Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-02 / 1. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 2. Vélemény és háttér 5 A terroristák szerint olyan földön rendezik az olimpiát, ahol muzulmán őseik nyugszanak Az oroszok gyenge pontja Tavaly októberben, majd december végén öngyilkos merényleteket hajtottak végre a dél-oroszországi Volgográdban, miközben a hatóságok minden figyel­müket a terrorfenyegeté­sek elhárítására összpon­tosítják, hiszen a szocsi téli olimpia kezdetéig csak másfél hónap maradt. MT1-HÁTTÉR Volgográdot azért választot­ták október 21-ét követően má­sodszor is célpontnak, mert fon­tos közlekedési csomópont. Ott futnak össze a vasútvonalak Krasznodar, Rosztov na Donu, Moszkva, Szaratov és Asztra- hany irányából. Elterjedt az orosz sajtóban, hogy a merénylő a moszkvai vonaton akarta fel­robbantani magát, ám az orosz belügyi szakemberek szerint a célpont a volgográdi vasútállo­másvolt. Októberben Volgográd egyik külső kerületében egy 30 éves nő diákokkal teli autóbusz­ban robbantotta fel magát. Vele együtt nyolcán meghaltak és 55-en megsebesültek. Az ön­gyilkos merénylő igazolványát megtalálták, így kiderült, hogy Dagesztánból származott. Meg­állapították, hogy Naida Aszija- lova számos súlyos betegségben szenvedett, és élettársa, egy muzulmán vallásra áttért, da- gesztáni illegális fegyveres cso­porthoz csatlakozott orosz férfi készítette fel a merényletre. Dmitrij Szokolovot és társait 3 héttel később a terrorelhárítók Mahacskalában, a dagesztáni fővárosban ölték meg. A fegyve­resekkel hosszan tárgyaltak, de nem adták meg magukat, Szoko- lov a halála előtt magára vállalta a volgográdi merénylet előké­szítését. Egy belügyi szakértő elmondta, ellenőrzik azt a felte­vést, hogyjól szervezett terroris­ta sejt létezik Volgográdban. A merénylőket ősszel és decem­berben is robbanószerkezettel és gránátokkal is ellátták. Volgográd 1000 kilométerre található Szocsitól, ahol a vég­hajrához érkezett az olimpia előkészítése. Utoljára 1980-ban rendeztek olimpiát Oroszor­szágban, s most érthetően nagy az izgalom. Nemcsak azért, hogy minden tökéletesen menjen vegbe, hanem mert Doku Uma- rov csecsen hadúr a nyáron vi- deoüzenetben szólította fel az iszlám szélsőségeseket, hogy minden eszközzel akadályozzák meg az olimpiai játékokat. Az Eszak-Kaukázus Oroszországtól való elszakításáért kíméletlen harcot folytató, egy iszlám állam megteremtését célul kitűző Umarov állítása szerint az orosz hatóságok olyan földön rende­zik az olimpiát, amelybe mu­zulmán ősök csontjait temették. Szocsi a veszélyesnek minő­sülő észak-kaukázusi köztársa­ságok szomszédságában he­lyezkedik el. Az olimpián 37 ezer rendőr lesz, az orosz terrorelhá­rítás pedig a helyi erőkkel együtt több mint egy éve az észak-kau­kázusi fegyveres csoportok fel­számolásán dolgozik. Doku Umarov 2007-ben ala­pította meg a Kaukázusi Emirá­tus szeparatista szervezetet. Az­óta hét alkalommal jelentették be megölését. Ötmillió dollár vérdíjat tűztek ki a fejére. Ram- zan Kadirov, Csecsenföld elnöke nem sokkal a mostani merényle­tek előtt ugyanakkor kijelentet­te, hogy a szeparatista vezér rég halott, nem jelent többé ve­szélyt, és már csak a holtteste után kutatnak. Egy kanadai új­ság azonban nemrég titkosszol­gálati jelentésre hivatkozva Umarov újabb fenyegetéséről számolt be. A csecsen hadúr volt az értel­mi szerzője az utóbbi években elkövetett több véres oroszor­szági merényletnek. OLVASÓI LEVEL A gyermekgyilkosságok az ember legszömyűbb tettei kö­zé tartoznak. Mégis teszi em­beremlékezet óta, tekintet nél­kül nemzeti, vallási hovatarto­zásra. Szíriában, Dél-Szudán- ban, Izraelben és Gázában is. Nem izraeli specialitás, mint Molnár Iván állította múlt hé­ten megjelent kommentárjá­ban, egy országot nevezve gyermekgyilkosnak, kilátásba helyezve a megérdemelt bün­tetést is. A palesztinoknak el­nézi, hogy lövöldöznek a hatá­ron át egy másik országba, fő­leg a sűrűn lakott belterületek­re irányított rakétákkal. Ott is vannak áldozatok, a védtelen lakosság, gyermekek. De az más, mert az izraeli lakosság­gal ellentétben csak a „palesz­tinok haragja teljesen jogos”. A magyarázat, amit erre kaptunk, érdekes, csak éppen nem igaz. Molnár Iván vagy nem ismeri Gáza történetét, vagy szándékosan szédíti az olvasót. Az arab-zsidó konflik­tus megoldására fogadta el az ENSZ a 181/1947-es határoza­tot, amely egy zsidó és egy arab állam létrehozását javasolta 1948-ban a britek által rendel­kezésre bocsátott területen. Az Arab Liga országai és a palesz­tinok képviselői ezt elutasítot­ták, és a terület Jordánia része lett. Ma már senki nem emlék­szik rá, hogy egy arab lakossá­gú Palesztina létrehozásáról döntött az ENSZ, és főleg senki nem beszél róla, hogy az ara­bok ezt nem akarták, de a terü­letet elfoglalták. így 1948. má­jus 14-én csak Izrael állam jött létre. A környező arab orszá­gok egy nappal később meg­támadták és megkezdődött az első arab-izraeli háború (1948-49). Az elmúlt 65 év­ben Izrael háborúkat volt kénytelen viselni szomszédai­val. Az arab országok célja Iz­rael eltüntetése, a „zsidók ten­gerbe kergetése” volt, Izrael pedig teret és biztonságot sze­retne biztosítani magának. A Gázai övezet nem volt Iz­rael része. A Gázába betolako­dó brutális, gyilkos zsidókról szóló állítás, akik megfosztot­ták az arabokat a megélhetés­től és összezsúfolták őket, telje­sen zavaros. Gáza 1967-ig Egyiptomhoz tartozott. A hat­napos háború után izraeli fennhatóság alá került, egé­szen az izraeliek 2005-ös kivo­nulásáig. 2007-ben a Hamász kiszorította a Palesztin Nemze­ti Hatóságot a hatalomból, és máig ellenőrzi az övezetet. A Hamász rendszeresen rakéták­kal lövi Izraelt, amire az vála­szul 2008-ban, 2009-ben és 2012-ben katonai akciót indí­tott. Tehát nem „a gázaiak bármilyen jogos ellenállására válaszol kemény megtorlással” Izrael, hanem egy idegen or­szág rakétatámadásaira. A szerző szerint „az izraeli határ­kerítéssel a világtól hermetiku­san” elzárt Gáza Izraelen kívül határos Egyiptommal is, és van vagy 40 km-es tengerpartja. Nem tartozik sem Izraelhez, sem Egyiptomhoz, és mindkét ország blokád alatt tartja. Izra­el az 1994-ben elkezdett határ­kerítéssel védekezik, és Egyip­tom sem engedi őket át a hatá­ron. Talán nem ok nélkül. Az sem világos, hogy a szerző mi­ért Izraelt teszi felelőssé a gázai munkanélküliségért. Miért nem Egyiptomot, netán a gázai Hamászt, amely az övezetet irányítja. Végezetül az ember­ben felmerül a kérdés, mi volt ez, amit olvasott. Ki hazudik itt és miért, és kinekjó ez? Gémesi Károly, Érsekújvár KOMMENTAR Az elnök jogkörei MÓZES SZABOLCS Az idei év az államfőválasztásról és Robert Fico további sorsáról fog szólni. Az államfő szemé­lye mellett ugyanakkor az is fontos, milyen jogköröket gyakorolhat az új köztársasági el­nök. Fico megválasztása esetén várhatóan nőni fog a nyomás hatáskörei kibővítésére. Az ország első számú hivatalnoka - kis túlzás­sal így is nevezhetnénk a köztársasági elnököt. Alá kell írnia egy rakás papírt, amit elé tolnak - mérlegelési lehetősége alig van. Ha valami kifogása van és visszadobja a törvényt, a kormány vagy a törvényhozó hatalom általában megtöri az elnöki vétót, és a tervezetet másodszorra is ugyanolyan for­mában fogadja el. így az elnök jó esetben csak a társadalom lelkiismerete lehet, ám Szlovákiának ebből a szempontból nem volt szerencséje, főleg nem az utóbbi tíz évben. Marad még a reprezentálás: fogadni más államok első hivatalnokát vagy valóban befolyásos politikusait, jópofizni velük, fát ül­tetni, operaelőadásokra járni és díszebédet adni. Lehet, hogy ez megváltozik. Nem tudjuk, Robert Fico milyen okból akarja otthagyni a kormányhivatalt, ám azt nehéz el­képzelni, hogy beéri a papírtologató, kirándulgató államfő szerepével. Egyrészt nem ilyennek ismerjük, ehhez túl aktív és ügybuzgó, másrészt még fiatal, az üyesmit 65-70 felett él­vezik igazán a politikusok. Ficónak emellett pártjában abszo­lút tekintélye és szinte abszolút hatalma van. Az idei év nagy kérdése az elnökválasztás eredménye mellett az lesz, változik-e a köztársasági elnök jogállása. Ha véletle­nül jobboldali jelölt nyer, erre aligha kerül sor, ám Fico győ­zelme esetén biztosan előkerül a téma. Ebben az ügyben azonban kivételesen a Smer nem tud egyedül dönteni. Az el­nökijog- és hatáskörök átrajzolásához alkotmányos többség kell, ehhez hét képviselő hiányzik a kormánypártnak. így a mit változtatnának kérdés mellett a mit kínálnának hét el­lenzéki vagy független képviselőnek az átszavazásért kérdé­se is izgalomban tarthatja a nagyérdeműt és a politikacsiná­lókat a következő hónapokban. De szélesítse ki bármennyire is a Smer az államfői jogkörö­ket, az azért nem feltételezhető, hogy elnöki vagy félig elnö­ki rendszert építene ki. Ehhez valószínűleg hét átszavazó képviselőt sem találna. Ha pedig marad ajelenlegi rendszer a gyenge államfővel, ajogkörök valamiféle bővítgetése nem hozná magával az erőviszonyok alapvető átrajzolását. Hi­szen mire megy például azzal az elnök, ha törvénybeterjesz­tési jogot kap? Önmagában sokra nem, legfeljebb a „marketingpozíciója” erősödne. A nyilvánosság előtt zajló csörték helyett a lényegi mozgáso­kat lesz érdemes figyelni. Kikkel paktálna le a Smer a jogkör­bővítés ügyében, mit kínálna érte cserébe, s főként, tényle­gesen milyen változást eredményeznének a módosítások. FIGYELŐ Gigantikus Stasi-kirakós Számítógéppel rekonstru­álják az egykori NDK titkos- szolgálatának, a Stasinak az összetépett iratait. A több mil­lió papírszeletke összeillesz­tése évekig tart majd - írta a dpa német hírügynökség. Hu­szonnégy évvel a berlini fal leomlása után most tesztelik az összetépett Stasi-doku- mentumok számítógépes re­konstrukcióját. A Fraunhofer Intézet már2007 óta dolgozik a feladaton, apró papírdarab­kákból már 16 300 lapot rak­tak össze az új digitális tech­nológiával. A projektet az anyag bonyolultsága késlel­tette, egy új szoftver azonban egyértelműen egymáshoz tudja üleszteni a tépett széle­ket, jól felismeri az írás- és pa­pírfajtákat. A fejlesztés már több mint nyolcmillió euróba került. A német parlament dönt arról, hogy folytatódik-e a gigantikus számítógépes ki­rakós, és milyen eszközök szükségesek még hozzá. A raktárakban további 15 ezer zsák Stasi-iratot őriznek, kézi összerakosgatásuk is folyik, már 1,4 millió lap készült eí. Lehallgatási rapszódia Rapszódiát írt az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynök­ségről (NSA) Thomas Bierling német zeneszerző, aki már a német alkotmányt is megze­nésítette. A Top Secret - The NSA Rhapsody című zenemű az amerikai lehallgatási bot­rányt, valamint „annak az egyes emberek életét és a né­pek együttélését befolyásoló hatásait” dolgozza fel. A „mo­numentális mű” titkosszolgá­lati szakkifejezésekkel teli szövege „a titkos megfigyelő- rendszerek szörnyű természe­tét” tükrözi. A mű egyes részei „annyira kényesek és zavar- keltőek”, hogy jobb, ha felké­születlen közönség nem is ta­lálkozik velük, ezért „legko­rábban 50 év múlva hozhatók nyilvánosságra” - írta tréfá­san a szerző. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom