Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-06 / 30. szám, csütörtök

I UTAZÁS 2014. február 6., csütörtök 7. évfolyam, 6. szám UTAZÁSI HÍREK Bezár a Milánó-Bergamo repülőtér Felújítási munkák miatt május közepétől két hétrebezárja az üzemeltető Sacbo cég a Milánó/Bergamo - Orio al Serio repü­lőterét, az ide közlekedő járatok a Linate-ra, vagy a Malpensára közlekedhetnek. ASacbohonlapjánközölte, hogy május 13-tól június 1-ig a futópálya felújítása miatt kell lezárni a repteret. A főleg diszkont- és charterjáratokat kiszolgáló Bergamóhoz kö­zeli repülőtér 2012-ben 8,8 millió utast szolgált ki. Az Alitalián kívül egyebek mellett a török Pegasus, az olasz Neos Air, a Wizz Air és az ír Ryanair használj a ezt a repülőteret, utóbbi Pozsony­ból és Budapestről is erre a repülőtérre közlekedik. Új ruhatár egy légitársaságtól A késve érkező légipoggyász okozta kellemetlenségeket sze­retné enyhíteni egy, a Frankfurti Bíróság által hozott reformí­télet, mely szerint a pórul járt utasok kényszerű ruházkodási kiadásait a mulasztó légitársaság köteles fedezni - számol be a Spiegel a Frankfurti Bíróság precedens értékű döntéséről. Az ominózus pert megnyerő utas Frankfurtból utazott az olaszországi Mailandnél átszállva a tengerparti Bariba, ám a köztes állomáson egy reptéri sztrájk miatt járatot kellett cse­rélnie, aminek következtében csomagjai csak kettő, illetve öt nap késéssel érkeztek meg az olasz reptérre. A német felperes természetesen bevásárolt, a késedelmi díjakkal kiegészített, közel 800 euróról szóló számlát pedig továbbította az őt szál­lító légitársaságnak, melyet most már bírósági döntés kötelez az összeg megtérítésére. Az ítélet alapján elvileg a légitársa­ságoknál mostantól joggal kopogtathatnak azok az elégedet­len utasok, akik fehérneműt, felsőruházatot, fürdőruhát vagy cipőt kényszerültek vásárolni megkésett csomagjaik miatt. 11 millió utas a prágai reptéren Nőtt a prágai nemzetközi repülőtér forgalma tavaly, de így is el­marad a 2008. évi csúcstól. Tavaly 10,974millió utast kezeltek a prágai Václav Havel repülőtéren, 167 ezerrel többet, mint 2012-ben. Éves szinten ez 1,5 százalékos növekedés - közölte a repülőtér közleményében. Számításaik szerint idén 1-2 száza­lékkal tovább emelkedik az utasok száma. A prágai repülőteret tavaly 52 légitársaság használta, és a cseh főváros a világ 118 vá­rosával volt közvetlen légi összeköttetésben. A legtöbb utas Prá­gából Nagy-Britanniába, Oroszországba, Németországba, Fran­ciaországba és Olaszországba utazott. A repülőtéren napi átlag­ban 352 gép szállt le, illetve indult. (Turizmus Online, MTI) FLAMINGO WELLNESS ÉS KONFERENCIA HOTEL­A FLAMINGÓ WELLNESS ÉS KONFEREN HOTEL* ***-BEN, BALATONFÜREDEN CSOMAG TARTALMA: használata felnőttek részére, romaintikus szállás svédasztalos reggelivel és fürdőzés hosszabbított wellness és spa ‘ gyertyafényes vacsorával, spa és wellness nyitvatartással szombaton, ingyenes kültéri ziget használata, fürdőköpeny és törölköző parkolás, Internet-hozzáférési lehetőség, wfffi. A csomag érvényes: 2014. február 14-16. A csomag minimum 2 éjszakától foglalható. ÉRDEKLŐDJÖN FARSANGI AJÁNLATUNKRÓL IS! www.flamingohotel.hu fIamingo@flamingohotel.hu Tel.: 0036-87-688-100,0036-87-581-060 fax:0036-87-688-167 i JK é äifÄpSfT® üjjSJtjl c j- '.'fi »1 mmiOw', '.fi-|§p? mjt \ A Malév utolsó járata az MA745-ÖS járatszámú Helsinki-Budapest útvonalat repülő Boeing 737-es volt (Képarchívum) A Malév közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer járatpáron, és 45 városba repült közvetlenül Két éve nem repül a Malév 2012. február 3-án reg­gel 6 órakor állt le 66 éves működés után a Malév. A nemzeti légitár­saság utolsó járata, az MA745-ÖS Helsinkiből háromnegyed tízkor landolt Budapesten. A cég felszámolása azóta sem fejeződött be, új lé­gitársaság pedig nem in­dult helyette, bár erre voltak próbálkozások. INDEX-HÍR A leállás közvetlen előzmé­nye az volt, hogy 2012. január 9-én az Európai Bizottság a Malév számára nyújtott állami támogatás visszafizettetésére szólította fel Magyarországot. Az Európai Unió brüsszeli vég­rehajtó testületé megállapítot­ta, hogy a nemzeti légitársaság számára 2007 és 2010 között a privatizációval és a visszaálla­mosítással összefüggésben nyújtott finanszírozás jogelle­nes állami támogatásnak mi­nősül, mivel a Malév nem volt képes ilyen finanszírozáshoz jutni a piacról a magyar ható­ságok által nyújtott feltételek mellett. A kormány többször jelezte: elkötelezett a nemzeti légitár­saság mellett, majd miután a légicég finanszírozása ellehe­tetlenült, a kormány a légitár­saságot stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szer­vezetnek minősítette. A csőd­törvény szerint a kormányren­delet kihirdetésétől kezdve a hitelezők csődeljárást nem kezdeményezhettek a Malév el­len. Február 2-án, egy nappal a leállás előtt, a Fővárosi Bíróság rendkívüli moratóriumról és rendkívüli vagyonfelügyelő ki­rendeléséről döntött. Másnap reggel 6 órakor sajtóközle­ményben jelentette be a Malév, hogy a kár minimalizálása ér­dekében leállt a légitársaság. Limburger Lóránt vezérigazga­tó azt mondta, a szolgáltató partnerek egyik napról a má­sikra elkezdték előre kérni az általuk nyújtott szolgáltatások kifizetését. Ez olyan mértékben gyorsította fel a pénzkiáram­lást, hogy tarthatatlanná vált a légitársaság helyzete. A Malév utolsó járata az MA745-ÖS járatszámú Helsinki-Budapest útvonalat repülő Boeing 737-es volt. A légiirányítástól a landolás előtt a pilóta „az utolsó Malév-járat” nevében megköszönte a több évtizednyi közös munkát. A flotta gerincét adó 18 da­rab Boeing 737 Next Generati­on gépből 14-et, a „fekete sereget” még aznap este Shan- nonba, a gépek tulajdonosá­nak, a International Lease Fi­náncé Corporation (ILFC) eu­rópai bázisára szállították. Bu­dapestről a HA-LOB lajstromú 737-7Q8-as szállt fel utolsó­ként február 17-én; ez a gép volt 2003-ban az első Next Ge­neration Boeing, amely Buda­pestre érkezett. A Malév leállása előtt egy másik típus, a Bombardier Q400 Dash 8-as is része volt a flottának, négy szolgált belő­lük. A repülők közül kettő feb­ruár 10-én repült Torp-Sandef- jordba, egy akkor még Inns­bruckban volt javításon. A leál­lás előtt szolgálatban lévő flot­ta utolsó gépét, amely szintén egy Q400-as volt, Leposa Attila és Leposa Edina - apa és lánya - szállította Torpba. Mára egyetlen Malév-festésű gép maradt a repülőtéren: a Malév Express színeiben repü­lő CRJ200-as, amelyre folya­matosan próbálnak vevőt ta­lálni. Novemberig egy másik típus, a hosszú távú járatokat teljesítő Boeing 767-200-as is az előtéren volt, de új tulajdo­nosa kiszereltette belőle az összes értékesíthető műszert, majd hajtóművek, orrkúp és függőleges vezérsík nélkül ta­valy novemberben átvontatták az irányító torony mögötti fü­ves területre; a tűzoltók hasz­nálják majd mentési gyakorla­tokra. Bár Orbán Viktor magyar miniszterelnök 2012. február 3-án azt mondta, nem lehetet­len az újraindulás, azóta nem jött létre újabb nemzeti légitár­saság, noha civil kezdeménye­zések voltak erre. Sólyom Hungárián Airways néven indított légitársaságot Vágó József két üzlettársával, Lucsik Jánossal és Hurtyák Róberttel. Bár a tervekben szélestörzsű gépek is szere­peltek, a légitársaság soha nem szállított utasokat. Bu­dapestre érkezett egy általuk bérelt Boeing 737-500-as 2013. augusztus 18-án a Só­lyom színeiben, de nem sok­kal később visszarepült Íror­szágba. Vágó József tavaly ok­tóberben is azt nyilatkozta, hogy még abban az évben fel- szállnak, de nem sikerült tő­keerős befektetőt találni, így azóta sem indult el a társaság egyetlen gépe sem. A Nemzetgazdasági Minisz­térium korábbi közlése szerint a légitársaság a központi költ­ségvetés bevételeihez közvet­len és közvetett módon évi mintegy 70 milliárd forinttal járult hozzá. Döntő részben külföldről származó árbevéte­lei révén az ország egyik leg­jelentősebb exportőre, a Bu­dapest Airport forgalmának 40 százalékát biztosította. A Malév közel 3 millió utast szállított évente 23 ezer já­ratpáron és 45 városba repült közvetlenül. MP130859

Next

/
Oldalképek
Tartalom