Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-10 / 7. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 10. Az akkori esemény vezérgondolata az itt élő magyarok államhatárokon belüli önrendelkezése volt A komáromi nagygyűlés huszadik évfordulójára emlékeztek Az emlékezők egy csoportja (A szerző felvétele) Komárom. Az 1994. janu­ár 8-án Komáromban megtartott nagygyűlés huszadik évfordulójára emlékezett a több mint félszáz egybegyűlt szer­dán este a Csemadok- székház homlokzatán öt évvel ezelőtt elhelyezett emléktáblánál. V. KRASZN1CA MELITTA Jelen volt Duray Miklós, az Együttélés egykori elnöke, a nagygyűlés ötletgazdája, va­lamint Bárdos Gyula, a Csema- dok országos elnöke, az MKP köztársaságielnök-jelöltje, egy­kori résztvevő. A húsz évvel ezelőtti nagygyűlés közösségünk egyik legkiemelkedőbb eseménye, amelyhez hasonlót sem előtte, sem azóta sem sikerült meg­szervezni. A szlovákiai ma­gyarság 3500 legitim választott képviselője vett részt rajta, pártállástól függetlenül: pol­gármesterek, önkormányzati képviselők és a szlovák parla­ment valamennyi magyar kép­viselője. Az akkori esemény ve­zérgondolata az itt élő magya­rok államhatárokon belüli ön- rendelkezése volt, beleértve a nyelvi jogokat és a területi el­rendezést. E célkitűzések el­érését szolgálta volna a 100 ta­gú bizottmány, azaz a felvidéki magyar nemzeti tanács létre­hozása. Bölcs József, a szerdai megemlékezés szónoka, egy­kori szervező sajnálatosnak és fájdalmasnak nevezte, hogy a célkitűzések többsége máig nem teljesült. „Mi, az idősebb generáció tagjai már csak arra számíthatunk, hogy a fiatalok újabb, jobb eszközöket alkal­mazva viszik tovább a lángot - mondta. - Vannak biztató je­lek, de azt is tudatosítani kell, hogy egységes fellépés nélkül nem lehet eredményeket elér­ni, főleg egy olyan országban, ahol tudatos nemzetállam-épí­tés zajlik a hatalom részéről.” A Csemadok Komáromi Te­rületi Választmánya 10 évvel ezelőtt kezdte szervezni a megemlékező összejöveteleket a nagygyűlés évfordulóján. „Számunkra fontos, hogy élet­ben tartsuk ezt az ügyet, nem szeretnénk, ha feledésbe me­rülnének a húsz éve megfo­galmazott célok - mondta Pet- heő Attila, a választmány elnö­ke. - Sokat beszélünk az ön- rendelkezésről, de végre tenni is kellene érte. Sajnos, elkép- zelhetedennek tartom, hogy egy komáromi nagygyűléshez hasonló eseményt napjainkban meg lehetne szervezni, a szlo­vákiai magyar társadalomban hiányzik ehhez a konszenzus.” Bárdos Gyula úgy véli, párhu­zamot lehet vonni 1994 és 2014 között, ugyanis most is ugyanúgy, mint 20 éve, igény van az összefogásra. Az a tény, hogy alig három hét alatt több mint 42 ezren támogatták alá­írásukkal államfővé jelölését, Bárdos szerint jól példázza ezt. Szerinte ugyanakkor a jövőben a politikusok mellett a fiata­loknak, a civil szférának, a he­lyi kezdeményezéseknek is többet kellene tenniük a ma­gyar közösség megmaradásá­ért és gyarapodásáért. Kicserélik a Szeredbe vezető távvezetéket, a beruházás költségei elérik a 4,8 millió eurót Gondok vannak a vízvezetékekkel a Galántai járásban BARTALOS ÉVA Galánta. Akadozott a vízel­látás a hét elején a járási szék­helyen, a Szlovák Nemzeti Fel­kelés lakótelepén. A Nyugat­szlovákiai Vízgazdálkodási Vál­lalat galántai részlegének munkatársától megtudtuk, egy hétfő esti csőtörés miatt volt alacsonyabb a víznyomás. A lakosok beszámolója sze­rint szennyezett víz folyt a csapokból, az alacsony nyo­más miatt a bérházak felső szintjén nem volt víz. Csőtörés esetén csökken a nyomás és el- színeződhet a víz. Szerdán laj­tos kocsival szállítottak ivóvi­zet a lakótelepre. A csőtörést már helyreállították a vállalat munkásai. Galántán, Szereden és a járás más településein is elavultak lehetnek a vízveze­tékek, a vízművek munkatár­sai az anyagi lehetőségektől függően cserélik azokat. Ta­valy év végén kezdődött el a Szeredbe vezetető távvezeték cseréje, tizenhét kilométernyi új vezetéket fektetnek le. A fej­lesztés költségei elérik a 4,8 millió eurót. Jozef Tarič, a Nyugat-Szlovákiai Vízgazdál­kodási Vállalat főigazgatója a TASR hírügynökségnek ko­rábban elmondta, a vezeté­kekben lerakodott szennyező­dések a nagyobb nyomás miatt felszabadulnak, egyebek közt ezért is az új vezeték kiépítése lenne a megoldás. Tavaly többször volt gond a vízellátással a Galántai járás­ban. Júniusban több községben napokig nem folyt víz a csa­pokból, a leállást egy bősi üzemzavar okozta. Egy hónap­pal később Szeredben volt gond az ivóvízzel, napokig szennyezett víz folyt a csapból. A Galántai Regionális Köz­egészségügyi Hivatal megtil­totta a víz fogyasztását, a vízművek tájékoztatása szerint a víz minősége rosszabb volt ugyan, de nem volt káros az egészségre. Később elhárítot­ták a hibát. A város lakosainak egy csoportja ismeretetlen tet­tes ellen tett feljelentést a víz rossz minősége miatt. A viteldíj nem emelkedett Csökkent az utaslétszám a párkányi helyi járatokon ___________________Régió 5 G ULYÁS ZSUZSANNA Párkány. Évek óta nem emelték a viteldíjat a helyi jára­tokon, mégis csökkent az utas­létszám. Párkányban tavaly a 2012-es évhez viszonyítva kö­zel húsz százalékkal keveseb­ben vették igénybe a városi tö­megközlekedést. Az utasok száma a 2012-es decemberi menetrend-módosí­tást követően kezdett draszti­kusan csökkeni. A városi hiva­tal ekkor megszüntette a több nyomvonalas közlekedést. He­lyette az intervallumos közle­kedést vezette be, amely nem vette figyelembe az utasok igé­nyeit, nem igazodott a vonatok indulási és érkezési idejéhez. A csökkenő utaslétszámmal pár­huzamosan csökkent a város bevétele is. Az első negyedév végére a város jelentős bevétel­től esett el. Az utasok is elége­detlenek voltak. „A város a sta­tisztikai kimutatások alapján úgy döntött, visszaállítja a be­vált két nyomvonalas közle­kedést” - mondta Cseperegi Zoltán, a buszközlekedést biz­tosító érsekújvári Arriva rész­vénytársaság párkányi iroda­vezetője. ,J\ városi autóbuszok menetrendjét a vonatokéhoz igazítottuk. Elsősorban az Ér­sekújvár és Pozsony felé közle­kedő vonatok indulási és érke­zési idejét vettük figyelembe. Az egyik fő szempont az volt, hogy megkönnyítsük a diákok utazását” - tájékoztatta lapun­kat Monika Uzsáková, a városi hivatal illetékes munkatársa. A változást követően ugyan is­mét emelkedni kezdett az utas­létszám, de az évet így is jelen­tős hiánnyal zárták. A helyi járatokon a viteldíj 2007 óta nem változott. „Az alapdíj 40 cent. Az Arriva tár­saság autóbuszain 2004-től utaskártyával is lehet fizetni, ami jelentős kedvezménnyel jár. A helyi járatokon utaskár­tyával 27 centet kell fizetni, amihez - diákoknak, nyugdíja­soknak és egészségkárosultak­nak - további kedvezmények járulhatnak” - nyilatkozott Csepregi Zoltán. A városi hiva­tal illetékese elmondta, az eset­leges módosításokról az utaso­kat időben értesítik. A viteldíjat érintő változásokat az önkor­mányzatnak is jóvá kell hagy­nia. A helyi autóbuszokon az alapviteldíj 40 cent, a fuvarozó és taxis cégeknél 1,50 eurónál kezdődik (A szerző felvétele) AJANLO Január 10. (péntek) Rimaszombat - 18.30: Fashion & Art divatbemuta­tó a vmk-ban, a régió fiatal tehetségei is bemutatkoz­nak. (ie) Komárom - 17.00: Pót­szilveszter - hagyományos karikatúrakiállítás a Csema­dok Galériában (Kossuth tér 3.) Potháczky Angéla fiatal karikaturista, kreatív képzőművész alkotásaiból. A tárlatot Kocsis Ernő méltat­ja, Stubendek László nyitja meg. (vkm) Január 11. (szombat) Fülek - 14.00: a Bod­rogközi Ifjúsági Művészeti Műhely kiállításának meg­nyitója a füleki gimnázium­ban. (ie) Hidaskürt - 20.00: Nem csak fiatalok ifi bálja a kul- túrházban. (va)

Next

/
Oldalképek
Tartalom