szeretném, hogy ez a hi­vatal ne egy politikai nyugdí­jasotthon szerepét lássa el, ha­nem az embereket szolgálja, méghozzá aktívan. Az ország minden polgárát. Hogyan tudná ezt megten­ni? Egyik szívügyem a gazdasági diplomácia. Ennek léliyege, hogy segítsen a hazai vállalko­zóknak úgy, hogy külföldi lehe­tőségeket biztosít nekik. Ha ugyanis eljutnak a külföldi pia­cokra, akkor az itthon új mun­kalehetőségek, munkahelyek megjelenését vonja maga után. Nincs szükségünk olyan elnök­re, akinek a külföldi útjain vá­rakat és múzeumokat muto­gatnak, aztán egy fogadáson jóllakatják. Olyan elnök kell, aki külföldről konkrét hasznot hoz az embereknek. Az államfő politikai jogkö­rei ugyanakkor nem adnak lehetőséget arra, hogy a bel­politikai történésekbe hatá­rozottabban beavatkozzon. Ön milyen lehetőségeket lát ezen a téren? Például javítani az igazság­szolgáltatás helyzetét. Ez az a terület, amelyen az elnök töb­bet tehet, mint bármely más politikus, ugyanis ő dönt arról, kik kerülnek vagy nem kerül­nek a legfontosabb igazságügyi posztokra. Az elnök emellett rendszeresen számon kérheti a kormányt, teljesíti-e ígéreteit. Harmadikként nagyon fontos lenne nyitni a régiók felé. Tu­datni az emberekkel, hogy Szlovákia nem csak Pozsonyt jelenti. A vidéki emberek is ér­demelnek annyi figyelmet, mint a fővárosiak, éppen ezért hasznos lenne, ha az elnöki hi­vatal tevékenységének egy ré­szét rendszeresen valamelyik régióban végezné. Mely törvényeket vétózná meg azok közül, amelyeket az utóbbi időben elfogadott a- parlament? Semmiképp sem írnám alá azt, amelyik bevezeti a mini- máladót, mert ez további ter­heket ró azokra a cégekre, akik jelenleg még úgy-ahogy képe­sek fenntartani ezt az országot. Nem helyes az sem, hogy a kormány rengeteget elvesz azoktól, akik saját munkájuk­kal tartják fenn magukat, és közben bőkezűen szórja a tá­mogatást a nagy külföldi cé­geknek. Ha bejut a második körbe, győzelméhez a szlovákiai magyarok szavazataira is szükség lesz. Mit tud kínálni ezeknek az embereknek? Nemzetiségüeg vegyesen la­kott területen élek, nagyon jó a viszonyom a szlovákokkal és a magyarokkal is. Nem az a cé­lom, hogy erősítsem az ellenté­teket, hanem az, hogy olyan eredményt érjek el, amely hasznára válik az ország min­den lakosának, tekintet nélkül nemzetiségére. Mindnyájunk­nak akkor lesz jobb, ha Szlová­kia előre tud lépni. Annak ide­jén azért tértem haza külföld­ről, mert szlovák környezetben akartam dolgozni. A szlovák nyelv például nagyon fontos számomra. Épp ezért át tudom érezni azok helyzetét, akik más anyanyelvet beszélnek. Bele tudom élni magam azok hely­zetébe, akik védeni és ápolni szeretnék saját nyelvüket és kultúrájukat. Szóval a hazafi­asságom mellett erős empátiá­val viszonyulok a nemzeti és más kisebbségek képviselői­hez. A kisebbségi nyelv és kul­túra védelme kapcsán gyak­ran előkerülnek olyan fogal­mak, mint az önrendelkezés vagy a kulturális autonómia. Mi a véleménye ezekről az in­tézményekről? Szlovákiának szerintem de­centralizációra van szüksége, vagyis több jogkört kellene ad­nia a régióknak. Akik ott élnek, helyben, jobban tudják, mire van szükségük, mik az érdekeik, és ezért több teret érdemelnek. Ami a kulturális autonómiát il­leti, addig nem tudok véle­ményt mondani róla, amíg nem ismerem a pontos javaslatot, de egyébként nincsenek bennem semmilyen előítéletek semelyik kisebbséggel szemben. Óriásplakátjainak első szé­riája magyar változatban is megjelent, a későbbiek aztán már csak szlovákul kerültek ki. Honnan jött az ötlet? Ez az én saját ötletem volt, egy gesztusnak szántam, jelez­ni akartam, hogy igen, nem fe­ledkezünk meg a tényről, hogy Szlovákiában olyanok is élnek, akik más anyanyelvet beszél­nek. És mivel teljes értékű ál­lampolgárokként tekintek rá­juk, tudom, hogy elnökként kö­telességem lesz őket is képvi­selni. Amikor viszont a Radičo- vá-kormány 2011-ben módo­sítani akarta az állampolgár- sági törvényt, ön ezt koalíci­ós képviselőként nem szavaz­ta meg. Egy olyan módosításra mondtam nemet, amelyik azt mondta volna ki, hogy Szlová­kia nem ismeri el a magyar ál­lampolgársági törvény hatását Szlovákia területén. Ez viszont butaság, ugyanis a magyar tör­vénynek nem lehetnek hatásai Szlovákia területén. Milyen megoldást javasol? Kétszer megszavaztam azt a javaslatot, amely lehetővé tenné egy másik ország állam- polgárságának a felvételét a nemzetközileg elfogadott fel­tételek szerint, vagyis hogy le­gyen az illetőnek természetes kapcsolata azzal a másik or­szággal. Matovičék szóban forgó javaslatában ez elég szé­lesen volt megfogalmazva, vagyis nem csak az állandó lakhellyel rendelkezők, hanem többek között azok is kaphat­tak volna másik állampolgár­ságot, akik az adott országban tanulnak, vállalkoznak. Az ak­kori pártvezetők politikai szűklátókörűsége miatt vi­szont ez nem ment át, így to­vábbra is százak vesztik el szlovák állampolgárságukat. Az egyetlen párt, amely nyíltan és egységesen támo­gatja önt, az önmagát liberá­lisként meghatározó SaS. Ön viszont korábban a konzer­vatív KDH politikusa volt. Nem zavarhatja ez össze a vá­lasztókat? Egyelőre negyvenezer pol­gárnak vagyok a jelöltje, nem köteleztem el magam egyik irányba sem, az SaS támogatása ráadásul már elég későn jött. Ez persze semmit nem változtat azon, hogy konzervatív politi­kus vagyok. De ha megnézi, kik írták alá jelöltségemet, megta­lálja ott a liberális Martin Poliačikot az SaS-ből és Braňo Škripeket is az OĽaNO-ból. Ők két ellentétes pólus. A jó elnök szerintem nem csak egy ideoló­giát képvisel, inkább összefogja a különböző irányzatok híveit. Miből finanszírozza a kampányát? Saját pénzemből és adomá­nyokból. Minden megtalálható a transzparens számlámon. Több száz embertől kaptam támogatást, volt, aki 10 eurót küldött, de például volt egy számítógépekkel foglalkozó cég tulajdonosa, aki 10 ezret küldött. Milyen eredménnyel lenne elégedett? A győzelemmel. Persze hálás leszek minden egyes szavaza­tért, de csak akkor tudom érvé­nyesíteni elképzeléseimet, ha megnyerem a választást. Kit támogatna a második körben, ha nem ön jutna to­vább? Bárkit, aki biztosítékot ad ar­ra, hogy megadja Szlovákiának azt az egyensúlyt, amelyre je­lenleg szüksége van. Januárban a gazdaságilag aktív, munkaképes lakosság 14,9%-a volt munka nélkül; elemzők szerint idén van esély a munkanélküliség csökkenésére A decemberinél magasabb, a tavalyinál alacsonyabb a munkanélküliség ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Januárban 13,61 százalék volt azon munkanél­küliek aránya Szlovákiában, akik egy kedvező állásajánlat esetén azonnal képesek lenné­nek munkába állni - derül ki az országos munkaügyi központ tegnap kiadott jelentéséből. Ez ugyan 0,11 százalékponttal több, mint tavaly december­ben, 1,19 százalékponttal azonban alacsonyabb az egy évvel korábbinál. Abszolút számokban ez 367,2 ezer állás­talant jelent, ami 32 ezerrel ke­vesebb, mint tavaly januárban. Az országos munkaügyi köz­pont közzétette a teljes mun­kanélküliséget is. Ha azokat is figyelembe vesszük, akik egy betegség vagy egyéb ok miatt épp nem tudnának munkába állni, az állástalanok száma el­éri a 402,1 ezret, vagyis a gaz­daságilag aktív, munkaképes lakosság 14,9 százalékát. Az előző hónaphoz képest ez 0,12 százalékpontos növekedést, az egy évvel korábbihoz képest pedig 1,23 százalékpontos csökkenést jelent. Az egyes ré­giók között azonban jelentős eltérések voltak. Az egy évvel korábbihoz képest a legna­gyobb mértékben, 2,11 száza­lékponttal Kassa megyében csökkent a munkanélküliség, míg Pozsony megyében ugyan­ekkor 0,17 százalékpontos nö­vekedést mértek. Hogy az előző hónaphoz képest januárban nőtt a mun­kanélküliek száma az az elem­zők szerint főként szezonális hatásokkal magyarázható, nem kis mértékben hozzájá­rultak ehhez azonban a Fico- kabinet vállalkozóellenes in­tézkedései is. „A kollektív szerződésekkel kapcsolatos új szabályok és a minimáladó be­vezetése egyre több munkálta­tót riaszt el az új alkalmazot­tak felvételétől” - nyilatkozta Ľuboš Sirota, a McROY Group tanácsadó társaság vezérigaz­gatója. Úgy véli azonban, hogy idén már javulhat a helyzet, vagyis a foglalkoztatottság akár 1 százalékkal is nőhet. Si­rota szerint azonban erre csak akkor számíthatunk, ha a kormány nem vezet be újabb vállalkozásellenes intézkedé­seket. Michal Kozub, a Home Credit elemzője szerint a munkanélküliség látványo­sabb csökkenéséhez nagyobb sebességre kellene kapcsolnia a gazdaságnak is. (SITA, mi) Elnökként a nemzeti kisebbségeket is képviselné (Tomáš Benedikovič felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom