Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-17 / 39. szám, hétfő
12 GYÓGYHÍREK EGESZSEG 2014. FEBRUAR 17. www.ujszo.com Fontos Gyerekkorban előzhető meg az időskori csontritkulás Bár sokan azt hiszik, hogy a csontritkulás időskori probléma, ez valójában a gyermekkorból eredeztethető: a kalcium bevitele szempontjából az első 25 év a meghatározó, mert a csontállomány addigra fejlődik ki, utána már csak veszít ásványianyag-tar- talmából. A kalcium beépülését a D-vitamin és a mozgás segíti elő. ha alacsony a gyerek D-vitamin- szintje, hiába fogyaszt megfelelő mennyiségű kalciumban gazdag ételt (sok tejterméket), a feszívó- dás korlátozott, így a csontok nem épülhetnek megfelelően. Késő tavasztól kora őszig - ha valaki kimegy a szabadba - természetes módon is tudja fedezni a D-vitamin-szükségletét. A csontozat erősségét alapvetően az öröklött (genetikai) hajlam határozza meg, de befolyásolhatják a környezeti hatások, a táplálkozás vagy valamilyen tartós betegség. Ha a kalciumbevitel alacsony gyermekkorban, tehát még a növekedési fázisban, akkor a csont nem képes a maximális tömegét elérni. így 25 éves kor után már csak csökkenni fog a csont tömege, az pedig nem mindegy, hogy 45 vagy 65 éves korban éri el a csont a töréshatárt. Fontos tudni, hogy Táplálkozással nem lehet elegendő D-vitamint bevinni: olyan meny- nyiségben kellene tengeri halat (pl. lazacot) és erdei gombákat enni vagy a szabadban tartott tyúkok tojásait és hegyekben legelő tehenek tejét fogyasztani, ami nem lehetséges. A kalciumszükséglet nagy részét viszont megfelelő étkezéssel (elsősorban tejtermékek fogyasztásával) lehet fedezni. Sőt, az így bevitt kalcium felszívódása sokkal jobb, mint ha valaki tablettát szed. (inform ed) A magyar konyha egyik fontos alapanyaga a hagyma, legyen szó vöröshagymáról, póréról, lilahagymáról, fokhagymáról. ízletessé teszik az ételt, bár éppen ezért sokan nem kedvelik. A bűvös időszakban mégis érdemes megbarátkozni velük és gyakran használni a konyhában, hiszen sokat segíthetnek a megfázásos betegségek elkerülésében. Hogyan hat? A hagymafélék szín- és ízanyaga (flavonoid) az allilszulfid, amely erős baktérium- és gombaölő, gyulladáscsökkentő, érelmeszesedést gádó, tumorellenes, emésztést segítő anyag. Éppen ezért tudnak a hagymák hatásosak lenni a kórokoA hagymafélék bármikor hadrendbe állíthatók egészségünk és itmmmmidsze- riink védelme érdekében. zókkal szemben. A fokhagymában lévő ajoén anyag ezenfelül segít megakadályozni a tumorsejtek szaporodását, megelőzni avérlemezkék összetapadását, és csökkenteni a vérnyomást is. A flavonoidok ráadásul egyfajta természetes antioxidánsok is, melyek immunrendszer-erősítő, rákmegelőző, gyulladáscsökkentő, vírus- és baktériumellenes, általános egészségvédő hatásúak, tartósítják és hatásosabbá teszik a vitaminokat. A hagymafélék gazdag ásványianyag- és vitaminforrások, C-vitamin- tartalmuk kiemelkedő. Megfázás esetén csökkentik a dugulást a hörgőkben és az orrban, csillapítják a köhögést és enyhítik a torokfájást is. A hagymafélék egész évben kaphatók, így bármikor hadrendbe állíthatók egészségünk és immun- rendszerünk védelme érdekében. Megfázás ellen együnk hagymaféléket! A hagymafélék a megfázásos időszak csodafegyverei lehetnek az alternatív gyógyászatban. Mivel fertőtlenítő és anti- bakteriális tulajdonságokkal rendelkeznek, amikor csak tudjuk, együk, hogy elkerüljük a betegségeket. Hogyan használjuk? Ha általános egészségvédő hatását szeretnénk a hagymaféléknek élvezni, rendszeresen szerepeltessük étrendünkben, de arra ügyeljünk, hogy ne csak főzve, hanem nyersen is fogyasszunk belőlük, mondjuk salátába téve, vagy mártásokba, esetleg tejfölbe, joghurtba reszelve. Ha viszont felütötte fejét a megfázás, az alábbi módszereket is érdemes kipróbálni: • vágjunk félbe egy vöröshagymát, és egy percen keresztül lélegezzük be mélyen az illatát. A hagyma illóolaja jól tisztítja a légutakat, illetve a tüdőt és a hörgőket is. • a hagymatea is áldásos lehet ilyenkor. 2-3 fej vöröshagymát héjastul alaposan mossunk meg, majd vágjunk nagyobb szeletekre, és 1 liter vízben forraljuk fel. ízlés szerint mézzel ízesíthetjük. • ha a hagymatea túl erős lenne, kipréselhetjük a vöröshagyma levét, és frissen facsart narancsléhez is hozzáadhatjuk. Hatása így is megmarad, viszont sokkal könnyebben fogyasztható. • a fokhagyma is legalább ilyen hasznos lehet: naponta 1-1 gerezdet fogyasszunk el nyersen. Kenjünk pirítósra vagy reszeljük bele egy kevés mézbe, és úgy fogyasszuk el. • a fokhagymát forró tejbe is reszelhetjük, és így is megihatjuk. (hazipatika) HA PONTOSAN TUDNI SZERETNE, HOGY SZÜKSÉGÉ VAN-E KEZELESRE, SZAKORVOSHOZ KELL FORDULNIA. Mi történik, amikor horkolunk? Ha horkoláskor nincs légzés- és alvászavar, a szakemberek elsődleges horkolásról beszélnek. Ha azonban több mint 10 másodpercre leáll a lélegzet, akkor már apnoéról, vagy obst- rukciós horkolásról van szó. Mi a titka a horkolásnak? A garatban rejlik. A szájüreg hátsó részében található a gégefő, ami a puha szájpadlásról indul ki. A szájpadlás és a száj biztosítja, hogy az orrba ne kerüljön élelmiszer és ital. Ezt látni is lehet, ha a tükörbe néz, és szélesre nyitja a száját. Alvás közben az orr és a garat környéki izmok ellazulnak. Ha pedig a felső légutak szőkék, felgyorsul a ki- és belélegzett levegő áramlása. Ennek következtében csökken a garatban a nyomás. A garatot csőként képzeljük el, ami több mint 12 kör alakú izomból áll. Amikor kisebb a nyomás és az izmok ernyedtek, a cső nem teljesíti feladatát. A horkolásban a nyelv is szerepet játszik. Elég, ha hátsó része alvás közben hátracsúszik, amikor az ember a hátán fekszik, vagy a feje hátracsúszik. Az alsó állkapocs ebben a helyzetben elernyed, és az alvó ember szája kinyílik. A beáramló levegő útja leszűkül, vagyis az alvónak nagyobb erővel kell szívnia a levegőt, ami pedig hangosan töri át magát a szoros járaton. A horkolást több tényező is kiváltja, pl. a nátha, arc- és homloküreg-gyulladás. Ez mind nehezíti az orron keresztül való lélegzést. Allergia (pl. a háztartási porra vagy atkára), megnagyobbodott mandula, orrpolip vagy elferdült orrsövény is okozhatja, hogy az ember a szájon át lélegzik, de n Mivel az agyba kevés oxigénjut, az ember ösztönösen felébred, hogy levegőt tudjon venni kiválthatja túlsúly, aminek következtében a garat vagy a nyelv környékén zsír rakodik le, vagy a túlzott alkoholfogyasztás vagy gyógyszerfogyasztás is okozója lehet. Elsődleges horkolásról beszélünk, amikor az alvó ember jól hallható hangokat ad ki, de nem következik be légzéskiesés vagyis apnoe. Ez a fajta horkolás nem okoz alvászavart, sem napközbeni fáradtságot. Az ilyen horkoláskor a levegő áramlása stabil. A szájpadlás és a garat szövete, a nyelv gyökere és a gégefedő vibrálni kezd, így alakul ki a jellegzetes hang. Apnoe esetén szakaszosan légzéskihagyás következik be. Ez rendkívül veszélyes, mert a horkoló ember elméletileg meg is fulladhat. Mivel az agyba kevés oxigén jut, az ember ösztönösen felébred, hogy levegőt tudjon venni. Az éjszakát ugyan túléli, de állandó alvászavarban szenved. Ez okozza, hogy reggel fáradtan és kikerültén ébred. Nem bírja a terhelést, nem tud összpontosítani és hamarabb gerjed haragra. Ha pontosan tudni szeretné, hogy szüksége van-e kezelésre, szakorvoshoz kell fordulnia. (doktorka)
