Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-13 / 36. szám, csütörtök

20 Sport- xxh.téli olimpia ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 13. www.ujszo.com Kiküldött munkatársunk, Bőd Titanilla jelenti S7nrsihólrJj|fr SZOCSI NAPLO Ne bántsátok Nasztyát! BŐD TITANILLA Ne bántsátok Nasztya Kuz- minát! Nincs még egy spor­toló a szlovák küldöttség­ben, aki annyiszor elmondta volna az olimpia előtt, na­gyon szeretne örömet sze­rezni az embereknek. Nincs még egy sportoló, aki bocsá­natot kéme egy olimpiai ha­todik hely után. Nincs még egy sportoló, aki annyira há­lálkodna, hogy befogadták, bíznak benne, szeretik. Néha már az ember azt mondaná neki: Nasztya, hi­szen senkinek nem tartozol felelősséggel, sem hálával, elsősorban magadért ver-' senyzel, nem a szurkolókért, nem az országért. Nasztya Kuzmina talán a legszerényebb, legrende­sebb, legkedvesebb sportoló a szlovák küldöttségben. S a legérzékenyebb is. A szeretet szárnyakat ad neki, a táma­dásokat rettenetesen meg­szenvedi. A női sflövők vasárnapi sprintjében aratott győzelme után körülbelül százszor mondta el, az oroszok saj­nálkoznak, hogy már nem az övék, de Nasztya most már szlovák, és nem lehet elfe­lezni. Hogy milyen boldog lesz, hogy a szlovák him­nuszt hallgathatja. Hogy mennyire örül, hogy végre összejött egyjó lövészet, és nem fogják megállítani a besztercebányai utcákon, hogy szedje már össze ma­gát. (Mert ilyenre is volt pél­da.) Hogy ő tulajdonképpen egy Oroszországban szüle­tett szlovák lány. Ám szavait szerencsétlenül félreértelmezte egy amerikai hírügynökség, és Nasztyára zúdult az internetes népha­rag. Népharag? Enyhe kife­jezés. Ócska emberek gusz­tustalan szitokáradata. Nasztya még egyelőre nem tud semmiről. De egyszer hozzá is el fog jutni a hír, és Nasztya nem mérges lesz, Nasztya nem káromkodni fog, csakcsendesenmagába zuhan, mertNasztyaegy ilyen lány-kőkemény apá­lyán puskával a kezében, de nagyon vágyik a szeretetre. És egyáltalán nem ezt érdemli. Ne bántsátok Nasztyát! Nem Naszytának kell hálásnak kell lennie Szlovákiának. Ha Nasztyát nem fogadja be a szlovák szövetség, befogadta volna tíz másik. De Nasztya nélkül Szlovákiának még nem lenne olimpiai aranya. Ilyen még nem volt: két aranyérmet osztottak a női műlesiklásban, Miklós Edit a hetedik helyen Gisin és Maze együtt állhatott fel a dobogó legfelső fokára A svájci Dominique Gisin és a szlovén Tina Maze hajszálra ugyanolyan időt ért el női lesiklásban a szocsi téli olimpián, így az alpesi sízés ötkarikás történetében először két versenyző osztozott az aranyon. A harmadik a svájci Lara Gut lett, Mik­lós Edit a szenzációs 7. helyen végzett. KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL A Róza Hutor Alpe­siközpontban Gisin és Maze is pontosan 1:41,57 alatt teljesí­tette a 2713 méter hosszú pá­lyát. Két győztes a dobogó tete­jén - sokak szerint ez sokkal igazságosabb, mint ha valame­lyikük egy század másodperccel kikapott volna. „A századok most velem voltak” - jegyezte meg Gisin még teljesen a történ­tek hatása alatt. Még az sem volt biztos, hogy elindulhat Szocsi- ban lesiklásban, az edzéseken kellett kvalifikálnia a versenyre (a svájciak ezek során döntötték el, ki indulhat a csapatban ne­gyedikként) . „Jó, hogy így tör­tént. Ez a helyzet kiragadott a komfortzónámból, pont erre volt szükségem” - nyilatkozta Gisin, aki a 8-as rajtszámmal indult, és sokáig megközelíteni sem tudta senki. Honfitársnője, Lara Gut a cél előtti utolsó rész­időnél még vezetett, de a pálya alsó szakaszán Gisin remekelt, így Gut sem tudott bejönni elé. A nagy nevek, Julia Mancuso, Maria Höfl-Riesch, Elizabeth Görgl és Nicole Hosp is jócskán elmaradt a kiváló svájcitól. Aztán jött Tina Maze, és rá­cáfolt mindenkire, aki azt állí­totta, a ragyogó napsütésben és tavaszias melegben csak ala­csony rajtszámmal lehet jó időt futni - az utolsó részidőnél még majdnem három tizedmá- sodperccel vezetett, de végül pontosan ugyanolyan idővel ért célba, mint Gisin. „Nem lá­tok abban problémát, hogy egy verseny után két lány is boldog legyen. Szívesen megosztozom az aranyon. Nagyon örülök Dominique-nak is. Egy generá­ciót képviselünk, hasonlóan gondolkodunk a dolgokról” ­Gisin (balra) és Maié is győzelmének örülhetett (SITA/AP-ésTASR/AP-felvétel) nyilatkozta Maze, aki Szlové­nia történetének első téli olim­piai aranyát szerezte. Alpesi síben korábban még sosem született megosztott aranyérem az olimpián. Nagyszerűen szerepelt a Csíkszeredái születésű, immár magyar színekben versenyző Miklós Edit, aki a parádés 7. helyet szerezte meg. Bár a pá­lya felső szakaszán rontott, végül alig maradt el eredeti (sokak által túlzásnak tartott) célkitűzésétől, a hatodik hely­től. Amikor célba ért, pont­szerző helyen állt, a közvetle­nül utána rajtoló norvég Lotte Smiseth Sejersted azonban még bejött elé. Miklós a ma­gyar alpesi sízés legjobb eredményét érte el. (bt) Miklós Edit sporttörténelmi eredményt ért el női lesiklásban, s reméli, ez még az csak első lépcsőfok az igazi karrierjéhez „Bebizonyítottam, hogy nem csak mellébeszéltem” KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL Sokan csak legyin­tettek, amikor arról beszélt, az első hat­ba akar kerülni az olimpián. Miklós Edit azonban nem törődött a hitetlenkedők- kel, és majdnem teljesítette is a célkitűzést. A Csíkszeredái születésű, immár magyar szí­nekben versenyző alpesi síző Mancusót, Höfl-Riescht, Görglt és Hospot is megelőzve 7. lett lesiklásban Szocsiban - a ma­gyar sísport sosem ért még el ilyen jó eredményt az ötkarikás játékokon. A sporttörténelmi pillanatot követően Miklós Edit boldogan nyilatkozott. Hogyan látta belülről a versenyt? A pálya első felében rontot­tam, az időimet pontosan nem tudom, de éreztem, hogy nem sikerültek olyan jól az ívek. A meredek rész előtt próbáltam mindent beleadni, és a lapos részen nagyon jól csúsztam. Szerencsére van egyjó szerviz­emberem, Stark Marci, akinek köszönöm, hogy ilyen jól vaxol. Az utolsó részt is nagyon jól vettem. A pálya elején elkövetett hiba nem zökkentette ki? Nem, ez már a vérünkben van. Elindulunk, és harcolunk. Ahogy kiugrunk a rajtból, egé­szen a célig harcolni kell. Min­denki hibázik menet közben, és az nyer, aki kevesebbet hi­bázik. Kockáztatott a pályán? Igen, mert tudtam, hogy most van esélyem nagy ered­ményt elérni. Mindent belead­tam, százszázalékosan, sőt, száztíz százalékosan mentem. A pályának az egyik részén többen kiestek, változtatott ez valamit a taktikán? Az enyémen nem, mert nem néztem őket. Nem néztem egy­általán senkit, csak a verseny legelején néhány versenyzőt. Próbáltam csak magamra kon­centrálni, a külvilágot kizárni, és a pályára figyelni. Milyennek találta a pályát? Az utolsó két szakaszon, ahol mindenki nagyon sok időt vesztett, ön jól tudta tartani a tempót az éllovasokkal. A felső része még kemény volt. A bemenet a meredek részre nem sikerült túl jól, így kínlódtam egy kicsit. A laposon viszont már jól mentem. Az idei szezon elejétől fog­va arról beszélt, hogy a top Mancusót, Höfl-Riescht, Görglt és Hospot is megelőzve lett Miklós hetedik (MTI-felvétel hatba szeretne kerülni az olimpián. Mióta érezte, hogy ez az eredmény reális lehet? A Vk-futamok kezdetétől éreztem, hogy sokkal jobb va­gyok, mint tavaly, egyrejobban és jobban csúsztam. Hogy mi a titka? Rengeteg munka, a tá­mogatás, amit a síszövetségtől kapok, és a kitartás. Új időszámítás kezdődik most az életében? Remélem, hogy ez az első lép­csőfok az igazi karrieremhez. Még nincs vége az olimpi­ának, mi vár még önre? Még van egy szuper-G és egy óriásműlesiklás-menetem. A szuper-G-ben még várha­tunk eredményt, veszíteniva­lóm már nincs. Megmutattam, mire vagyok képes. A hátralé­vő számokban is mindent be­leadok. A hatodik és a hetedik között minimális különbség van, de míg a 6. hely még pontot ér, a 7. már nem. Mikor célba ért, a ha­todik helyen állt, de aztán a norvég Sejersted még jobb időt futott. Hogyan élte ezt meg? Ha ez jutott nekem, ezt kell elfogadnom, és ennek kell örülnöm. Úgy érzem, a célom teljesült. Igaz, egy helyezéssel lejjebb vagyok, mint tervez­tem, de így is jó. Mire gondolt, amikor beért a célba, és meglátta a hatost a neve mellett? Hogymegcsináltam. Sikerült. Azt azért biztosan érezte, hogy amikor az első hatba kerülésről beszélt, sokan nem vették komolyan. Kicsit zavart, hogy nem hisznek bennem az emberek, de részben igazuk volt, mert nem volt olyan múltam, ami alapján elhihették volna, tény­leg meg tudom csinálni. De bebizonyítottam, hogy nem csak mellébeszéltem. A Vk-ban eddig egy 12. hely volt a legjobb eredmé­nye. Minek köszönhető, hogy pont az olimpián jött össze a top tízes eredmény? Számí­tott, hogy itt egy ország keve­sebb versenyzőt nevezhet, mint a Vk-futamokra? Nem az a lényeg, hogy hány osztrák volt itt, mert mindet megelőztem, ahogy a franciá­kat is. Ez nem ezen múlik. Ha az olimpiára mész, az arany­éremért küzdesz. Nem Vk- pontokért, hanem az olimpiai győzelemért. A Vk-ban még azért nem volt ilyen jó ered­ményem, mert most lépegetek a lépcsőn felfelé. Most még csak az elején vagyok, de ha­ladok előre, (bt) MUNKATÁRSUNK SZOCSI ÚTJÁT A SLOMIK CÉG TÁMOGATTA, mpmooss

Next

/
Oldalképek
Tartalom