Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-31 / 25. szám, péntek

8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 31. www.ujszo.com RÖVIDEN Vincze László pozsonyi kiállítása Pozsony. Vincze László esztergomi festőművész Derűs év­szakok című kiállítását ma 17 órakor nyitják meg Pozsony­ban. A kiállítás helyszíne a Tryškáč Pub & restaurant (Padlých hrdinov 71. A kiállítás kurátora Tóth Sándor József Attila-dí- jas költő. A tárlat május 31-ig tekinthető meg. (k) Filmrendezőként debütál Meg Ryan Los Angeles. Filmrendezőként debütál Meg Ryan ameri­kai színésznő, aki az Ithaca című film forgatásakor dolgozik először a kamera másik oldalán. Ryan szerepel is az alkotás­ban Sam Shepard és Melanie Griffith oldalán. A történet alapjául William Saroyan (1908-1981) amerikai író The human comedy című műve szolgál, amely 1942-ben egy ka­liforniai kisvárosban játszódik. (MTI) A pályázatnak hazai helyezettje is van A Bódva völgye képekben AJÁNLÓ Kassa. Több mint hatvan fo­tó látható a kassai Rovás Galé­riában, amelyek a Bódva völ­gye természeti szépségeit és épített örökségét mutatják be a határ mindkét oldaláról. A kiállítást a magyarországi BódvaPress Objektiven című fotópályázata előzte meg, amelyre közel 700 alkotás ér­kezett, hivatásos és műkedvelő fényképészektől. A szakmai zsűri az első három helyezett mellett további 15 alkotót ju­talmazott. A díjazottak között hazai alkotó is van: a második helyen a debrődi Szemán Vik­tor végzett Debrődi növény­templom című fotójával. A fo­tópályázat első helyezettje Lu­kács Boldizsár lett Rakacai tó című képével, a harmadik pe­dig Sztricskó Tamás lett Virág­zás című felvételével. A február 17-éig nyitva tartó kiállításon szereplő fotók nemcsak a régió természeti környezetét, épített örökségét tárják a szemünk elé, hanem a vidék lakóinak mindennapjait is. (kov) Lukács Boldizsár: Rakacai tó Az OSZK kiállítása február 22-éig látogatható Kölcsey és könyvtára VESZTRÓCZY ZSOLT Budapest. A Kölcsey Ferenc életével foglalkozó tárlatok leg­többje történeti vagy irodalmi szempontból mutatja be a Him­nusz szerzőjét. Tematikailag je­lentősen eltér ezektől az Orszá­gos Széchényi Könyvtár „Vágy­va vágyok haza könyveim közé” című új kiállítása, mely a költőt és politikust egy eddig ismeret­len nézőpontból, a könyvtára és az olvasmányélményei alapján közelíti meg. Kölcseyt a reformkor kiemel­kedő alakjaként, a Himnusz szerzőjeként tartja számon az utókor. Bár aktív éveit döntően egyjelentéktelen szatmári falu­ban, Csekén töltötte, innen is fel tudott emelkedni a korabeli szellemi és politikai elitbe. Leg­inkább költőként és politikus­ként tiszteljük, de életműve túlmutat ezen. Foglalkozott műfordítással, nyelvészettel, irodalomkritikával, jogi vég­zettségénél fogva volt megyei hivatalnok, Wesselényi perében pedig védőügyvéd, bár hirtelen halála végül megakadályozta e feladata ellátásában. Kölcsey egykori könyvtárá­ban mintegy 1150 kötet - szép- irodalmi, történeti, természet­tudományijogi és filozófiai mű - volt megtalálható, ami akko­riban jelentős magángyűjte­ménynek számított. Ez hosz- szabb jogi procedúra után, 1867-ben a Nemzeti Múzeum Könyvtárához került, míg az iratanyagot a Tudományos Akadémia kapta meg. Az OSZK- ban látható kiállítás anyaga a hagyaték eme két, ma már kü­lönálló részéből nyújt temati­kus válogatást. A folyóiratok és könyvek jó áttekintést adnak a Kölcsey személyiségét megha­tározó műveltséganyagról, míg a levelek a könyvtár létrejötté­nek pillanatait és az ott szerzett olvasmányélményeket örökítik meg. A kiállítást egy korabeli könyvszekrény, íróasztal és a Kölcsey-könyvtár anyagából származó illusztrációk színesí­tik. A magyar kultúra napja al­kalmából megnyílt kiállítás feb­ruár 22-éig látogatható. Szél, szoknya, tenger, szerelem, biztonság, kutyák, halott lányok, napló, opera és idegenség Öt hazai magyar kötetről Az elmúlt hetekben öt új kötet is napvilágot látott a Kalligram Kiadó gon­dozásában. Ezeket ajánl­juk figyelmükbe az aláb­biakban. JUHÁSZ KATALIN Csehy Zoltán költői nyelvét az irónia és a játékos eklektika ha­tározza meg, de gyakran és nagy élvezettel provokál. Ráadásul vitázni sem igazán érdemes ve­le, mert egy-egy bátor, ál-felszí- nes kijelentés mögött hatalmas enciklopédikus tudás rejlik. A legbanálisabb dolgokban is megtalálja az univerzálist, a rot­hadásban is keresi a szépet, és fordítva: az öröm mögött is ké­pes felvillantani a tragédia lehe­tőségét. Új verskötete Nincs ho­vá visszamennem címmel jelent meg. A költő a retródivatra céloz a címben. Vajon mit húz elő, mi­be kapaszkodik, és miből indul ki az, akinek - koránál fogva - nincs hová visszamennie? Gere- vich András szerint Csehy úgy használja hatalmas műveltsé­gét, ahogy a turista használja a térképet - miközben rálát az egészre, kijelöli magának az utat, amelyen végig szeretne menni. A társművészetek is sze­repet kapnak a kötetben, főleg az opera, Csehy nagy szerelme. „Persze, ilyen sznob témákat, ogy opera, kontratenor vagy ar- peggio, nem lehet versbe írni manapság” - jegyzi meg a költő, de persze azért versbe úja, mindannyiunk örömére, sőt egy egész ciklust szentel neki a kö­tetben. Egy másik ciklusban az idegenség témáját dolgozza fel; saját idegenségét. A versek nagy része ugyanis idegen közegben, Stuttgartban íródtak, ahol az otthontalanság fogalma új meg­világításba kerül. Szúnyog Zsuzsát eddig köl­tőként ismertük, két verskötete jelent meg. Ez a mostani mű egy furcsa regény vagy inkább egy hatalmas mozaik, amelynek egyes darabjai hiányoznak. Ezeket az olvasónak kell oda­képzelnie. A szerző játszani in­vitál minket. Identitásjátékot játszunk: helyzetekkel, alakok­kal. A Szél, szoknya, tenger sok- szereplős kötet, de meglehet, Szúnyog TŐZSÉR ÁRPÁD A KIFORDÍTOTT EMBER NAPLÓK NAPLÓJA hogy valamennyi szereplő ugyanazon személy. Rácz Bog­lárka „anyatöredékeknek” ne­vezi ezeket az írásokat, ame­lyekben rengetegnőjelenikmeg reális, abszurd vagy meseszerű helyzetekben, és a szerző min­det saját anyjának nevezi. Ha úgy tetszik, itt a válasz Esterhá­zy Péter Harmonia Cealestis című művére. Könnyed humor szövi át ezeket a kisprózákat, amelyek nem állnak össze kerek egésszé, viszont minden töre­dék az újrakezdés izgalmas le­hetőségét kínálja. Veres István nehéz feladványt prezentál Dandaranda című re­gényében. Az olvasónak arra a kérdésre kell megtalálnia a vá­laszt, vajon komolyan gondolja- e a szerző mindazt, amit ír, vagy a bolondját járatja vele, már­mint az olvasóval. Németh Zol­tán kritikus, irodalomtörténész ez utóbbira gyanakszik. Szerinte VERES ISTVÁN Dandaranda Szerelem, biztonság, kutyák Halott fold halott lányo ott föld lőtt 1 áj k H a L-o t ť > o o á L Iá Veres szándékosan pakolta tele hibákkal, következetlenségek­kel a regényt, amelyben a kínai szereplő neve nem is azt jelenti magyarul, amit a szerző állít, amelyben advent után rögtön nyár következik, amelyben kedden kívánnak kellemes hét­végét a dolgozóknak. Ez a re­gény Németh Zoltán szerint pi­maszul rákérdez az olvasó azon elvárásaira, amelyeket egy re­gény iránt támaszt. Például, ha már az egyik főszereplő kínai, az olvasó elvárja, hogy megtudjon valamit a kínai kultúráról. Nos, semmit sem tud meg róla. A szerző végig azt a játékot játssza, hogy állít valamit, majd a követ­kező oldalon lazán megcáfolja azt. A kötet alcíme Szerelem, biztonság, kutyák. Nos, egyetlen szerelmes mondat sincs benne, a kutyákat pedig a közhiedelem szerint megeszik bizonyos nép­csoportok. A biztonság arra utal, hogy a szerző egy időben bizton­sági őrként dolgozott. Akit érde­kel ez a szakma, Veres István könyvéből sok mindent meg- tudhatróla.Vagymégsem? Tőzsér Árpád A kifordított ember című naplókötete Vida Gergely szerint fontos kulturális korkép. Az olvasó a naplóíró gondolatait, érzéseit, ízlését is megismerheti, sőt, ha szerencsé­je van, még egyes művek szüle­tésének folyamatába is belelát­hat. Nem beszélve arról, hogy a vécén ülve is láthatja a szerzőt. De ebbe most ne menjünk bele, legyen elég annyi, hogy Tőzsér Árpádról pontosan annyit tu­dunk meg, amennyit ő maga haj­landó megosztani velünk. A szerző alaposan megszer­kesztette régebbi naplóit, mi­előtt azokszép sorban megjelen­tek nyomtatásban. Saját beval­lása szerint 1952 óta, tizenhat éves korától ír naplót. Azóta so­kat változott az ok és a cél: kez­detben kikívánkozott belőle a mondanivaló, később szokásává vált a naplóírás, csakúgy volttel­jes a nap, ha leírta érzéseit, gon­dolatait. Ilyenkor úgy érezte, csinált valamit aznap. A végére hagytuk Száz Pál Ha­lott föld, halott lányok című kö­tetét. Furcsa szereplőket látunk furcsa perspektívából. Bele kell képzelnünk magunkat a lelkűk­be. Folyamatosan gondolkod­nunk kell saját magunkról, emi­att szüneteket kell tartanunk az olvasásban, és a szünetek egyre hosszabbak, egyre nehezebb folytatni az olvasást. Thomas Bernhard önmarcangolása, Paul Auster írói technikája, Kafka vi­lága jelenik meg ebben a műben, amelyben minden mondatnak funkciója van, és amelyben a mese úgy vegyül a valósággal, hogy a végén senki sem számít happy endre. an üljünk az Új Szóval-' OH LÓSÁG * a"®» * »• £0 ro KULOHSy őrrÉLETj gram a tudás közvetítésére - szórakoztató formában Az Új Szó munkatársai a Panta Rhei támogatásával a 2013/2014-es tanévben olyan oktatási segédanyagot állítottak össze, amely 600 hetedik osztályos diáknak adott lehetőséget szórakoztató módon új információkhoz jutni a kultúrák együttélésének kérdésköréről és az ezzel kapcsolatosan felmerülő problémákról. Panta Rhei MP140063

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom