Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-12 / 35. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 12. Közélet 3 Gyermekorvosok: a védőoltásra szükség van, ezért igyekszünk meggyőzni a szülőket, ám erőszakkal nem adhatjuk be Elfeledett járványok térnek vissza Egyre többen utasítják el a védőoltást (Képarchív A fejlett nyugati országokban is egyre több gondot okoznak a korábban már kiveszettnek hitt betegségek, amelyek ellen létezik gyermekkori védőoltás. Divat lett, és Szlovákiában is egyre inkább terjed a kötelező oltások elutasítása. ÖSSZEFOGLALÓ A szakmai körökben elismert Council of Foreign Relations (CFR) kutatóintézet globális egészségügyi programja 2008 óta vizsgálja az oltással megelőzhető betegségek járványairól szóló híreket. Most egy interaktív térképen mutatta be a kanyaró, a mumpsz, a gyermekbénulás, a rózsahimlő és a szamárköhögés feljegyzett eseteinek számát, az utóbbi évek járványait. Az oltással megelőzhető betegségek terjedése ugyan még mindig a fejlődő országokban, elsősorban Afrikában a legintenzívebb, de járványgócok figyelhetőek meg Európában és Észak-Ameriká- ban is. Ezekben az országokban a járványok kialakulását szakemberek szerint elsősorban az oltások visszautasítása okozza, a fertőző betegségek terjedésének legjobb ellenszere a minél teljesebb körű oltottság. Szlovákiai helyzetjelentés Szlovákiára vonatkozóan ugyan nem szerepel semmilyen adat a térképen, de a Közegészségügyi Hivatal adattára alapján ezek a betegségek nálunk sem vesztek ki teljesen. Szlovákiában kötelező a védőoltás a kanyaró, a mumpsz, a gyermekbénulás, a rózsahimlő és a szamárköhögés mellett az A tetanusz, a B típusú sárgaság és a hemofíliás megbetegedés ellen is. A Közegészségügyi Hivatal viszonylag jó oltottsági adatokról számol be. „A kanyaró, a mumpsz és a rózsahimlő ellen 2013 augusztusi adatok szerint 98,2 százalékos volt az oltottsági szint, míg a szamárköhögés és a gyermekbénulás ellen 97,9 százalékos” - tájékoztatta lapunkat Lenka Skalická, a hivatal szóvivője. A hivatal adatai szerint 2013-ban 1157 olyan esetet regisztráltak, amikor a szülő nem engedélyezte az oltás beadását gyermekének, 500 esetben pedig az oltás „megerősítését” utasították el. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ennyi gyermek maradt teljesen oltás nélkül, egyes szülők ugyanis csak bizonyos oltások beadását nem engedélyezték. „2013-ban összesen 938 olyan gyermeket jelentettek, aldknek a szülei minden oltást elutasítottak” - mondta Skalická. A hivatal adatai szerint a Councü of Foreign Relations által vizsgált betegségek többsége szinte egyáltalán nincs jelen Szlovákiában - évente egykét esetet jegyeznek fel. Kivétel a szamárköhögés, amely ugyan az 1990-es évek végén, a 2000-es évek elején szintén jelentősen visszaszorult, évente néhány tucat esetről kaptak jelentést, 2010-től azonban az esetek száma évente 1000 körül mozog. „2013-ban összesen 907 esetet jelentettek az orvosok, ennek többsége Pozsony megyében fordult elő, itt 565 megbetegedést regisztráltak” - tájékoztatta lapunkat Skalická. Akik elutasítják A gyermekorvosok szerint a védőoltásra szükség van, ezért mindenképpen igyekeznek meggyőzni a szülőket, ám erőszakkal nem adhatják azt be. „Mindenképen megpróbáljuk meggyőzni a szülőt az oltás fontosságáról, még az utolsó pillanatban is. Ha azonban hajthatatlan, ha nem tudjuk beoltani a gyermeket, akkor jelentenünk kell - mondta lapunknak Karácsony Gyula du- naszerdahelyi gyermekorvos. - Az ügyet ezután a hatóságok veszik át.” A kötelező védőoltás beadását elutasító szülő szabálysértést követ el a közegészségügyi törvény alapján. ,A vonatkozó miniszteri rendelet alapján akár 331 eurós összbüntetés is kiszabható” - tájékoztatott a Közegészségügyi Hivatal szóvivője. Újkori járványok Azt a hatóságok és egészségügyi kutatóközpontok szerint nem sikerült bizonyítani, hogy a védőoltások tömegesen komoly következményekkel jártak volna, a védőoltások ritkulásának veszélyeit azonban a statisztikák is feljegyezték. A CFR térképe szerint Nyugat- Európában a kanyaró és a szamárköhögés okozza a legtöbb gondot, nem ritkák a halálesetek sem. 2012 első hat hónapjában Angliában például 2466 megbetegedést regisztráltak, a járvány hat halálos áldozatot is követelt. A kanyaró határainkhoz közelebb is jelentkezett. Csehországban, Ausztriában és Lengyelországban is volt több tucat gyermeket érintő kanyarójárvány. Franciaországban 2011-ben közel 15 ezer megbetegedést regisztráltak, Hollandiában pedig tavaly több mint 2000-en betegedtek meg, egy gyermek meghalt. Az informed.hu portál idézi három fejlett ország, az Egyesült Királyság, Svédország és Japán esetét, ahol az 1970-es években visszafogták a szamárköhögés elleni oltások alkalmazását, mert kételyek merültek fel a biztonságos alkalmazhatósággal kapcsolatban. A hatás azonnali és drámai volt. Az Egyesült Királyságban 1974-ben esett vissza a pertus- sis-átoltottság, és 1978-ban már 36 halálos áldozatot követelő, 100 ezer megbetegedést előidéző szamárköhögés-jár- vány alakult ki. Japánban hozzávetőleg ugyanazon időben a halálos kimenetelt nem követelő 1974-es 393 esetről 1979-re 41 halállal zárult 13 ezer megbetegedést regisztráltak. Svédországban 1981-ben a pertus- sist 100 ezer főből (a 0-6 éves korcsoportban) 700-an kapták meg, majd az átoltottság csökkenésével párhuzamosan 1985-ben már 3200 megbetegedés alakult ki. (lpj) waunnmm Karácsony Gyula gyermekorvos Gyakori, hogy a szülők nem engedélyezik a kötelező oltás beadását gyermeküknek? Már egyáltalán nem számít ritkaságnak, szinte mindennapossá vált. Tapasztalatom szerint 5-10%-ra tehető azon szülők száma, akik nem akarják beoltatni gyermeküket. Mi a leggyakoribb indok? Általában az internetre hivatkozva állítják, hogy az oltásnak káros hatásai vannak, mellékhatásoktól tartanak, vagy az oltás olyan következményeitől, amelyek később betegségekhez vezethetnek. Orvosként tapasztalta, hogy a védőoltás következtében kialakult valamilyen súlyos betegség? Bizonyított esettel még nem találkoztam a praxisom során. Még súlyosabb komplikációt sem tapasztaltam pácienseim esetében, legfeljebb helyi tünetek, bőrpír, esetleg enyhe láz jelentkezett. Az oltást elutasítók gyakran arra hivatkoznak, hogy az orvosok elhallgatják az oltások mellékhatásait. Jelentenünk kell, ha bármilyen mellékhatást tapasztalunk, vagyis nem hallgathatjuk el. (lpj) Szociális és tanulmányi ösztöndíjért folyamodhat, diákhitelt vehet fel - banktól vagy az államtól valamint alkalmi munkát vállalhat Miből finanszírozzuk az egyetemi tanulmányokat? Hamarosan le kell adni az egyetemi jelentkezési íveket (Tomáš Benedikovič felvétele) B.SZENTGÁL1 ANIKÓ A középiskolások napokon belül kezdik küldeni a jelentkezési lapokat az egyetemekre. Többen haboznak, hiszen drága mulatság a főiskola, főleg a szegényebb családok számára. Ahol szűkös a családi kassza, vagy aki más okból nem számíthat a szülők támogatására, ösztöndíjat intézhet, diákhitelt vehet fel, vagy tanulmányai mellett munkát vállalhat. Ösztöndíj Egyetemi/főiskolai szociális ösztöndíjért folyamodhat minden olyan diák, aki szlovákiai székhelyű felsősoktatási intézményben tanul, és Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkezik. A feltételek minden egyetemen egyformák, az ügyintézés azonban diákonként változhat, a személyes konzultáció alapján a konkrét felsősoktatási kar tanulmányi referense mondja meg, a kérvényhez pontosan milyen igazolásokat kell mellékelni, milyen határidőket kell betartani. A legfontosabb szempont az igénylő családjának anyagi helyzete, hogy anyagi szükséghelyzetben van- e, illetve az egy főre jutó havi jövedelem mennyire közelíti meg a létminimum időszerű összegét. A másik fontos kritérium, hogy az iskola milyen messze van az igénylő lakhelyétől. Az ösztöndíjat havonta fizetik, s közvetlenül az igénylő diák számlájára utalják át - attól a naptól kezdve, amikor a támogatást jóváhagyják. A legalacsonyabb megítélhető összeg 10 euró. Ha az oktatási intézmény és a kérelmező lakhelye közötti távolság 30 km-nél kisebb, legfeljebb 230 eurót hagyhatnak jóvá. Ha az iskola a diák lakhelyétől 30 km-nél messzebb van, a megítélhető összeg felső határa 275 euró. Diákhitel Bankoktól és az állami Művelődéstámogató Alaptól (FNPV) egyaránt felvehető hitel. Míg a kereskedelmi bankok 8-12 százalékos kamattal hiteleznek, az állam jóval kedvezőbb feltételek mellett kölcsönöz a diákoknak. Az idei akadémiai évben a FNPV-től 4,5 százalékos fix kamattal lehetett kölcsönt felvenni. Amíg iskolába jár valaki, a hitel nem kamatozik, s addig nem is kell visszafizetni, a törlesztést csak az iskola befejezése után kell elkezdeni. A pénzt legkevesebb 5, legtöbb L0 éven belül kell visszaadni, indokolt esetben lehet legfeljebb 5 év halasztást is kérni. A legkisebb igényelhető összeg 500 euró. A baccalaureátusi és a magiszteri, mérnöki képzésben részt vevőknek legfeljebb 3000, a dok- toranduszi képzésbe kapcsolódóknak maximum 6000 eurót hagyhatnak jóvá. Munka tanulás mellett Iskola mellett rendes munkaszerződést kevesen kötnek, inkább az alkalmi munkáról szóló megállapodást vagy a megbízási szerződést választják, ami a cégeknek is megéri. Elemzők szerint tovább nő a kereslet a diákok iránt, esetükben az állam ugyanis kivételt tett: a 18 évesnél fiatalabbak után 68, a 18-26 évesek után pedig havi 159 eurós fizetésig nem kell semmüyen járulékot elvezetni, a munkaadó járulék- terhe a kivetési alap mindössze 1,05%-a. Brigádmunkáról szóló megállapodást olyan diák köthet, aki még nem töltötte be 26. életévét. A diákok átlagban legfeljebb 20 órát dolgozhatnak hetente. A megbízási szerződésre dolgozók naponta legfeljebb 12 órát, a 18 évnél fiatalabbak csak 8 órát tölthetnek munkavégzéssel, s nem kötelezhetik őket túlórára. A minimális órabér 1,947 euró. A többi alkalmazotthoz hasonlóan a diákoknak is jogukban áll 30 perces szünetet tartani pihenés és étkezés céljából, ha a műszak 6 óránál hosszabb. Joguk van a két műszak között legalább 12 óráig tartó napi pihenésre, és biztosítani kell hetente legalább kettő, egymást követő munkaszüneti napot, ünnepnapokon pedig tilos munkát elrendelni. Holnapi egyetemi mellékletünkben bővebben foglalkozunk a továbbtanulási lehetőségekkel, közöljük a jelentkezési határidőket, és adunk néhány tippet az iskolaválasztáshoz.
