Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-08 / 32. szám, szombat
20 Szalon ÚJ SZÓ 20Vk FEBRUÁR 8. www.ujszo.com Jozef Haľko gazdagon illusztrált albuma a pozsonyi Kék templom, Buday Péter könyve pedig a református istenháza építésitörténetét dolgozza fel Két templom, egy város Az első világháborút megelőző utolsó békés őszön két új templomot is avattak Pozsonyban: 1913. október 5-én a református istenházát, hat nappal később pedig az új Szent Er- zsébet-templomot szentelték fel. Bár a két épület más-más felekezethez tartozó hívek számára épült, eltérő igényekhez és elképzelésekhez igazodva, mégis kapcsolatba hozhatók egymással. A két templom olyan stüus(ok)ban épült, amely Pozsonyban soha nem vert gyökeret, előzmény és folytatás nélküli a városban. B. MÁNYA ÁGNES A megállapítás, amelyet Buday Péter idéz, Václav Mencl cseh építészettörténésztől származik, és egyaránt érvényes a német neoromantikát képviselő református templomra és a magyar szecesszióra (új Szent Erzsébet-templom). Ez utóbbi pozsonyi térhódításának a város vezetése legalább két ízben is gátat szabott, és már csak a háború kitörése és a politikai viszonyok gyökeres megváltozása miatt sem lett folytatása. Szent Erzsébet és Sissi emlékére Jozef Halko Kék templomról (a Szent Erzsébet-templom népies neve) szóló munkája szép kiállítású, nagyméretű album, sok jó minőségű korabeli és mai fényképpel, valamint a nagy nyilvánosságnak eddig be nem mutatott dokumentumokkal (építési napló, alapító okirat, meghívó a felszentelésre). Lechner Ödön budapesti építőművész, a templom tervezője gazdag életművével több kutató is foglalkozott és foglalkozik, de Jozef Haľko az első, aki feltárta a templom - sok nehézségbe ütköző - megépítésének a történetét. A szintén Lechner által tervezett katolikus főgimnázium mellé eredetileg ifjúsági kápolna épült volna, de a Ferenc Józsefről elnevezett, rohamosan fejlődő és terjeszkedő városrésznek még nem volt temploma, így módosult a terv. Az uralkodó által is támogatott elképzelés aztán a fáradhatatlan szervező Szapáry Gabriella grófnő vasakaratának köszönhetően vált valóra. Az 1909 és 1913 között elkészült épületet Magyarországi Szent Erzsébet tiszteletére szentelték fel, és egyben a tragikusan elhunyt Erzsébet királyné (ismertebb nevén Sissi) emléktemploma lett. A berendezését is Lechner tervezte, egyes darabjait pedig a Habsburg-család tagjai, a királyné lányai és unokái adományozták. A könyv nem hallgatja ei azt sem, hogy az 1918-as államfordulat után, a Habsburg- ellenes hisztéria során hogyan rongálták meg, csupaszították le a „beszédes“ tárgyakat, miként tüntették el az adományozók nevét a falfestmények mellől. A szecessziós stílusban épült templom, amelyről Jozef Haľko kutatásai nyomán kiderült, hogy „mesterségesen”, utólag kékítettek be ennyire (eredetileg jóformán csak a tető volt ilyen), újból „reneszánszát éli”: ma a legnépszerűbb házasság- kötő hely a templomokban igencsak bővelkedő Pozsonyban. A magyarul és szlovákul is megjelent könyv - elsősorban az utóbbi változat - végre „helyre teszi” Lechner Ödön keresztnevét, amelyet egészen eddig (és mindenhol máshol azóta is) csak Edmund alakban lehetett olvasni a szlovák nyelvű szövegekben. Arról, hogy milyen különleges és Pozsonyban valóban párját ritkító épület a Kék templom, Jozef Sedlák képei győzik meg az olvasót. A fotográfus jó értelemben véve „ízekre szedte” a templomot. Minden érdekes részletet megmutat, az ajtókilincstől a toronysisak csúcsán álló kettős keresztig, és ugyanilyen aprólékosan pásztázza végig a gondosan tervezett és mesterien kivitelezett kegytárgyakat és az oltárt is. Pénz, telek és tervek a reformátusoknál Buday Péter munkája a ma műemlékvédelmi felügyelet alatt álló református templom és a vele szerves építészeti egységet alkotó bérház megépítésének történetét dolgozza fel. A pozsonyi református gyülekezet önállósodásával és megerősödésével párhuzamosan felmerült az igény egy saját templom építésére. Az elképzelés megvalósításához három dolog kellett: pénz, telek és tervek. Ahhoz, hogy a tényezők szerencsés találkozásával végül elkészült az épület, elengedhetetlen volt az akkori lelkész, Balogh Elemér kitartó munkája, valamint többek - például Thaly Kálmán - pénzadománya. Balogh Elemérnek a templom felszentelésére írt összegző könyvecskéje Buday Péter munkájának fontos kiindulópontjául szolgált, már csak azért is, mert a szerző dolgát nagyban megfffl- *11 il MSI Ifi **■ h ŕ S S * If •ö ...i .jyiii m A pozsonyi református templom felszentelése (Képarphívum) A Kék templom belső tere nehezítette, hogy a korabeli iratok, az építési dokumentáció egy része elkallódott, más része pedig a kutatók számára nem hozzáférhető. A templom építéstörténetének feldolgozásában a korabeli helyi és regionális sajtó, valamint a templom tervezésére kiírt, szakfolyóiratokban publikált építészeti pályázatok anyagai segítették, amelyeket Buday a levéltárakban és a Magyar Építészeti Múzeumban folytatott kutatásaival egészített ki. Rendkívül alapos, kiterjedt jegyzetapparátussal rendelkező könyv született, amely művészettörténeti szempontból is vizsgálja a templomot (és a hozzá tartozó bérházat), elhelyezve azt az akkoriban épült többi pozsonyi, valamint a vele építészeti szempontból rokonságot mutató külföldi szakrális épület között. Fontos adalékokkal szolgál a két építész, Franz Wimmer és ifj. Opaterny Flóris pályafutásával kapcsolatban, és kísérletet tesz (a feljebb részletezett okok miatt) annak a kérdésnek a legalábbis megközelítőleges tisztázására, hogy mennyire „nyúlt bele” a tapasztaltabb Opaterny Wimmer első díjas épülefterve- ibe, s ha igen, milyen módon korrigálta azokat. Halko könyve magyarul és szlovákul is hozzáférhető, Buday munkájának pedig készül a magyar fordítása. Az előbbi már „megmérettetett“, az utóbbi még csak most debütál a nagy- közönség előtt. Mindkét könyv értékes munka, a szakma és a laikus olvasók figyelmébe egyaránt ajánlható. Jozef Haľko: Modrý kostol. LÚČ, Bratislava, 2006. Peter Buday: Stavebné dejiny kalvínskeho kostola v Bratislave. Cirkevný zbor Reformovanej kresťanskej cirkvi na Slovensku, Bratislava, 2013. VÁLOGATOTT MESEK SZÜLŐKNEK „A yellow gombot nyomtuk”, avagy Dóra és a kétnyelvűség POLGÁRAN1KÓ Manapság egyre több rajzfilm és animációs sorozat jellemzője az interakció a gyerekekkel, a problémamegoldó képesség fejlesztése, s az oktató-didaktikus szándék gyakran magába foglalja a nyelvtanítást is. A szülők véleménye megoszlik: vannak, akik örülnek, hogy a (rendszerint óvodáskorú) gyerek nemcsak ül a tévé előtt, hanem a mesébe beleélve magát az utasítások szerint táncol, mozog, tornázik, a szereplőkkel együtt énekel, kérdéseikre válaszol, mások viszont az ugyanarra a sémára íródott történetek állandó ismétlődését, a problémának álcázott egyszerű kérdések megválaszolását a gyermek butításának tartják. Dórát, a felfedezőt talán azoknak sem kell bemutatnunk, akik nem nézik a gyerekeknek szóló tévécsatornákat, hiszen alakjával a legkülönfélébb termékeken találkozhatunk: a gyerekpólóktól, ágyneműktől kezdve a társasjátékokon, táskákon, tornazsákokon és táncoló babákon keresztül a függönyökig, tapétákig és öntapadó bordűrökig. Dóra és barátja, Csizi majom (az angol változatban Boots) kalandjait természetesen DVD- és könyvváltozatban is nyomon követhetjük, s a gyerekek okítását Dóra matricás foglalkoztatókönyvekben és CD-ket tartalmazó zenélő mesekönyvekben is folytatja. Az unalomig ismétlődő, végtelenségig variálható sémában a gyerekek a rituálészerűséget, az ismerős eseménysorozat újra meg újra felbukkanását szeretik. Dórának felfedezőútja során mindig három állomáson kell átjutnia, útvonalát mindig a hátizsákból előkerülő térkép mutatja, s a végén a szereplők és nézők mindig az ismert győzelmi énekre zendítenek rá (We Did It - Mi győztünk). Az Amerikában 2000-től, Magyar- országon 2007-től nézhető sorozat magyar változatában Dóra meglehetősen esetlegesen használja az angol nyelvet, magyar mondataiba néha angol szavakat is kever („a yellow gombot nyomtuk, mikor nem láttunk ki”). A sorozat egyik célja az lenne, hogy a gyerekek ismerkedjenek az idegen nyelvvel, ám ehelyett inkább a kevertnyelvűséghez szoktat hozzá. Az eredeti, angol-spanyol változat célja nem egészen ez. Dóra latin-amerikai származású, az Egyesült Államokban élő lány, aki az angol anyanyelvű gyerekeket az idegen kultúrák iránti toleranciára is tanítja (s természetesen a spanyollal mint első idegen nyelvvel ismerteti meg az óvodásokat), a spanyol (vagy az amerikai közegbe integrálódni vágyó más nemzetiségű) nézők pedig magukra ismerhetnek a kétnyelvű, az anyanyelve mellett a többség nyelvét is kiválóan beszélő Dórában. Dóra tehát egyaránt hathat az idegenség varázsával és az otthonosság meghittségével. Amerikán kívül többnyire az angol nyelv tanítására használják a Dóra-meséket (a kétnyelvűséget a helyi nyelv és az angol bevonásával teremtve meg), ritkább a háromnyelvű verzió (például angol-spanyol-szerb, angol-spanyol-török). A külföldi változatok közül azok a A nézők magukra ismerhetnek az anyanyelve mellett a többség nyelvét is kiválóan beszélő Dórában. legszerencsésebbek, amelyek természetes nyelvi helyzeteket teremtenek. A görög változatban például Dóra és a majom (a görög neve Botas) görögül beszél, a többi szereplő viszont csak angolul ért és következetesen angolul is válaszol. Hasonló következesség a Dóra-mesék magyar verziójára nem jellemző (ebből a szempontból jobb nyelvtanárnak bizonyul Noddy, akinek a meséjében az angol szavak Hush robot gyomrából szólalnak meg, azt idézve, amikor az angolórán a tanár bekapcsolja - az anyanyelvi beszélőt helyettesítő - magnót). Áz évek óta variált Dóra-sorozat mind a mai napig nem fulladt ki. Ez annak is köszönhető, hogy a felnőttek szemében bu- gyutának tűnő „felfedezések” a világ jelenségeivel épp ismerkedő gyerekek számára újdonságként hathatnak (ez az oka, hogy Dórát iskolás korukra a gyerekek általában „kinövik”). Idén indul azonban egy sorozat, mely a városba kerülő, ott új barátokkal megismerkedő tinédzser Dórát állítja a középpontba (Dóra and Friends: Intő the City), s a célja nyilvánvalóan Dóra rajongói körének kiterjesztése. Dóra. DVD. Fantasy Film, 2013.
