Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-20 / 42. szám, csütörtök
Állatfarm 2014. február • www.ujszo.com KERT ÉS UDVARI Az előző számban a leggyakoribb vírusos betegségekről olvashattak, ezúttal a baromfi néhány, baktériumok által okozott megbetegedéséről lesz szó. 1. SZALMONELLÓZIS A legelterjedtebb zoonózi- sok, vagyis emberre is terjedő állatbetegségek közé tartozik. “Több mint kétezer szerotípusa létezik. A szalmonellák közül nagyon sok található az egészséges állat bélcsatomájában is, s csak valamilyen ellenálló képességet csökkentő hatásra okoz betegséget - közülük több tífuszt idéz elő. A lap- pangási idő 12-24 órától 5-7 napig tart. Tünetek: Az állatok levertek, kevesebbet mozognak, megfigyelhető a borzolt tollazat, majd híg bélsár ürítése. Étvágytalanokká válnak, s később a vízfogyasztásuk is csökken. Hatékony kezelés nélkül az állomány 60-70 százaléka is elpusztulhat. Védekezés: A háztáji tenyészetben az antibiotikumos kezelést csak a másodlagos mikroorganizmusok szaporodásának csökkentésére használhatjuk. A károk csökkentése érdekében a baromfi itatására használt vizet ecettel savanyíthatjuk. A fertőzött baromfiállomány mihamarabbi teljes cseréjét javasoljuk, ugyanis a betegségen átesett egye- dek baktériumhordozókká válhatnak. Ügyelni kell a baromfiudvar fertőtlenítésére is. Figyelem! A szalmonellával fertőzött állományból származó húst, tojást csak hőkezelés (sütés, főzés) után csak stresszhelyzetben vagy legyengült egyedeknél okoz komoly megbetegedést. A madarak bélsarával, fertőzött takarmánnyal, ivóvízzel terjedhet. Tünetek: A fertőzött állományban levertséget, köhögést, tüsszögést figyelhetünk meg. Az állatok keveset esznek, vízfogyasztásuk megnövekszik, bélsaruk hasmenéses. Védekezés: A kóli baktérium a legtöbb gyógyszer- A relszem- ben ellenál- jM ló. Az állóA baromfi betegségek négy csoportra oszthatók, mégpedig a vírusok által kiváltott betegségekre, a baktériumok okozta betegségekre, a paraziták által terjesztett betegségekre és a gombás fertőzésekre. lehet emberi fogyasztásra felhasználni. 2. LÉGZŐSZERV! MIKOPLAZMÓZIS A baromfi megbetegedését okozó mycoplasma gallisepticum súlyos egészségromlást, gazdasági veszteséget okoz a pulykaállományban és a házityúkban, de fogékony rá a gyöngytyúk, fácán, páva, fürj, galamb és olykor a kacsa is. A fertőzés terjedhet állatról állatra, de ragályfogó tárgyak által is, sőt fertőzött tojás is terjesztheti. A légutakba jutott mi- koplazmák a nyálkahártyán elszaporodnak, és toxikus anyagokat termelnek. A lappangási idő 6-21 nap. Tünetek: A fertőzött állatok bágyadtak, étvágytalanok, csökken a takarmány- fogyasztásuk. Orrfolyás jelentkezik náluk, ami előbb savós, később nyálkássá válik. A növendékállatok lemaradnak a fejlődésben, a kötőhártyák kipirulnak, az állatok könnyeznek. Szemgyulladás is kialakulhat. Védekezés: A gyógyszeres kezeléssel csak átmeneti sikert érhetünk el. Még mielőtt elkezdenénk az antibiotikumos kezelést, nagyon fontos az állományban lévő lesoványodott egyedek kiselejtezése. Az antibiotikumot ivóvízbe keverve 3-5 napig adagoljuk. 3. KÓLI FERTŐZŐDÉS Ezt a bakteriális betegséget az escherichia coli nevű baktérium okozza, amely az egészséges madarak szervezetében is megtalálható, és mány kezelésekor szakember segítségére van szükség. A házi patikából sikeresen használhatjuk az ivóvíz savanyítását almaecettel. 4. BAROMFIKOLERA Valamennyi madárfajban és változó mértékben az egész világon előforduló bakteriális betegség. Leggyakrabban liba-, kacsa-, pulyka- és fácánállományokban fordul elő. A kórképet a pasteu- rella múltoddá baktérium okozza. Klasszikus formája a heveny baromfikolera. Tünetek: Étvágytalanság, bágyadtság, a tojáshozam csökkenése, tüsszögés, hasmenés, orrfolyás, nehezített légzés, olykor a szemek gennyes gyulladása, illetve a bőrfüggelékek elkékülése tapasztalható. Gyógykezelés hiányában az elhullás mértéke igen magas. Védekezés: Vannak próbálkozások a gyógykezelésre - pl. vasgálicos vagy csersavas oldat itatása -, ám a kolerán átesett állomány a gyógykezelést követően is fertőzőnek számít, mert a baktérium megtelepszik a lég- és nemi utak nyálkahártyáin, és a váladékkal ürülni tud. 5. BAROMFIGÜMŐKOR Ez a betegség az idősebb tyúkfélék, az állatkerti és a díszmadarak idülten lefolyó betegségének számít. A mycobacteríum avium nevű baktérium okozza. A fertőzés elsősorban szájon át következik be, a beteg baromfi bélsarával szennyezett takarmány vagy ivóvíz elfogyasztása után. Tünetek: A beteg állatok bágyadtak, gubbasztanak, lesoványodnak. Tartós, makacs hasmenés jelentkezik náluk. A gümőkór az állatok ízületeit is megtámadhatja, ilyenkor az ízületek duzzadtak és fájdalmasak, ezért sántaság is megfigyelhető. A tüdőben keletkező gócok nehézlégzéshez vezetnek. A bőr gümőkórja esetén a szemek körül göbök keletkeznek. Védekezés: A baromfigümő- kór gyógyíthatatlan, ha bizonyítottan jelen van, akkor legcélszerűbb a fertőzött állomány felszámolása. Az új állomány telepítése csak hatékony takarítás és fertőtlenítés után következhet. Dr. Pleva László 1 magánállatorvos, a GAZDA PT elnökségi tagja AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Szeretném megkérdezni, hogy mikor, miért történhet meg, hogy az anya nyúl kárt tesz a kicsinyeiben, és hogyan tehet ezt megelőzni. Válaszukat előre is köszönöm. Kiss V., Nagymegyer Magzatfalás esetében ellés után a fészekben összerágott fiókákat vagy azok hiányát láthatjuk. Elsősorban az először fialó anyanyulak- nál tapasztalható, hogy a magzatokat a fészken kívül szétszórják vagy megeszik. Ellés idején néha lázas lehet az anya, és a magzatburok után a fiókákat is felfalhatja. Az ilyen nem természetes viselkedésnek a további okai között szerepelhet a tapasztalatlanság, az anyaállat megbetegedése, ijedtség, idegesség vagy egyszerűen csak rossz szokás. Külső zavaró hatások is okozhatják. Megelőzni úgy lehet, hogy az anyanyulakat csak tenyészéretten kezdjük el szaporítani. Tenyészérettnek azok a nyulak tekinthetők, amelyek a rendszeres és tartós szaporítással, tenyésztéssel, vehemne- veléssel, valamint szoptatással együtt járó megterhelést biológiai hátrányok nélkül képesek elviselni. Tenyészéretté akkor válnak az állatok, amikor elérik várható kifejlett testsúlyuk 75-80 %-át. Természetesen ellés előtt az állatoknak biztosítanunk kell friss ivóvizet és nyalósót. Ellés közben az anyanyulakat ne zavarjuk.
