Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-13 / 36. szám, csütörtök

10 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Vrabec a Somorjai Kaszinóban Somoija. Vrabec Mária, lapunk munkatársa lesz a vendé­ge a Somorjai Kaszinó mai, (I)gazság című vitaestjének. A beszélgetés témája a Bezák- és a Hedvig-jelenség hatása az egyszerű emberekre, továbbá a félelem, a feszültség és a ha­talom. Az est házigazdája Lovász Attila, aki egyebek mellett a hiteles újságírásról is faggatja Vrabec Máriát. A szervezők a Perla borozóban, este 6 órától várják az érdeklődőket, (as) Újabb képek a Gurlitt-gyűjteményből Salzburg. Újabb képek - egyebek mellett Monet-, Picasso- és Renoir-festmények - kerültek elő a Cornelius Gurlitt vita­tott eredetű képgyűjteményéből, a müncheni műgyűjtő salz­burgi lakásából. Gurlitt szóvivője szerint a tulajdonos megbí­zásából szakértők vizsgálnak több mint 60 alkotást, hogy vannak-e köztük jogtalanul elkobzott vagy üldözött zsidó műgyűjtőktől kikényszerített festmények. A hatóságokat nem vonták be az ügy legújabb fejezetébe. A 81 éves Cornelius Gurlitt az egykor a náci rezsimnek dolgozó műkereskedő, Hildebrand Gurlitt fia. Müncheni lakásában 2012 februárjá­ban 1280 képet találtak egy adócsalás gyanúja miatt indított eljárás során. A gyűjteményben feltehetően a náci diktatúra idején zsidóktól rabolt alkotások is vannak. (MTI) Tiszteletbeli Césart kap Johansson Párizs. Tiszteletbeli César- díjjal tüntetik ki a franciák Scarlett Johansson amerikai színésznőt. Alain Terzain, a francia filmakadémia elnöke emlékeztetett: a filmcsillag, akit 14 évesen, Robert Red- ford A suttogó című filmjé­ben ismert meg a világ, a leg­nagyobb alkotókkal, köztük a Coen fivérekkel, Brian de Pálmával és Christopher No- lannel dolgozott együtt. Scarlett Johansson sikereit sorolva felidézte a Sofia Cop- pola rendezésében 2003-ban készült Elveszett jelentést, valamint azt, hogy a híresség Woody Allen múzsájává vált, és az amerikai rendező Match Point, Füles és Vieky Cristina Barcelona című alkotásaiban is főszerepet játszott. A 29 éves Johansson a február 28-ai pári­zsi César-gálán veheti át a díjat. (MTI) Az EU legjobb gyerekbarát oldalai Brüsszel. Kihirdették a Legjobb Európai Gyermekbarát Tartalom díj győzteseit: az európai uniós versenyben a Ma­gyarországot képviselő ludbriko.hu második helyen végzett a felnőtt nem szakmabeliek kategóriájában. Az interaktív építé­szeti weboldal kreatív feladatokon és játékokon keresztül kü­lönböző épületekkel és azok történetével ismerteti meg az ér­deklődőket. A felnőtt szakmabeliek mezőnyében a Csehor­szágot képviselő Web a Webik - Junior Radio weboldal lett a győztes, amely hanganyagként rögzített tündérmeséket, on­linejátékokat kínál. (MTI) A múlt évben 43 százalékkal nőtt a látogatottság A Lumiere népszerűsége ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Szlovák Filmin­tézet 2013-as évi tevékenysé­gét értékelő sajtótájékoztatón elismeréssel emelték ki a Lu­miere mozi tavalyi működését. A belvárosi filmszínház 2011 óta tartozik az intézethez. Elhangzott, hogy a múlt év­ben digitalizálták a nagyobb ve­títőtermet - az első nyilvános digitális vetítésen a Cervanová- ügy című dokumentumfilmet mutatták be. A Lumiere tavaly elnyerte a hazai filmes újság­írók díját, mellyel a mozi „át­gondolt és inspirativ drama­turgiáját” ismerték el. A sikeres filmszínház elsőrendű felada­tának a kortárs szlovák és euró­pai film, valamint a kinemato­gráfia klasszikus értékeinek közvetítését tartja. 2013-ban az előző évhez viszonyítva 43 szá­zalékkal nőtt a látogatottsága: csaknem 16 ezerrel többen vál­tottak jegyet a vetítésekre, mint 2012-ben, az éves nézőszám meghaladta az 52 ezret. 81 szá­zalékuk szlovák vagy európai filmre volt kíváncsi. A legtöb­ben Michael Haneke Szerelem című francia-osztrák-német filmdrámáját nézték meg. A második helyre Robert Kirch- hoff Cervanová-ügy című alko­tása, a harmadik helyre pedig Mira Fornay Kutyám, Killer című munkája került. A Szlovák Filmintézet egyik fontos feladatának tartja a szlo­vák film külföldi népszerű­sítését. Az elmúlt évben 118 külföldi rendezvényen vett részt: negyven országba 225 filmet vitt el. Az ország határain túl és idehaza is a legtöbbet vetí­tett mozgókép a Kutyám, Killer című dráma volt. (tébé) Beverly Penn (Jessica Brown Findlay) és Peter Lake (Colin Farrell) elsőbálozóként a nagy szerelem kapujában (Fotó: Continentalfilm) Goldsman romantikus vígjátéka szerelmi szállal átszőtt misztikus mese a jó és a gonosz harcáról Téli mese - szárnyaló táltossal A jó és a rossz harcáról, a szeretet és a szerelem Csipkerózsika-álomból feltámasztó hatásáról és valamiféle örök univer­zális energiához köthető csodáról szól Mark Hel- prin Téli mese című re­génye, amelyből saját forgatókönyve alapján meglehetősen zavaros mozgóképes mesét for­gatott Akiva Goldsman. TALLÓS1 BÉLA Goldsman, akit forgató­könyvíróként ismerhettünk ed­dig, a 2001-es Egy csodálatos elme című film forgatókönyvé­ért Oscar-díjat kapott. Az is iro­dalmi alapból, Sylvia Nasar re­gényéből adaptált szöveg volt, akárcsak ez. Most talán annak tudható be a filmmese kuszasá­ga, hogy az irodalmi sztori ne­hezebben adja magát filmre. Egyrészt nagy időt ölel át, több idősíkon játszódik, másrészt te­le van misztikummal és a mági­kus realizmus elemeit is gazda­gon alkalmazza, amihez nem könnyű megteremteni az elfo­gadhatóság és a hihetőség hatá­rán belül mozgó vizuális for­mát. A fantasy műfajába cso­magolva is szembeötlően el­lentmondásos képi megoldás New York felhőkarcolóinak ár­nyékában a fehér táltos röpte. Nem különben az, ahogy sej­telmes égi - csillagoknak tulaj­donított - erők mesés csoda­elemekként alakítanak emberi sorsokat New York szürke min­dennapjaiban. A főhőst, Peter Lake-et (Colin Farrell) szülei menekítik ki egy hatalmas hajó fedélzetéről egy picike csónakban, így köt ki New Yorkban. Menhelyeken nevel­kedik, majd tolvajok bandája ka­rolja fel. Amikor összetűzésbe kerül a bandafőnökkel, Pearly Soamesszal (Russell Crowe) - ezzel indul a film -, menekülnie FILMKOCKA Téli mese ■ Eredeti cím: Winter's Tale ■ Szlovák dm: Zimný príbeh ■ Színes, amerikai romantikus vígjáték, 117 perc, 2014 ■ Rendező: Akiva Goldsman ■ Zeneszerző: Hans Zimmer ■ Operatőr: Caleb Deschanel ■ Szereplők: Colin Farrell, Jennifer Connelly, Will Smith, Russell Crowe, Kevin Durand, Jessica Brown Findlay, William Hurt A film előzetesét kJrr- megnézhetik az ujszo.com-on. kell. Menekülésében egy Csodá­latos fehér ló (a földre szállt őr­angyala) segíti. A ló hozza össze a betörésekből élő férfit a vörös hajú Beverly Penn-nel (Jessica Brown Findlay), akivel egymás­ba szeretnek. Ám első közös bál­juk után, szerelmük kapujábana lány meghal, mert a bandavezér mérget kevertet az italába. Peter Lake Beverly temetése után a jö­vőben találja magát. 2014-ben New Yorkban a véletlen útjába sodor egy vörös hajú kislányt, s találkozásuk arra ösztönzi, hogy felderítse múltjának homályos eseményeit. A téli mesének vannak fe­szült, drámai dialógusai, hatá­sos akciójelenetei, lenyűgöző képei, ezekhez tökéletesen il­leszkedik a zene. Erősek a szí­nészi alakítások - a Beverly ap­ját játszó William Hurt most is remek. Összességében azonban nehéz összerakni a történetet. Ám ennél is zavaróbb a tálalás. Ami nem enged azonosulni a film realitásba ültetett irreális valóságával. A Téli mese egy­szerre vonz és taszít. Bizonyára szeretnénk hinni abban a cso­dában, amivel kecsegtet - de ilyen formában az nem jöhet el. Annak is reális energiaalapjá­nak kell lennie. Ami hiányzik ebből a meséből. PENGE Limlomok az orosz nagyasszonytól Már azért is hálás vagyok a sorsnak, hogy eljutottak hoz­zám Ljudmila Ulickajának, az orosz irodalom és a világiro­dalom nagyasszonyának könyvei. Hálás, egyben végte­lenül zavart is vagyok: hogyan lehet röviden Ulickajáról írni? Szuperlatívuszokban? Elcsé­pelt lenne. Legyen hát esen- dősége, embersége a mérce. Ljudmila Ulickaja Örökbe­csű limlom című, magyarul ta­valy megjelent kötetében - amelyet Goretity József fordí­tott páratlan nyelvi eleganciá­val - vallomások, inteijúk, naplójegyzetek, emlékek ol­vashatók. Meg kisesszék hit­ről, emberről, halálról, barát­ságról, szerétéiről, szerelem­ről, istenről, zsidóságról, pra­voszláv létről, az orosznak lenni érzésről... S egyáltalán: a világról, ami vaň - míg észlel­jük, addig velünk együtt, s ha már nem leszünk, akkor tőlünk függetlenül. Elcsépelt dolgok ezek, mondhatni, pedig igazán semmi nem olyan fontos, mint ezek az elcsépelt dolgok. Kü­lönösen akkor, ha a rák fenye­getésében próbál meg élni, ír­ni, remélni az ember. A halálos kórról, a kiszolgáltatottságról talán sehol nem olvastam még ilyen tiszta, mély és emberi val­lomást, mint Ulickajáé. Aki egyszerre orosz, pravoszláv, zsidó és világpolgár, moszkvai röghöz kötött és végtelenül S TjjŽjL . Szászi Zoltán kritikai rovata szabad. Akinek egy része (ma­ga ír erről megrendítően Az én jegyzetfüzetemből című nap­lóban) már a szentföldben nyugszik, egy mellamputáció után. Aki egy olasz tengerparti faluban, békét keresve seper­geti össze gazdag életének „limlomait”. Nem mellesleg: az Ulickaja által limlomnak neve­zett írások bármelyikét sok, magát írónak valló egyén bol­doganvállalná! Sok fájdalom van ebben a könyvben, de olyan szépen fáj, hogy már nem is. Sok a szomo­rúság ebben a könyvben, de annyira tiszta, hogy átalakul valami nemessé. Ott bujkál a halál is, de nem rémisztő, in­kább megbékéltető. Ha vala­mit tanulni lehet Ulickajától, akkor az a dolgoknak, ennek az egésznek a sajátosan optimis­ta, belenyugvó, de nem beletö­rődő elfogadása. Az olyan téte­lek, mint „az ember magányo­san hal meg, nem kollektí­vában” vagy „az egoizmus sem­leges fogalom” még szöveg­környezetükből kiragadva is gondolkodásra késztetnek, de Ulickaja az írásaiban mindig, minden mondatát tisztába te­szi. Nem hagy kétséget a saját véleményéről, de nem is tartja azt egyedülinek és kizáróla­gosnak. „Mindenki, aki a leiké­vel, az értelmével dolgozik, al­kotó ember. Az óvónő is, a szo­bafestő is, a vízvezeték-szerelő is. Nem csak a tudósok és a művészek” - mondja egy inter­júban. S úgy is ír ez a nagy­asszony, hogy a történet, ami­értek és a hogyanok, az általa teremtett alakok karaktere mindenki számára tiszta, ért­hető, világos legyen. Tiszták az érzések, a fájdalmak, a jó és a rossz. Mindig egyensúlyban tart, mindig megérint ott bent valamit. Erre csak a nagyon nagyok képesek. Ulickajától az ember kicsit megoroszosodik. Lágylesz és szelíd! Ljudmila Ulickaja: Örökbe­csű limlom. Magvető Kiadó, Budapest 2013. Értékelés: IMIMMII LJ U DM 1 LA ULICKAJA ÖRÖKBECSŰ LIMLOM

Next

/
Oldalképek
Tartalom