Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-03 / 27. szám, hétfő
6 Külföld mmmnsmm Hordóbombák Aleppóra Damaszkusz. Legalább 85 halálos áldozata van a szíriai kormányhadsereg bombázásának Aleppóban - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja londoni székhelyű szervezet. A hadsereg helikopterei hordóbombákkal támadták Aleppót. A robbanószerrel megtöltött tartályok felrobbantottak egy üzemanyag-szállító teherautót, aminek következtében kigyulladt több személygépkocsi, köztük egy olyan, amelyben egy nyolctagú család menekült éppen a légitámadás elől. Tavaly decemberben az ENSZ Biztonsági Tanácsa felháborodását fejezte ki emiatt, ennek ellenére a kormányerők nem hagyták abba az ilyesfajta légicsapásokat. (MTI) Az USA pénzt ad Iránnak Teherán. Az USA által zárolt, összesen 4,2 milliárd dolláros iráni vagyon elsőként felszabadítandó 550 millió dolláros részét átutalták egy svájci bankszámlára, a nagyhatalmakkal történt megállapodásnak megfelelően - jelentette Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter-helyettes. A november 24-én az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország, valamint Irán között kötött ideiglenes, hat hónapra szóló megállapodás értelmében Irán fél évre leállítja nukleáris programját, cserébe pedig a Nyugat enyhít a perzsa országot sújtó nemzetközi gazdasági szankciókon. Teherán január közepén leállította a 20 százalékosra való urándúsítást. Ennek nyomán az iszlám köztársaság több milliárd dollár bevételhez juthat. (MTI) Újabb harcok Jemenben Szanáa. Jemen északi részén legkevesebb 60 ember halt meg a síita val- lású húszi felkelők és a há- sid törzsi szövetség szunnita fegyveresei közötti újabb összecsapásokban. A hásidok és a velük szövetséges törzsek több ezer harcost mozgósítottak, hogy megállítsák a húszi felkelők támadó hadműveletét. Az érintett Amrán kormányzóságban október óta tartó harcokban idén több mint száz ember esett el. Az összecsapások hátterében a szanáai kormánynak az a terve áll, hogy Jement szövetségi állammá alakítsa, amelyben a törzsek komoly jogokkal bírnának. (MTI) ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 3. www.ujszo.com Újabb nagy ellenzéki tüntetést tartottak Kijevben, Viktor Janukovics elnök mától ismét dolgozik - összevertek egy őrnagyot Államcsínykísérlettel vádolták meg az ukrán ellenzéket MTl-ÖSSZE FOGLALÓ Kijév/AAoszkva. Újabb nagyszabású tüntetés kezdődött tegnap az ukrán fővárosban. Viktor Janukovics államfő ma - négy nap betegszabadság után - ismét munkába áll. Tegnap a Függetlenség terén összegyűlt mintegy 30-40 ezer ember hatalmas üdvrivalgással fogadta Németországból visz- szatért vezetőit, Vitalij Klicskót és Arszenyij Jacenyukot. Ők Münchenben voltak az 50. nemzetközi biztonságpolitikai konferencián, amelyen a részt vevő nyugati vezetők támogatásukról biztosították törekvésüket. A tüntetők azt skandálták, hogy feltétel nélkül engedjék szabadon a korábbi tüntetéseken őrizetbe vett társaikat. Az egyik felszólaló, Jurij Lucenko ellenzéki politikus, Julija Ti- mosenko egykori kormányának belügyminisztere elítélte az Oroszország részéről megmutatkozó „újabb gyarmatosítási kísérletet”. Foglyul ejtették és a kijevi városi tanács pincéjében kegyetlenül megverték az ukrán rendőrség egyik őrnagyát az ellenzéki tüntetők - közölte Szergej Burlakov, a belügyminisztérium szóvivője. „A férfinál koponyasérülést és vesezúzódást diagnosztizáltak, s az orrát is eltörték” - tette hozzá. Emellett elrabolták és összeverték Nyiki- ta Perfiljev független orosz újságírót és operatőrét a hét végén Kijevben. Az ukrán belbiztonsági szolgálat (SZBU) bűnvádi eljárást indított államcsínykísérlet gyanújával az ellenzék ellen - közölte a központi nyomozóhivatal főnöke. Makszim Lenko közölte, hogy az SZBU azután indított eljárást, hogy megvizsgálta az ellenzéki Haza párt szerverein talált anyagokat, amelyek házkutatáskor kerültek a hatóság birtokába. Lenko szerint a lefoglalt anyagokból kiderült, a tüntetések megszervezésekor készült olyan forgatókönyv is, amely szerint a tiltakozókkal szemben erőt alkalmaznak a hatóságok, ami nagy visszhangot kelt és aláássa a hatalom és az államfő tekintélyét. Több ezren tüntettek tegnap az orosz fővárosban a 2012-es moszkvai hatalomellenes demonstráció miatt perbe fogott ellenzéki politikusok és aktivisták elengedéséért. Az ellenzéki megmozdulás résztvevői kilátásba helyezték a kijevi tiltakozó mozgalom példájának követését. „Ha nem lesz szabadság, lesz Majdan” - ilyen és hasonló feliratokkal vonultak fel a tüntetők Moszkvában, utalva a kijevi Függetlenség téren folyó tüntetésekre. A 2012. május 6-án tartott Milliók menete a tüntetők és a karhatalom összecsapásával végződött. A Putyin-ellenes akció több résztvevőjére a napokban súlyos börtönbüntetés kiszabását kérte az ügyészség. Szergej Udalcovnak, a tiltakozások egyik főszervezőjének pere holnap kezdődik. Az 50. müncheni biztonságpolitikai konferencia vezető témája a kiélezett ukrán helyzet és a közel-keleti békefolyamat volt Jutalmat ígértek a közel-keleti feleknek München. John Kerry a müncheni nemzetbiztonsági konferencián nyugtatta a kormánytól tartó ukrán képviselőket. Izraelt jutalmaznák, Iránt fegyelmeznék. Közben Sza- úd-Arábia népirtással vádolja a szíriai kormányt, Szerbia és Koszovó pedig folytatja a közeledést. ÖSSZEFOGLALÓ A hétvégi 50. müncheni biztonságpolitikai konferenciára a nyugati vezetők mellett (20 állam- és kormányfő, 50 védelmi miniszter és külügyminiszter) az ukrán ellenzék több képviselője, például Vitalij Klicsko, a megmozdulások ellenzéki vezéralakja is ellátogatott. John Kerry amerikai külügyminiszter IlTvZTO Klicsko Münchenben európai Ukrajnát vázolt fel (TASR/AP) elmondta, az USA támogatja az ország demokráciáért vívott harcát. „Az ukránok többsége szabad, virágzó országban akar élni, és olyanokkal akar szövetségre lépni, akik ezt a szándékot valóra váltják. Washington és az Európai Unió mellettük áll ebben aharcban” - nyilatkozta a diplomata. Klicsko szerint az ukrán lakosság többsége „európai, stabil, modern államot akar”, a kormányzattól viszont csak kudarcos reformokat és „bűnözéssel, vérontással szerzett pénzen” gazdagodó oligarchákat kapott. Szokatlan módon jutalmazni kívánja a nemzetközi közösség, főleg az Európai Unió a közel- keleti tárgyalókat, Izraelt és a palesztinokat, ha előrehaladást érnek el a békemegállapodás megkötése felé vezető úton. A jutalmazásról Catherine Ash- ton, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője beszélt Münchenben, ahol a biztonság- politikai konferencia keretében találkozót tartott az ENSZ, az Egyesült Államok, Oroszország és az EU küldötteiből álló úgynevezett közel-keleti kvartett. Ashton szerint a résztvevők egyetértettek abban, hogy a tárgyaló feleknek támogatásban kell részesülniük, ha megállapodásra jutnak. A főképviselő ennek kapcsán „példátlan támogatásról” beszélt. Utalt arra, hogy gazdasági, illetve politikai segítségről lehet szó, mert „elismerjük, hogy egy esetleges megállapodás bátorságot és előreláthatóan kompromisz- szumkészséget követel.” Népirtással vádolta meg a szíriai kormányt a szaúd-arábi- ai uralkodócsalád egyik legtekintélyesebb tagja a konferencia egyik panelbeszélgetésén. Turki el-Fejszálherceg, a szaúdi hírszerzés korábbi vezetője a közel-keleti helyzetről rendezett panelbeszélgetésen azt mondta: a damaszkuszi rezsim emberiség elleni bűncselekményeket és népirtást követ el, Oroszország továbbra is fegyvereket szállít Bassár el-Aszad szíriai elnök rendszerének, a nemzetközi közösség pedig tétlenül nézi a vérontást. Ivica Dacie szerb miniszter- elnök a szerb-koszovói viszony alakulásáról rendezett panelbeszélgetésen leszögezte, hogy Szerbia továbbra is elzárkózik Koszovó államiságának elismerésétől, de a kapcsolatok normalizálására és mindkét félnek megfelelő megoldásokra törekszik. Hashim Thaci koszovói kormányfő azt emelte ki, hogy a koszovóiakat még mindig „mély árok” választja el a szer- bektől, de „a béke lehetséges, ha az európai elvek és értékek vezérelik a közös munkát”. Szerbia és az országból 2008-ban kiszakadt Koszovó viszonyának rendezése az európai uniós integráció folytatásának feltétele mindkét állam számára, (atv.hu, MTI) Bezártak a thaiföldi szavazóhelyiségek, 12 millióan nem tudtak szavazni Muzulmán terror voksesata közben MTl-HÍR Bangkok. Thaiföldön tegnap bezártak a szavazóhelyiségek, a voksesata során nem voltak zavargások. A sajtó értesülése szerint a 48,7 millió szavazásra jogosult emberből mintegy 12 millió nem adhatta le voksát. A választási bizottság azt is közölte, hogy már a nap első felében 488 szavazóhelyiség korábban bezárt. Az okok között szerepelt az, hogy a tüntetők nyomás- gyakorlása miatt sok választási illetékes visszakozott a voksolás lebonyolításától, másutt hiányoztak szavazócédulák. Korábban, a szavazóbizottságoknak elküldött tájékoztatóban azt írták, hogy a voksolást fel kell függeszteni, ha bármilyen veszély jeleit észlelik. Sok helyen a választási bizottságok éltek az utasítás ajánlásával, és már akkor bezártak, amikor nem volt jele a reális fenyegetettségnek: 53 szavazókörzetben ki sem nyitottak a szavazóhelyiségek, míg 28-ban nem voltak jelöltek, akikre szavazni lehetett volna. Az ország 76 tartományából 68-ban zavartalanul bonyolították le a voksolást. A fővárosban az ellenzék végül elállt attól a tervétől, hogy útakadályokkal korlátozza a közlekedést. SzuthepThaugszuban ellenzéki vezető azt mondta támogatóinak: nem szükséges akadályozni a közúti forgalmat, mert kevesen vesznek részt a szavazásokon. Megfigyelők kiemelték, az ellenzékieknek nem volt elegendő erejük arra, hogy megbénítsák a 12 milliós megapoliszt. Ettől függetlenül az ellenzéki aktivisták a Bangkok belvárosának hét csomópontján akadályozták a közlekedést. Négy ember meghalt, öt megsebesült a Thaiföld déli részén található Pattani tartományban, ahol tegnap muzulmán felkelők megtámadtak egy közúti ellenőrző pontot. Mintegy húsz lázadó ütött rajta az ellenőrző ponton, amelyre három robbanószerkezetet is hajítottak a támadók. A halálos áldozatok egyike a helyi választási bizottság tagja, a többi áldozat katona. A hatóságok gyanúja szerint a támadást azok a szeparatisták követték el, akik Thaiföld déli részén egy autonóm muzulmán monarchiát akarnak megalakítani. A rendőrség úgy véli, hogy az akció nem függ össze az országban zajlott általános parlamenti választásokkal. Gépkocsiba rejtett pokolgép robbant szombaton Libanonban, a főleg síiták lakta Hermel városában. A merényletnek 4 halálos áldozata és 28 sebesültje van. A Uezbollah síita mozgalom egyik fellegvárában elkövetett támadást az al-Kaida terrorhálózathoz kötődő an-Nuszra Front iszlamista szervezet vállalta magára. (SITA/AP) A kijevi tüntetők kimutatják foguk fehérjét, esetenként támadásba lendülnek. Már Moszkvában is minta az ukrán példa. (SITA/AP)