Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-07 / 4. szám, kedd

Futballnaptár 2014: minden fontos meccs egy helyen! 12. oldal 2014. január 7., kedd, X. évfolyam, 1. szám GYÁSZ. Hetvenegy éves korában elhunyt Eusébio, a futballtörténelem egyik legkiválóbb játékosa, az 1965-ös év aranylabdása. A Fekete Párducnak becézett, mozambiki születésű Eusébio tizenegyszer lett portugál bajnok a Benficával, a lisszaboni klubbal 1962-ben BEK-et nyert. Portugáliában háromnapos nemzeti gyászt hirdettek ki. m Ne gondolj a krokodil bal szemére! Itt az új év, elárasz­tanak bennünket a prognózisok. Mi vár ránk 2014-ben? Csök­kenni fog a gáz ára? Pénzért árulják majd a levegőt? Megszűnnek a nyomtatott napilapok? Kína lenyomja Amerikát? Felfedezik a rák ellenszerét? Decemberben ismét eljön a világvége? Csupa ilyesmi. S persze az obiigát kérdés: ki nyeri a focivébét? Ha engem kérdeznek, azt szoktam vá­laszolni: fogalmam sincs. Sportújságíró vagyok, nem pedig jós, s a jövőbeni ese­mények bekövetkeztéről éppen annyit tudok, mint bárki más: semennyit. A futballmeccsek kimenetelét is csak a Jóisten ismeri előre (meg a szingapúri fogadási maffia). Mások aligha. Sejtése­ink persze lehetnek, de biztos tudásunk semmiképp. Holnap a Barcelona legyőzi a Getafét? Az erőviszonyok alapján igen. De hogy is mondta Hume? Abból, hogy a Nap eddig minden reggel felkelt, még nem következik automatikusan, hogy holnap reggel is felkel. Úgyhogy aki a kristálygömbből felpillantva azt állítja, ismeri a jövőt, azzal résen kell lenni, mert valószínűleg hazudik. Blöfföl. Nigel Barley angol szociálantropo- lógusnak van egy egészen kiváló könyve a doajókról, az észak-kameruni benn­szülöttekről. Barley leírja, hogy a törzs nagyra becsült sarlatánja, az esőfőnök azt állította, látja a jövőt, s műfogsorát elővillantva azzal kérkedett, hogy egyedül ő ismeri az esőcsinálás titkát. Ezt a féltve őrzött titkot némi dollárért megosztotta az antropológussal. A recept így hangzott: végy egy fekete kecskét, vágd le, a vérét pedig csöpögtesd az erre a célra odakészí­tett esőedényekbe, aztán várj türelemmel, az eső előbb-utóbb eljön... Szóval, kedves Olvasó, cselekedj hasonlóképpen - csak hagyd életben a kecskét, ha kérhetem. Várj türelem­mel, s előbb-utóbb (de legkésőbb július 13-án éjjel) kiderül, ki lesz a világbajnok. Eláruljam előre? Nos: vagy a brazilok, vagy a németek, vagy a spanyolok, vagy az argentinok. Vagy mások. Egyelőre csak az biztos, hogy mi, magyarok nem. Ez sajnos tuti. Mi tévéből nézzük a vébét, miközben a stúdióban ülő szakkommentátoraink - U. Flórián, S. Vilmos és D. Lajos - arról beszélnek majd, hogy ott lenne a helyünk, mert vagyunk olyan jók, mint a görögök vagy a horvátok, Hondurast és Costa Ricát pedig csukott szemmel is aláznánk. Addigra egyébként a tokaj-hegyal- jai Makkoshotykán, Borsod-Abaúj- Zemplén megye és az egész univerzum szívcsakrája fölött szigorúan magán­adományokból megépül egy 100 ezer férőhelyes, ötcsillagos luxusstadion, válogatottunk ott fogadja szeptem­berben Eb-selejtezőn a hollandokat, és - az állami hírügynökség jelentése szerint - „rendkívül szoros, kiegyenlített mérkőzésen” kifejezetten balszerencsés, mondhatni überpeches 9-0-s vereséget szenved. Devecseri nevű hátvédfenomé- nünk ezúttal kétszer is betalál a magyar kapuba (egyszer jobbal, egyszer ballal, w Aki a kristálygömbbölfelpillant­va azt állítja, ismeri a jövőt, az valószínűleg hazudik. Blöfföl ami szakértőink szerint a Haladásnál végzett szakmai munka magas színvo­nalát jelzi), a meccs után pedig büszkén nyilatkozza, hogy nem vallott szégyent, hiszen az első félidőben volt egy jó bedobása, a másodikban pedig éles szemmel észrevett egy holland leshely­zetet, amit felemelt karral jelzett is a játékvezetőnek. Na igen. Nostradamus szerint pedig égő kövek hullanak majd az égből, s egy „tüzes villám mint Isten nyila lecsap”. (Nostradamus vízkórban halt meg, dolgozóasztala alá csúszva.) Nagy Sándor makedón uralkodóról olvasom, hogy amikor tudomást szerzett egy jósnőről, azonnal maga elé hívatta.-Jós akarok-lenni - mondta a nőnek. — Taníts meg a tudományodra. — Rendben - válaszolta a jósnő. - Először is: rakj egy nagy tüzet. A füst­ből kiolvashatsz mindent. De figyel­meztetlek: miközben a füstöt nézed, tilos a krokodil bal szemére gondolnod! Megjegyezted? A jobb szeme eszedbe juthat, de a bal semmiképpen! Ez volt a csel. A nő pontosan tudta, hogy mindig arra gondolunk, amire tilos. Ha valaki előírja nekünk, hogy tilos felidéznünk a Nivea-szappan illatát vagy Verlaine Őszi chanson című versét, akkor garantáltan arra fogunk gondolni. „Ősz húrja zsong, jajong, busong a tájon, s ont monoton bút konokon és fájón.” így történt, hogy Nagy Sándorból nem lett jövendőmondó, s nem látta előre, hogy tüdőgyulladással súlyosbított maláriában fog meghalni, 32 évesen. Nincs kizárva, hogy halála órájában is a krokodilra gondolt. A bal szemére. Gazdag József

Next

/
Oldalképek
Tartalom