Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-07 / 31. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Tárgyalások a tálibokkal Iszlámábád. Többszöri halasztás után elkezdődtek tegnap a béketárgyalások Iszlámábádban a pakisztáni tálibok és a kormány között - közölte mindkét küldöttség. A lázadók küldöttségének élén Maulána Számiul Hakk vallási vezető áll. A pakisztáni tálibok évek óta harcolnak a kormány ellen azért, hogy szigorúan iszlám vallási alapokra szerveződjön át a pakisztáni állam. A lázadók az utóbbi időben egyre sűrűbben követtek el támadásokat, és emiatt a közvélemény sürgette, hogy a hadsereg mérjen átfogó csapást rájuk. Navaz Sarif miniszter- elnök mindazonáltal inkább úgy döntött, hogy kapjon még egy esélyt a békés megoldás. (MTI) Rabszabadító felkelők Damaszkusz. A Szíriái felkelők tegnap kiszabadítottak több száz rabot az aleppói központi börtönből, és elfoglalták annak nagy részét. A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriái Megfigyelő Központja (OSDH) arról számolt be, hogy a börtön 80 százaléka a Bassár el-Aszad Szíriái elnök ellen harcoló felkelők kezére került. A börtönért folyt összecsapásokban mintegy harmincán életüket vesztették. A szír állami televízió viszont azt közölte: a hadsereg megakadályozta, hogy „terrorista csoportok” támadást intézzenek a börtönellen. (MTI) Barack Obama a vallásról Washington. Veszélyben van a vallásszabadság a világon, és az USA ki fog állni a vallási kisebbségek védelmében - jelentette ki tegnap Barack Obama amerikai elnök a 62. Nemzeti Imareggelin. Az elnök elmondta, hogy noha a hit erejét olyan távoli helyeken is érezte, mint a Szentföld, egy isztambuli mecset vagy egy bangkoki buddhista templom, „ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a vallásszabadság szerte a világon fenyegetettség alatt áll.” „Egyetlen társadalom sem lehet valóban sikeres anélkül, hogy ne szavatolná egész népének jogait, beleértve a vallási kisebbségeket. A jövőben is szembeszállunk az antiszemitizmus ocs- mány dagályával” - mondta az elnök. Obama azt is sürgette, hogy bocsássák szabadon a vallási meggyőződésük miatt bebör- tönzötteket. (MTI) Simon Gábor, a tekintélyes vagyonát eltitkoló MSZP-s parlamenti képviselő minden posztjáról lemondott, és kilép a pártból Méregdrága lesz a Paksi Atomerőmű Budapest. A tekintélyes vagyonát eddig eltitkoló Simon Gábor, az MSZP képviselője tegnap minden tisztségéről lemondott, és kilép a pártból is. A parlament az ellenzék tiltakozásával nem törődve elfogadta a Paksi Atomerőmű bővítését. ÖSSZEFOGLALÓ Minden, a szocialista pártban viselt tisztségéről lemond, kilép az MSZP-ből, visszalép a képviselőjelöltségtől, és február 12-i hatállyal lemond parlamenti képviselői mandátumáról Simon Gábor, aki tegnap közleményében azt írta: a személyéhez kötődő összeggel el tud számolni, a pénz eredetének semmilyen közéleti, politikai aspektusa nincs. „Jóhiszeműen hibáztam, amikor a vagyonnyilatkozatomat nem kellő alapossággal töltöttem ki” - fogalmazott, amikor kiderült, osztrák bankokban közel 240 millió forintnak megfelelő eurót és dollárt halmozott fel. Mesterházy Attila pártelnök szerint biztos, hogy nem az MSZP pénze van Simon eltitkolt bécsi számláján. Az áprilisi választásokon a bukott politikus helyett Kunhalmi Ágnes, az MSZP országos elnökségének tagja indul. Tegnap a parlament jóváhagyta a Paksi Atomerőmű bővítéséről Oroszországgal kötött megállapodást. Az egyezményt a kormánypártok és a Jobbikfrakció támogatta, a jelenlévő MSZP-s, LMP-s képviselők nemmel szavaztak. Szintén nemmel voksoltak a Párbeszéd Magyarországért képviselői. Az LMP-s képviselők szirénával tiltakoztak a parlamentben a paksi bővítésről szóló szerződés egy héttel előrehozott végszavazása ellen. Kövér László házelnök az ülésteremből kifelé jövet azt mondta, szerinte szigorú büntetésre számíthatnak a renitens képviselők. „Mit lehet szólni ennyi idiótához? Van egy verseny az ellenzékben a hülyesé- Az ülésnapról kizárták őket, de a szavazásból nem, akciójukért gén belül” - fogalmazott a fide- Kövér a kiszabható legsúlyosabb büntetést javasolta. (MTI-felv.) szes politikus. Négy és 4,9% kö„Mit lehet szólni ennyi idiótához?" - így vélekedett Kövér László házelnök az ellenzéki LMP szirénát is bevető tiltakozása láttán. zötti lesz annak a 2025 és 2046 között törlesztendő 10 milliárd euróra rúgó hitelnek a kamata, amit a paksi bővítésre ad Oroszország -jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. A hitel visszafizetését 2025-ben kell megkezdeni, és 21 évig tart. A Népszabadság szerint a 21 törlesztési év a tőke és a kamat mai áron évente átlagosan körülbelül 300 milliárd forinttal terheli majd a költség- vetést. A kiadások 20 százalékát a magyar félnek kell állni. Nem enged terveiből a kormány, továbbra is kitart a Szabadság térre tervezett 1944-es német megszállási emlékmű felállítása mellett. A Veritas Intézet igazgatóját sem kívánják leváltani, pedig Szakály Sándor történész az 1941-es kama- nyec-podolszki deportálást „idegenrendészeti intézkedésnek” nevezte - derült ki a Zsidó Közösségi Kerekasztal és Lázár János miniszterelnökségi államtitkár tegnapi tárgyalásán, ám a kényes ügyben a végső döntés Orbán Viktor kormányfőé lesz. (MTI, atv, hvg) Washington fogkrémbombákra figyelmezteti a Szocsiba tartó légitársaságokat - közel százezer fegyverest mozgósítottak Szinte erődítménnyé vált a téli olimpiai játékok helyszíne ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Szocsi. Az amerikai belbiztonsági minisztérium arra figyelmeztette a Szocsiba járatokat indító légi- társaságokat, hogy terroristák fogkrémes tubusokban próbálhatnak meg robbanóanyagkomponenseket felcsempészni repülőgépekre - közölte az ABC televízió. A belbiztonsági tárca nem kívánta kommentálni a televízió hivatalos forrásokra hivatkozó értesülését, csak annyit közölt, hogy hazai és külföldi partnereivel rendszeresen megosztja a lényeges hírszerzési információkat. Iszlamista szélsőségesek terrorfenyegetései miatt az orosz hatóságok január elején rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosítottak a ma kezdődő olimpia helyszínén és térségében. Bejelentették, hogy az oroszországi repterekről Szocsiba tartó járatok utasai néhány kivétellel semmilyen folyadékot vagy zselés anyagot nem vihetnek magukkal kézi poggyászukban. John Kerry amerikai külügyminiszter a CNN-nek adott interjújában kijelentette, hogy az amerikai kormányzat 140 képviselője „koordinált módon, egy fedél alatt dolgozik az oroszokkal”. A diplomáciai tárca vezetője szerint ők a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), a belbiztonsági minisztérium, a diplomáciai biztonsági szolgálat, a konzuli szolgálat, a nagy- követség és a Pentagon emberei. A Pentagon az amerikai 6. flotta zászlóshajóját, a Mount Whitneyt és a Ramage rakétarombolót a Fekete-tengerre vezényelte. Szocsiban jelenleg körülbelül százezer katona és titkos- szolgálati munkatárs tartózkodik, ami példa nélkül álló az olimpiák történetében. Ellenőrző posztok, rakétaállások vannak a hegyekben, az orosz titkosszolgálatok által használt informatikai eljárások a térséget erődítménnyé tették. Szocsi szó szerint acélgyűrűvé vált, amelynek belsejébe nem lehet észrevétlenül bejutni. Michael McCaul, az amerikai kongresszus nemzetbiztonsági bizottságának elnöke hozzátette, hogy az orosz hatóságok megtehetik azt, amit az Egyesült Államokban nem lehet, vagyis a titkosszolgálatok elűzhetik a földjeikről a tulajdonosokat, bemehetnek minden lakásba, és ellenőrizhetik az ott élők nyilvántartásba vételét. (MTI, atv) Megöltek egy dagesztáni terroristát Mahacskala. Az orosz biztonsági erők szerdán végeztek a decemberben elkövetett volgográdi öngyilkos robbantásos merényletek egyik feltételezett megszervezőjével. Az orosz Szövetségi Nyomozó Bizottság szóvivője arról számolt be, hogy a biztonsági erők körülvették egy fegyveres csoport rejtőzködő tagjait a dagesztáni Izberbas városában, majd a kirobbant tűzharcban végeztek a 30 éves Dzsamaldin Mirzajewel, aki a gyanú szerint részt vett az öngyilkos merénylők kiképzésében és Volgográdba küldésében. A tavaly december 29-én a volgográdi pályaudvaron, majd 30-án egy trolibuszon elkövetett öngyilkos merényleteknek 34 halálos áldozata volt. (MTI) Patthelyzet az ukrán parlamentben, tüntetők körbezárták a kormánynegyedet - Janukovics elnök fejcseréket hajtott végre Addig verték, míg kémnek vallotta magát az ukrán aktivista Felvonulnak a tüntetők. Irány a kijevi kormánynegyed. (TASR/AP) AATI-ÖSSZEFOGLALÓ Kijev/ Moszkva/Strasbourg Néhány ezer ellenzéki tüntető tegnap napközben körbezárta a kijevi kormánynegyedet, miközben a parlament ismét nem tudott előrelépni az alkotmánymódosítás kérdésében. Kínvallatás hatására amerikai kémnek vallotta magát Dmitrij Bulatov, a korábban elrabolt és megkínzott ukrán ellenzéki aktivista. A férfi tegnap számolt be arról, hogy elrablói kényszerítették: kamera előtt mondja azt, pénzt fogadott el az USA kijevi nagykövetségétől, hogy kormányellenes tüntetéseket szervezzen Ukrajnában. ,Azért hazudtam, hogy abbahagyják a kínzást (...), egy bizonyos ponton arra kértem őket, hogy inkább öljenek meg, mert nem bírom tovább elviselni a fájdalmakat” - mondta Bulatov kórházi ágyán Vilniusban. Viktor Janukovics ukrán elnök leváltotta tisztéről az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) elhárítási részlegének vezetőjét. Vaszilij Holjavickij helyét Volodimir Bik foglalja el, aki eddig az elhárítás információs biztonsági részlegének vezetői tisztét töltötte be. Janukovics közben a régiókban is vezetőcseréket hajtott végre. A középukrajnai Cserkaszi és Poltava megyében új biztonsági főnököket nevezett ki, a kinevezésekkel együtt menesztette posztjáról a két nyugat-ukrajnai megye, Lviv és Voliny eddigi SZBU-vezetőit. Mindkét nyugati megyében, ahol az elnök menesztette az SZBU-vezetőket, az ellenzéki tüntetők komoly eredményeket értek el. A hagyományosan Janukovics-elle- nes és Nyugat-barát Lviv megye tanácsában a múlt héten feloszlatta magát az elnök mögött álló Régiók Pártjának frakciója. Az Európai Parlament azt javasolja, hogy korlátozzák az ukrán tiltakozók haláláért felelős személyek - „tisztviselők, jogalkotók és oligarchák” - beutazási lehetőségeit az Európai Unióba, és fagyasszák be az unióban tartott vagyonukat, valamint hogy nyújtsanak pénzügyi támogatást Ukrajnának. A szankciókat és pénzügyi támogatást szorgalmazó állásfoglalást tegnap szavazta meg a Strasbourgban ülésező parlament. Moszkva minden körülmény ellenére folytatja a segítség- nyújtást a testvéri Ukrajnának, de nem avatkozik be a belügye- ibe - jelentette ki Dmitrij Pesz- kov elnöki szóvivő, hozzátéve, hogy bár aggódnak a fejlemények láttán, és egyre nő Ukrajna tartozása az orosz földgázért, egyelőre nem látnak okot arra, hogy megváltoztassák a Kijev- vel aláírt megállapodásokat.
