Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-28 / 22. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 28. www.ujszo.com Január 31-én hallgatják meg a jelölteket Hatan vezetnék a Sziveket VERES ISTVÁN Pozsony. Hatan pályáznak az Ifjú Szivek táncszínház igazgatói posztjára. A jelöltek meghallgatása január 31-én, vagyis pénteken lesz, közölte lapunk kérdésére a kormány- hivatal. Ősszel már lezajlott egy sikertelen versenypályázat a színház igazgatói posztjának betöltésére: akkor négyen pályáztak. A jelentkezők nevét az esélyegyenlőségre hivatkozva akkor sem árulta el a kormány- hivatal. Az Ifjú Sziveket jelenleg megbízott igazgató, Karolina Kormuthová vezeti félállásban. Ő már a második megbízott: Dagmar Čerťanská tavaly július elejétől december végéig állt a színház élén, január elejétől pedig azért neveztek ki új igazgatót, mert a törvény értelmében egy megbízott személy csak hat hónapig vezetheti a táncszínházát. Kormuthovát többször megszólítottuk, hogy nyilatkozzon lapunknak, először megígérte, de aztán mégsem nyilatkozott. Igor Federič, a kormányhivatal vezetője tavaly, ellentmondásos indokokkal váltotta le Hégli Dusánt az igazgatói posztról, közvetlenül A. Nagy László kisebbségi kormánybiztos lemondása után. Azóta nem tudni, mi a kormányhivatal terve az intézménnyel. RÖVIDEN A. Nagy: megint arrogáns a kormány Pozsony. A kormány ismét megmutatta, hogy a kisebbségeket érintő kérdésekben milyen arrogáns és érzéketlen, véli Ä. Nagy László (Híd). A tavaly lemondott kisebbségi kormánybiztos szerint ezt bizonyítja, hogy a kormány idén több, mint 420 ezer euróval kevesebbet ad a kisebbségi kultúrák támogatására, mint tavaly. A. Nagy kifogásolja azt is, hogy a rendelkezésre álló pénzkeretet új képlet szerint osztják szét, amelyet a kisebbségi kormánybizottságban a magyar és ruszin küldöttek leszavazásával fogadtak el a kisebb létszámú nemzetiségek képviselői. (TASR) Vállalkozó lőtt az ügyészre Nagykürtös. Egy 65 éves vállalkozó ellen indított eljárást testi sértés és zsarolás gyanújával a rendőrség. Alojz Z. helyi vállalkozó csütörtökön Gabriel Geško járási ügyésszel utazott egy autóban, mindketten a hátsó ülésen ültek, Geško testőrei pedig elöl. A lövést, állítólag szerencsétlen véletlen folytán a vállalkozó adta le, ekkor léptek közbe a testőrök. Alojz Z. szabadlábon védekezhet, négytől tíz évig terjedő szabadságvesztésre számíthat. A rendőrség időközben az ellen a férfi ellen is eljárást indított, aki decemberben kétszer is megrongálta Geško autóját - a tavalyi és idei esetek nincsenek összefüggésbe egymással. A rongálással gyanúsított férfi jelenleg más bűncselekmények miatt tölti szabadságvesztését. (SITA) Jarjabek: mi sem tudunk sokkal többet Pozsony. Nagy port kavart a parlamenti médiabizottság tegnap ülésén Pavol Paška házelnök rendelete, mellyel korlátozta az újságírók mozgását a parlamentben. A testület elnöke, Dušan Jatjabek (Smer) kijelentette, nem tud sokat az új előírásokról, hivatalos tájékoztatást még nem kaptak. Dániel Krajcer botrányosnak nevezte, hogy holmiféle biztonsági intézkedésekkel magyarázzák az újságírók mozgásának korlátozását a parlamenten belül. Inkább némelyik politikus, mintsem újságíró jelent biztonsági kockázatot - mondta Krajcer (Nova). Az új szabályok miatt beidézte volna az ülésre a házelnököt, ám a testület smeres többsége ezt nem hagyta jóvá. (SITA) Az unió azt akarja, hogy jogunk legyen eltűnni a világhálóról; ha kérjük, törölniük kell adatainkat Járhat az „elfelejtéshez” való jog ki internet sokszor többet „tud" rólunk, mint azt szeretnénk Pozsony. Már idén elfogadhatná az Európai Parlament (EP) azt az adatvédelmi rendeletet, melynek értelmében jobban védenék személyes adatainkat a világhálón. ÖSSZEFOGLALÓ A gyakorlatban ez azt eredményezné, hogy minden intézmény vagy közösségi portál, amelyik személyes adatainkat tárolja a világhálón, köteles lenne törölni ezeket az információkat, ha mi ezt igényelnénk. Becslések szerint a világhálót napi szinten használó emberek 12 százaléka már legalább egyszer tapasztalta, milyen az, amikor a világhálóról ellopják személyes adatait és visszaélnek velük. A hackerek nagyon könnyen feltörik az elektronikus levelezésre szolgáló postafiókokat, ellopják címünket vagy egyéb, személyes adatnak minősülő adatunkat. Sokan nem is tudják, milyen információkat adunk meg egy honlapnak. Ha parlament elfogadná az új adatvédelmi normát, akkor csak a felhasználó egyértelmű engedélye alapján tárolnák személyes adatait. Kérésre ráadásul minden adatot automatikusan törölni kellene. Az állandó lakhely, e-mail vagy telefonszám megadása gyakran alapfeltétele annak, hogy regisztrálhassunk egy holnapon, internetes áruházban. „Ha már valamilyen oldalon születési számot vagy bankszámlát kémek, nem árt elgondolkozni azon, hogy valóban szükséges-e ezeknek az adatoknak a megadása. Ilyen adatokkal szoktak a leggyakrabban visszaélni” - nyilatkozta tegnapi pozsonyi sajtótájékoztatóján Elaine Miller, az Európai Bizottság képviselője. A rendelet leegyszerűsítve lehetőséget adna arra, hogy úgymond elfelejtsenek minket az interneten, ezért is emlegetik ezzel kapcsolatban, hogy megteremtené az „elfelejtéshez való jogot”. A szabályozás az összes, digitális szolgáltatást nyújtó társaságra vonatkozna. Miller szerint az unió a rendelettel csupán megteremti a jogi alapját a személyes adatok hatékonyabb védelmének, a sza(Gabriel Kuchta illusztrációs felvétele) bályok betartásának ellenőrzése vagy az eseteleges eljárások megkezdése és a büntetés már az állami, személyes adatok védelmével foglalkozó intézmények feladata. A szabályozás az EU-n kívül regisztrált, de a tagállamokban tevékenykedő társaságokra is vonatkozna. A rendeletről jelenleg tárgyal az Európai Tanács, miután jóváhagyta, az Európai Parlament elé kerül. „Azt akarják, hogy már idén szavazzanak róla” - mondta Miller, (dp, SITA) A Híd a vasúttal fizettetné ki a táblák kihelyezését a kisebbségek által is lakott településeken Napirenden a „lex-Jahnátek” és a vasúti törvény ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Újra nekifut a kétnyelvű helységnevek kikényszerítésének a vasúti megállókban és állomásokon a Híd. A parlament ma kezdődő ülésén a vasúti törvényt módosítanák. A törvényjavaslat a Közlekedési Hatóság feladatául adná, hogy döntsön a vasútállomások kisebbségi nyelvű megnevezésének elhelyezéséről. Ezt köteles lenne megtenni minden olyan községben, ahol a kisebbségi nyelvhasználati törvény értelmében a kisebbség nyelve a hivatalos érintkezésben használható és ahol vasútállomásvan. A javaslat összességében kb. 144 községet érint. „A vasútállomások kétnyelvű megnevezésének feltüntetése kötelező lenne azon községekben, ahol a nemzeti kisebbség a lakosságnak legalább 20 százalékát alkotja” - magyarázta Bugár Béla pártelnök, aki szerint ez a többségi nemzet jóakaratát igazolná. A módosítás végrehajtása csak 18 ezer eurójába kerülne, a költségeket a Szlovák Vasutak (ŽSR) állná. A jogszabály elfogadásához szükség van a smeres képviselők támogatására is, ezért elfogadása korántsem biztos. A Híd módosítaná a közfeladatok ellátásáról szóló törvényt is. Azt szeretnék elérni, hogy nyilvánosan hirdessék meg a szabad munkahelyeket a közszférában. „Az utóbbi időben egyre több a korrupció- gyanús ügy, amikor a szabad munkahelyeket, állami pozíciókat családtagokkal és ismerősökkel töltik be” - indokolta a törvényjavaslatot Sólymos László, a párt alelnöke. Több ilyen ügye is volt tavaly Ľubomír Jahnátek mezőgazda- sági miniszternek, aki számos rokonát és falubelijét is alkalmazta az általa irányított minisztériumban. Bizonytalanabbá válhat a magyar színházak költségvetése is, ha a parlament elfogadja a színházi törvénytervezetét. A javaslat hátrányai közé tartozik például az is, hogy a megyének már nem kötelessége a hatáskörében lévő színházak fenntartása. Míg a jelenlegi jogszabály szerint a megye „biztosítja a profi nemzetiségi színházak működését”, addig a javaslat már csak arról beszél, hogy a megye „támogatja a színházi tevékenységek meghatározott körét”. A parlament ma kezdődő ülésének napirendjén összesen 64 törvényjavaslat van, az ellenzék 42 javaslatot terjesztett elő, míg a kormánypárt és a kormány összesen 22 javaslatot jegyez. (lpj) Nagy József: A nyugdíjaknak nemcsak a szolidaritási szempontoknak kell megfelelniük, hanem igazságosaknak is kell lenniük Az Alkotmánybírósággal hozatná rendbe a Híd a nyugdíjtörvényt Pozsony. A 2004-es nyugdíj- reform két csoportra osztotta a nyugdíjasokat: a régi, 2004-előtt és a 2004 után nyugdíjazottakra. Az előbbiek esetében meghagyta a korábban megítélt összeget, pedig sokan közülük az új rendszer szerint magasabb járadékot kaphattak volna. A különbség még ma is érezhető a két csoportba tartozók járadékának nagyságában. Nagy József (Híd) parlamenti képviselő most az Alkotmánybírósághoz fordul, mert szerinte ez hátrányos, alkotmányba ütköző megkülönböztetés. ,A nyugdíjaknak nemcsak a szolidaritási szempontoknak kell megfelelniük, hanem igazságosaknak is kell lenniük” - magyarázta lapunknak álláspontját a képviselő. 40 millió euróba kerülne Szerinte a tétlenséget az sem indokolja, hogy a jelenlegi rendszer már tíz éve érvényben van, és azt 2003-ban az MKP képviselői is megszavazták, Nagy József (Benedikovič-fotó) akik közül most néhányan a Híd frakciójában ülnek. ,A hibás döntéseket ki kell javítani, az azonban gond, hogy tíz évig nem történt semmi” - véli Nagy. Számításai szerint a korrekció évente mintegy 40 millió euróba kerülne, ami nem akkora összeg, hogy a kormány ne tudná előteremteni. „Olyan értelmetlen kiadásokra is talál pénzt a Fico-kormány, mint az egészségbiztosítók államosítása vagy a gázművek megvásárlása” - állítja a képviselő. Ľudovít Kaník (SDKÚ) a reformot lebonyolító szociális ügyi miniszter is elismeri a nyugdíjrendszerben mutatkozó kettősséget, szerinte az új nyugdíjszámítást fokozatosabban kellett volna bevezetni. „Belekényszerültünk ebbe a helyzetbe, mert a nyugdíjasok helyzete rossz volt” - magyarázta a volt miniszter. 338 ezer szegény „régi” nyugdíjas A diszkriminációt alátámasztja az IVRA társadalomkutató intézet számításai is, amelyek szerint a régi nyugdíjasok 56%-a él a szegénységi küszöb alatt, míg ugyanez az arány az „új” nyugdíjasok körében 40,7%. A „régi” nyugdíjasok közül mintegy 338 ezer ember él a szegénységi küszöb alatt, vagyis járadéka alacsonyabb mint 346 euró, addig az „új” nyugdíjasok közül csak mintegy 155 ezer ember. A „régi” nyugdíjasok között a nők aránya 72% - mintegy 436 ezer ember -, vagyis közülük 10-ből hétnek alacsonyabb a nyugdíja 346 eurónál. (lpj, TASR)
