Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-20 / 42. szám, csütörtök
20 Sport-xxii. téli olimpia ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 20. www.ujszo.com ^Kiküldött munkatársunk, Bőd Titanilla jelenti Szocsihnl A nyolc közé jutásért játszott mérkőzésen a cseh jégkorong-válogatott remek első harmad után 5:3-ra nyert Vladimír Vűjtek együttese ellen A szlovákok számára véget ért a hokitorna Búcsúzott az olimpiától a szlovák jégkorong-válogatott. A negyeddöntőbe jutásért játszott mérkőzésen Csehország 5:3-ra nyert Vladimír Vújtek együttese ellen, amely összesítésben all. helyen végzett. Ennél csak egy olimpián értek el rosszabb helyezést a szlovákok, Vladimír Vűjtek ráadásul azt sugallta, hogy nem csak ő döntött a nevezésről. KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL „Minden a negyedik meccsen múlik. Ha a negyedik meccset megnyerjük, mindenki el fogja felejteni a rosszabb kezdést’ - ismételgették a szlovák hokisok a szocsi téli olimpián. A lebonyolítási rendszer sajátosságai miatt ugyanis mind a 12 együttes továbbjutott az egyenes kieséses rendszerbe, tehát akár úgy is lehetne valaki olimpiai bajnok, ha az első három mérkőzését elveszíti. A csehek ellen azonban hamar szertefoszlott ez a remény. Cseh hurrikán Az első harmadban a csehek szinte lesöpörték a jégről a szlovákokat. Hemský és Červenka fél percen belül lőtt két gólt, s még a harmad vége előtt növelte az előnyt Krejčí. Amikor a második harmad hatodik percében Červenka másodszor is betalált, s a csehek 4:0-ra vezettek, úgy tűnt, eldőlt a meccs. S el is dőlt, még akkor is, ha a Vújtek kapitány, asszisztense, Országú és a játékosok is többet akartak elérni Szocsiban (SITA-felv.) további cseh helyzetek kimaradtak, Marián Hossa pedig szépített, s megteremtette a szlovákoknak a lehetőséget, hogy ne totális zakóval kelljen befejezniük az olimpiát. Az utolsó harmadban ugyanis Marián Hossa újabb találatával és Surový góljával a szlovákok feljöttek 4:3-ra, így izgalmas és pörgős lett a meccs vége. A csehek csak az utolsó percben biztosították be győzelmüket, amikor a szlovákok már kapus nélkül játszottak. A negyeddöntőbe így a csehek kerültek (az amerikaiak ellen tegnap lapzárta után játszottak), a szlovákok a 11. helyen zártak. Ennél rosszabb olimpiai helyezésük csak egyszer volt, Salt Lake City-ben a 13. helyen végzett a szlovák válogatott (akkor 14 csapat vett részt a játékokon). Dicséret és kritika A csehek elégedetten elemezhették a mérkőzést. „Ez volt a legjobb harmadunk az olimpián” - mondta Alois Ha- damczik, a csehek szakvezetője az első játékrészről, a harmadik harmadban mutatott játékukért azonban kritizálta védenceit: „Rossz volt a tempónk, sokszor elveszítettük a korongot, a szlovákok pedig ráérez- tek, hogy nincs mi veszíteniük. Nem először jöttek már így vissza a meccsbe, a tavalyi vb negyeddöntőjében a finnek már 3:0-ra vezettek, de a szlovákok egyenlítettek, s a finnek csak nagy nehezen jutottak tovább.” Többre vágytak A szlovák válogatottól a szurkolók legalább negyeddöntős szereplést vártak, a 11. hely minden elvárást alulmúlt. A játékosok sem így képzelték a szocsi olimpiát, főleg a van- couveri 4. hely után. A mutatott játék alapján azonban teljesen reális a szlovákok eredménye - az amerikaiaktól 7:l-re, a szlovénoktól 3:l-re kaptak ki, s bár a házigazda oroszok ellen 65 percen át tartották magukat, rávezetésekkel végül azt a meccset is elvesztették. A negyedik mérkőzésen sem történt csoda. „Ennél jóval többre vágytunk” - mondta a kapus Ján Laco, aki az oroszok ellen kiválóan védett, s a csehek ellen is voltak bravúijai, de a továbbjutáshoz ez édeskevés volt. Nem jártakjó úton „Azt hittük, jó úton járunk - nyilatkozta a csapatkapitány Zdeno Chára. - Úgy akartuk folytatni, ahogy az oroszok ellen elkezdtük. De egyszerűen lekéstük a csehek elleni meccs kezdetét. Csak a második harmad felében kezdtünk el játszani.” Hogy hol kezdődött a szlovákok vesszőfutása, Chára nem tudta megmondani. „Nem tett jót nekünk, hogy rögtön az első mérkőzésen nagyarányú vereséget szenvedtünk az amerikaiaktól, utána pedig kikaptunk egy olyan ellenféltől, amelyet mindenki az outsiderek közé sorolt. Aztán az oroszok ellen megint helyreállt az önbizalmunk. De sajnos csak egyetlen mérkőzésen játszottunk hatvan, sőt hatvanöt percen át úgy, ahogy kellett volna, éppen az oroszok ellen.” Generációváltás Michal Handzuš ugyan nem fejezi be válogatott pályafutását, de számára is világos, a szlovák hokira generációváltás vár. „Még nem búcsúzom, de biztos, hogy a keretben ki fognak cserélődni a játékosok - mondta a Chicago támadója, aki pozitívumot is talált a szocsi kudarcban. - A Salt Lake City-i elrontott olimpia után világbajnokok lettünk Göteborgban. Talán ez a pofon most is hasonló hatású lesz.” Chára szerint a mostani gárda összetételével sem volt gond. „Nem játszhatunk folyamatosan ugyanazzal a csapattal. Szerintem teljesen jó keverék állt össze itt Szocsiban, a keretben voltak fiatalabbak és idősebbek, tapasztalt és bizonyítani vágyó hokisok” - vélekedett a csapat- kapitány. Rejtett gondok Sokan azonban hiányolták a szocsi együttesből Miroslav Sátánt - a szlovák hoki legendás alakját Vűjtek nem nevezte az olimpiára. A játékok előtti hivatalos indoklás szerint azért, mert Satan kevés tétmeccset játszott a sérülése után, a cseh meccs után azonban a kapitány már kicsit másképp fogalmazott: „Ez nem teljesen az én ügyem volt. Mindannyian tudjuk, mi történt ott. Sosem akartam ezt értékelni, nem akarok most sem belekeveredni.” Vűjtek szavaiból ügy tűnik, hogy Satan és Chára között még mindig nem rendeződött a viszony 2012 ősze óta, amikor Chára a Lev Praha-Slovan KHL-meccsen súlyos sérülést okozott Šatannak. Otto Sýkora, a szlovák válogatott főmenedzsere közvetlenül a mérkőzést követően azt ígérte, a csapat vezetése másnap értékeli a szocsi szereplést, ám erre végül nem került sor. Pedig most már mindenkit érdekel, hogy ha a nevezés „nem teljesen Vűjtek ügye” volt, akkor vajon kié. (bt) Csehország-Szlovákia 5:3 Gólütők: Hemský (7.), Červenka (8., 36.), Krejčí (18.), Ple- kanec (60.), ill. Marián Hossa (39., 48.), Surový (49.). Játékvezetők: Peel (amerikai), Vinnerborg (svéd). CSEHORSZÁG: Pavelec-Židlický, Smíd, Z. Michálek, Kaberle, Gudas, Rózsival, Krajíček-Jágr, Plekanec, Červenka-Hemský, Krejčí, M. Michálek-Voráček, Hanzal, Erat-Frolík, Nedvéd, Palát-Novotný. SZLOVÁKIA: Laco-Starosta, Chára, Vydarený, Meszároš, Sekera, Marinčin-Marián Hossa, Handzuš, Tatar-Jurčo, Ôlvecký, Záborský-Miklík, Surový, Bartovič- Pánik, Radivojevič, Marcel Hossa. A szlovák hokiválogatott szövetségi kapitánya szerint az volt a fő gond, hogy a csapat nem tudott hatvan percen át jól játszani Vűjtek a nevezésről: „Ez nem teljesen az én ügyem volt BŐD TITANILLA Vladimír Vűjtek, a szlovák jégkorong-válogatott szövetségi kapitánya szomorúan állt az újságírók elé a csehek elleni elvesztett nyolcaddöntő után, de minden kérdésre válaszolt. Nagyon csalódott? Igen. Főleg amiatt, hogy egyetlen győzelem nélkül estünk ki. Nehéz ellenféllel játszottunk, a csehek nagyon jól kezdtek, mi viszont félénken játszottunk, mintha túlságosan is tiszteltük volna az ellenfelet. A csehek pedig éltek a kínálkozó eséllyel, két emberelőnyt is kihasználtak, s 4:0-ra elhúztak. Csak a meccs felénél kezdtünk el úgy játszani, ahogy elejétől kellett volna, de a csehek előnye túl nagy volt ahhoz, hogy behozzuk. Miből fakadt ez a félénk kezdés? Ha tudnánk, akkor nem így kezdtünk volna. Ugyanez megtörtént velünk a tavalyi vb-n is, a finnek már 3:0-ra vezettek, s csak akkor kezdtünk el rendesen hokizni, amikor már lefutottnak látszott a meccs. Sajnálatos módon nem vagyunk képesek 60 percen át jól játszani. A szlovák csapat négy meccsen csak öt gólt ütött, a védelemben pedig sokszor hibázott. A csehek ellen is pont ezek voltak a fő problémáink. Jött az első cseh emberelőny, gyakorlatilag üres kapuba kaptuk a gólt, aztán fél percen belül egy másikat. De a mozgásunk már korábban elárulta, hogy előbb- utóbb gólokat fogunk kapni. Rosszul kezdtünk, pedig megbeszéltük, hogy úgy kell kezdenünk, ahogy az oroszok ellen, agresszívan, harcosan. Sajnos, nem sikerült. Mennyiben befolyásolta a tornán nyújtott teljesítményt a szlovénok elleni meccs? Gyakorlatilag ott dőlt el, hogy a csehekkel fogunk játszani, de ma már tényleg nincs könnyű ellenfél. A svájciak kikaptak a lettektől a nyolc közé jutásért, a szlovénok pedig teljesen simán továbbjutottak az osztrákok ellen. Szlovéniában felszálló ágban van a hoki. A szlovénok ellen nem kezdtünk rosszul, de a lehetőségeink kimaradtak, aztán jött az első emberhátrányos szituáció, ami után kiegyenlítődött a játék. Az első gól után pedig szárnyakat kaptak a szlovénok. A szlovákok mérlege a tornán 4 meccs, 4 vereség, 5:15-ös gólkülönbség. Nem túl biztató... Hát nem. Az oroszok ellen jól játszottunk, ahogy a csehek ellen is a meccs második felében, de mindig volt egy szakasz, amin elment a mérkőzés - az amerikaiaktól egy harmadban hat gólt kaptunk, a csehektől hármat. Az öt ütött gól négy meccsen nagyon kevés. Ez így igaz, de senki nem várhatta, hogy gólzáporos győzelmeket fogunk aratni. A taktika az volt, hogy ne kapjunk gólt, ez az oroszok ellen be is jött. A csehek ellen is nagyon motiváltnak tűntek a fiúk, de ahogy kiléptek a jégre, szinte bénultak voltak, nem ütköztek, aztán meg az utolsó harmadban megmutatták, hogy mégis tudnak hokizni, harcolni. Ez jó tulajdonság, csak már kevés volt ahhoz, hogy fordítsunk. Többre volt hivatott ez a csapat ezen az olimpián? Voltak olyan momentumok, amikor úgy tűnt, hogy igen, de nem tudtunk hatvan percen át ugyanazzal az odaadással, ugyanabban a nagy tempóban játszani. A csapat összetételét a sok sérülés is befolyásolta. Ki hiányzott a legjobban? Mindenki hiányzott, akit eredetüeg neveztem. Graúák és Višňovský a legjobb hátvédeink közé tartozik, Gáboríkot nehéz helyettesíteni. Visszatekintve van valami, amit másképpen csinálna? Változtatna a nevezésen? Tudom, mire céloznak, de ez nem teljesen az én ügyem volt. Mindannyian tudjuk, mi történt ott. Sosem akartam ezt értékelni, nem akarok most sem belekeveredni, ezért mondom, hogy a keret úgy lett összeállítva, ahogy a legjobban össze lehetett állítani. MUNKATÁRSUNK SZOCSI ÚTJÁT A SLOMIK CÉG TÁMOGATTA, mpmooss
