Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-30 / 24. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 30. Vélemény És háttér 7 A bírálatok helyett először esélyt kellene adnia Kotleba-féle verőlegényeknek? Neonácik, kotlebák A nyitrai neonáci támadásról készült videofelvétel megmutatta, hogyan néz ki az az erő, melyben egyre több csalódott választó próbál bizalommal tekinteni. Ez lenne az új megoldás? MÓZES SZABOLCS Támadás. Először kikerült a médiába egy rendőrségi videofelvétel a nyitrai neonácik attakjáról, majd jött egy felmérés, melynek eredménye szerint a Marian Kotleba fémjelezte párt bejutna a parlamentbe. Mindkettő sokkoló, csak rajtunk, a társadalmon múlik, a történet milyen fordulatot vesz. Vesz-e fordulatot. Gyakran hangzik el érvként a Kotleba-félék támogatásával kapcsolatban, hogy ad 1: a kritika helyett először esélyt kell nekik adni, ad 2: a politikum, az értelmiség és a média túlreagálja a helyzetet és sokkal negatívabb fényben tünteti fel őket, mint megérdemlik, ad 3: gondok vannak a romákkal, Kotlebáék legalább tenni akarnak valamit e téren, ad 4: ha vernek is valakit, azok a romák, tehát nem kell aggódni. A nyitrai videó tökéletesen megmutatta, hogy mind a négy érv lufi, hazugság (tegyük hozzá, hogy a negyedik önmagában is felháborító). A szélsőségeseknek nincs programjuk, nincsenek megoldási javaslataik, s amit akarnak, az nem emberi társadalomba való. így teljesen felesleges esélyről és méltányosságról beszélni az szélsőségesekkel kapcsolatban. A Kotleba-féle mozgalom zászlaja alatt vonuló alakulatok tevékenységét nem lehet eléggé túlreagálni. Sőt, talán eddig bánt velük kesztyűs kézzel a társadalom normálisabb része. Ha ugyanis megkarcoljuk a felszínt, azt látjuk, amit a nyitrai neonácik, a Valhalla „kártyatársaság” tagjai művelnek. Kotleba fogasra tette fekete egyenruháját s trendi zöld felsőt húzott, ám ettől még ugyanaz maradt, aki volt: egy szélsőséges neonáci. Akinek bajtársai védtelen polgárokat terrorizálnak, csak azért, A bőrfejűek brutális nyitrai támadásának egy hozadéka lehet: felnyitja azok szemét, akik Kotlebára szavaztak. mert az áldozatok nem úgy néznek ki, vagy nem úgy viselkednek, ahogy aznekik tetszene. A nyitrai eset is mutatja, nem kell romának lenni ahhoz, hogy valaki a bőrfejűek célpontjává váljon. Talán ez lehet a brutális attak hozadéka: azok szemét is felnyithatja - ha nyitottak rá -, akik eddig az „úgyis csak cigányokat vernek, azok meg megérdemlik” fals logikával hesse- gették el a Kotlebáékat bírálókat. Nem, nem „csak” cigányokat vernek - ez önmagában is ugyanolyan probléma lenne -, egyszerű fehér embereket is. Azok kedvéért, akik magyarként Besztercebánya megyében Kotlebára szavaztak, tegyük hozzá: a nyitrai kotlebák néhány magyar szó kiejtéséért is ugyanazt adták voína, mint amit az egyetemisták által látogatott bár tulajdonosa és vendégei kaptak. Mi a teendő? Egyszerű: nem bedőlni az egyszerű megoldást hirdetőknek. Nem támogatni a szélsőséges eszméket, elszigetelten tartani a jelenséget. A politikum feladata valamivel összetettebb: választ adni azokra a kihívásokra, amelyeken a szélsőséges elemek élős- ködnek. A nyitrai eset is megmutatta: cselekedni kell! JEGYZET Kendertörvény VERES ISTVÁN Fellélegezhet a baromfitenyésztők egy része. Törlik ugyanis a kendermagot a hódító anyagok, vagyis a kábítószerek listájáról, döntött tegnap a szlovák parlament. Zuzana Zvolenská egészségügyi miniszter azzal indokolta a változást, hogy a kender magja nem tartalmaz semmilyen hatóanyagot, vagyis nincs benne tetrahidro- kanabinol, mint a marihuánában. Megehetnek belőle akár egy zsákkal is, semmi nem fog történni, győzködte a képviselőket Zvolenská. Mindenképp örvendetes, hogy a miniszter asszony rárabolt erre az aktuális, tartós társadalmi feszültséget okozó problémára, legfőbb ideje volt. Mert hát gondoljunk csak bele, mennyi fölösleges bonyodalomban volt részük azoknak, akiket zsebükben néhány dekagramm (adott esetben hátukon teli zsák) kendermaggal igazoltattak a rendőrök, vagy nem vihették be kedvenc tyúkjukat a diszkóba, pusztán azért, mert kendermagos. Már csak azt nem értjük, hogy a hozzáértő hivatalnokok annak idején a kendermagot miért rakták a veszélyes anyagok listájára, ha nem minősül drognak. Vagy akkor még volt benne THC, azóta meg kipárolgott? Meg az a kérdés is felmerül, hogy a listán, ami alapján az embereket büntetik, még hány olyan anyag szerepel, amely egyébként nem is veszélyes. Mert ha egy akadt, akkor akadhat több is. Eddig nem akartam elhinni, hogy a kenderellenes lobbi mögött a műszálas ruhagyártó cégek állnak, de most már nem tudom, mit érdemes elhinni ebben a történetben, és mit nem. Vagy ott a kender maga, pontosabban a marihuána (ami nem azonos a mi vadkenderünkkel), amiről azt mondják, hogy nyugtató hatású, és az emberiség évszázadok óta használja a népi gyógyászatban. Az ugye illegális, és börtönbe zárják azokat, akik „nyugtatgatják” magukat vele. Az alkohol meg szintén kábít, adott esetben agresszívvé tesz, sőt erős depresszív hatással is rendelkezik, családok mennek miatta tönkre, viszont azzal akár még az államfők sem szégyellenék koccintani, és a családvédők sem tiltakoznak a fogyasztása ellen. Tehát nem is a tartalma alapján lesz kábítószer a kábítószer, hanem attól, hogy felrakják-e a kábítósze- rekíistájáravagynem. Ez azért érdekes, mert ha én aj övőben kitalálom, hogy pirított napraforgómaggal akarom magam véresre keresni, akkor kellő politikai befolyással elérem, hogy a tökmagot rakják fel a veszélyes anyagok listájára. A tökmagtermelőkés kereskedők becsődölnek, a keletkezett piaci rést pedig majd kitölti a napraforgómagos cégem, és gazdag leszek. Persze közben készíttetek néhány orvosi tanulmányt a tökmag káros hatásairól, amit mindenki elhisz. Miért hinnénk el? - kérdezheti akárki. Hát azért, mert eddig a kendermagról is elhittük. KOMMENTAR A miniszter látogatása KOCUR LÁSZLÓ Bármelyik pillanatban betoppanhat az iskolákba Dušan Čaplovič oktatási miniszter, hogy a helyszínen tájékozódjon az oktatás aktuális helyzetéről, valamint az iskolákat és a pedagógusokat nyomasztó problémákról. A történészből lett politikust valószínűleg Mátyás király példája inspirálhatta, bár igaz, ő nem álruhában akarja molesztálni az oktatási intézmények vezetőit és tanári karát. Hasonló törekvésre már volt példa, az előző Fico-kormány idején Ján Packa országos rendőrfőkapitány állt meg olykor-olykor egy-egy rendőrőrsön, körzeti rendőrkapitányságon, halálra rémítve az ügyeletes tisztet, mert faluhelyen azért ritka a tábornok... A rendőrségnél az ilyesfajta ellenőrzés esetlegesen helyénvaló is lehet, mert a testületben parancsnoki lánc van, az oktatásban azonban rendszerhibáról árulkodhat. Szó se róla, jó buli, ha az iskolába betoppan egy miniszter, a felső tagozatosok biztosan készítenének vele pár selfie-t a mobülal, ha nyitott lenne erre, amit aztán ki lehetne posztóim a Facebookra, ám az oktatáson ez vajmi keveset segítene. Amúgy is, egy miniszter ne járjon üzemszerűen az iskolákba, ez ugyanis a minisztériuma által fenntartott tanfelügyelet feladata. Most képzeljük el, ha a védelmi miniszter kivenné a fegyvert egy sorkatona kezéből, és egy órát ácso- rogna a minisztérium épülete előtt, vagy a környezetvédelmi miniszter olykor-olykor kiszaladna a közeli Duna partra, hogy a vízmérce-leolvasók munkáját ellenőrizze. Olyan aránytévesztés ez Čaplovič részéről, mint amikor Ivan Gašparovič köztársasági elnök arról hadováit, hogy nem vágyik semminemű luxusra, elég neki egy rezsó, hogy a vacsoráját megmelegíthesse. Hát azért az elnök már mégis csak táplálkozzon rendesen - gondolhattuk akkor. Egy miniszter pedig éljen azokkal a lehetőségekkel, amelyeket a hivatala biztosít neki. Ha nem tud a szolgálati úton tájékozódni, le is lehet ám mondani. Látleletként is tekinthetünk azonban a miniszteri bejelentésre, lassan félidejéhez ér a tanársztrájkokkal súlyosbított kormányzati ciklus. Azt, hogy melyek az oktatásügy problémái, a szakma képviselői már elmondták. Sokszor. Botorság tehát azt várni, hogy holmi miniszteri látogatástól ezek más megvilágításba kerülnek. A kétségbeesett intézkedés mintha tehetetlenségről árulkodna. Csak azt remélhetjük tehát, hogy a hirtelen felindulásból tett miniszteri nyilatkozatot ezúttal nem fogja tett követni. Azt pedig még inkább, hogy a kabinetben nem talál követőkre, mert annak beláthatatlan következményei lennének. FIGYELŐ Titokban tanuló palesztin rabok Izrael 2011-ben megtiltotta a palesztin foglyoknak, hogy a börtönben diplomát szerezzenek, de titokban is folytatják tanulmányaikat gázai egyetemek segítségével - írta a Jediót Ahronót című izraeli újság. A foglyok jogaiért küzdő egyik aktivista szerint a tiltás ellenére a fogva tartott mintegy ötezer palesztin közül több száz tanul egyetemek „levelező” tagozatán. Izrael még a kilencvenes évek elején - a rabok kéthetes éhségsztrájkja után - engedélyezte a palesztinok számára a börtönbéli egyetemi oktatást, de a foglyok az ellenőrizhetőség végett csak héberül tanulhattak, és tilos volt számukra a terrorizmus szempontjából veszélyesnek tekintett szakok, például a fizika és a kémia. A cikk szerint az egykori rabok közül szabadulásuk után többen politikával foglalkoztak. Tanulmányaik idején megtanultak héberül, megismerték az izraeli társadalmat, ami - pártfogóik szerint - előnyösen befolyásolja a béketárgyalásokat is. A tavaly július végén újraindult békefolyamat feltételeként Izrael számos palesztin foglyot engedett el, akiket még az 1993-as oslói egyezmény előtt ítéltek el. Az elengedettek harmadik csoportjába tartozott Dzsamal Abu Muhszin, aki 1991-ben életfogytiglani büntetést kapott egy 76 éves izraeli férfi megöléséért. 42 évesen szabadult, a börtönben két diplomát szerzett, és ebben eleinte a börtönhatóság is támogatta. Muhszin egyik tanára az ötszörös életfogytig- lanra ítélt, tizenkét éve rabságban élő Marván Bargúti volt, a Fatah párt egyik vezetője. 2010-ben ledoktorált egy egyiptomi egyetem levelező szakán, és a börtönben titokban tanfolyamokat tart Izraelről a palesztinoknak. A frissen szabadult Muhszin elmondta, hogy megváltozott látásmódja. ,A konfliktusokat nem csak katonai erővel lehet megoldani. Évtizedekig harcoltunk, most más utakra kell gondolnunk földünk felszabadítása érdekében”-mondta. (MTI)