Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-02 / 1. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 2. Vélemény és háttér 5 A terroristák szerint olyan földön rendezik az olimpiát, ahol muzulmán őseik nyugszanak Az oroszok gyenge pontja Tavaly októberben, majd december végén öngyilkos merényleteket hajtottak végre a dél-oroszországi Volgográdban, miközben a hatóságok minden figyelmüket a terrorfenyegetések elhárítására összpontosítják, hiszen a szocsi téli olimpia kezdetéig csak másfél hónap maradt. MT1-HÁTTÉR Volgográdot azért választották október 21-ét követően másodszor is célpontnak, mert fontos közlekedési csomópont. Ott futnak össze a vasútvonalak Krasznodar, Rosztov na Donu, Moszkva, Szaratov és Asztra- hany irányából. Elterjedt az orosz sajtóban, hogy a merénylő a moszkvai vonaton akarta felrobbantani magát, ám az orosz belügyi szakemberek szerint a célpont a volgográdi vasútállomásvolt. Októberben Volgográd egyik külső kerületében egy 30 éves nő diákokkal teli autóbuszban robbantotta fel magát. Vele együtt nyolcán meghaltak és 55-en megsebesültek. Az öngyilkos merénylő igazolványát megtalálták, így kiderült, hogy Dagesztánból származott. Megállapították, hogy Naida Aszija- lova számos súlyos betegségben szenvedett, és élettársa, egy muzulmán vallásra áttért, da- gesztáni illegális fegyveres csoporthoz csatlakozott orosz férfi készítette fel a merényletre. Dmitrij Szokolovot és társait 3 héttel később a terrorelhárítók Mahacskalában, a dagesztáni fővárosban ölték meg. A fegyveresekkel hosszan tárgyaltak, de nem adták meg magukat, Szoko- lov a halála előtt magára vállalta a volgográdi merénylet előkészítését. Egy belügyi szakértő elmondta, ellenőrzik azt a feltevést, hogyjól szervezett terrorista sejt létezik Volgográdban. A merénylőket ősszel és decemberben is robbanószerkezettel és gránátokkal is ellátták. Volgográd 1000 kilométerre található Szocsitól, ahol a véghajrához érkezett az olimpia előkészítése. Utoljára 1980-ban rendeztek olimpiát Oroszországban, s most érthetően nagy az izgalom. Nemcsak azért, hogy minden tökéletesen menjen vegbe, hanem mert Doku Uma- rov csecsen hadúr a nyáron vi- deoüzenetben szólította fel az iszlám szélsőségeseket, hogy minden eszközzel akadályozzák meg az olimpiai játékokat. Az Eszak-Kaukázus Oroszországtól való elszakításáért kíméletlen harcot folytató, egy iszlám állam megteremtését célul kitűző Umarov állítása szerint az orosz hatóságok olyan földön rendezik az olimpiát, amelybe muzulmán ősök csontjait temették. Szocsi a veszélyesnek minősülő észak-kaukázusi köztársaságok szomszédságában helyezkedik el. Az olimpián 37 ezer rendőr lesz, az orosz terrorelhárítás pedig a helyi erőkkel együtt több mint egy éve az észak-kaukázusi fegyveres csoportok felszámolásán dolgozik. Doku Umarov 2007-ben alapította meg a Kaukázusi Emirátus szeparatista szervezetet. Azóta hét alkalommal jelentették be megölését. Ötmillió dollár vérdíjat tűztek ki a fejére. Ram- zan Kadirov, Csecsenföld elnöke nem sokkal a mostani merényletek előtt ugyanakkor kijelentette, hogy a szeparatista vezér rég halott, nem jelent többé veszélyt, és már csak a holtteste után kutatnak. Egy kanadai újság azonban nemrég titkosszolgálati jelentésre hivatkozva Umarov újabb fenyegetéséről számolt be. A csecsen hadúr volt az értelmi szerzője az utóbbi években elkövetett több véres oroszországi merényletnek. OLVASÓI LEVEL A gyermekgyilkosságok az ember legszömyűbb tettei közé tartoznak. Mégis teszi emberemlékezet óta, tekintet nélkül nemzeti, vallási hovatartozásra. Szíriában, Dél-Szudán- ban, Izraelben és Gázában is. Nem izraeli specialitás, mint Molnár Iván állította múlt héten megjelent kommentárjában, egy országot nevezve gyermekgyilkosnak, kilátásba helyezve a megérdemelt büntetést is. A palesztinoknak elnézi, hogy lövöldöznek a határon át egy másik országba, főleg a sűrűn lakott belterületekre irányított rakétákkal. Ott is vannak áldozatok, a védtelen lakosság, gyermekek. De az más, mert az izraeli lakossággal ellentétben csak a „palesztinok haragja teljesen jogos”. A magyarázat, amit erre kaptunk, érdekes, csak éppen nem igaz. Molnár Iván vagy nem ismeri Gáza történetét, vagy szándékosan szédíti az olvasót. Az arab-zsidó konfliktus megoldására fogadta el az ENSZ a 181/1947-es határozatot, amely egy zsidó és egy arab állam létrehozását javasolta 1948-ban a britek által rendelkezésre bocsátott területen. Az Arab Liga országai és a palesztinok képviselői ezt elutasították, és a terület Jordánia része lett. Ma már senki nem emlékszik rá, hogy egy arab lakosságú Palesztina létrehozásáról döntött az ENSZ, és főleg senki nem beszél róla, hogy az arabok ezt nem akarták, de a területet elfoglalták. így 1948. május 14-én csak Izrael állam jött létre. A környező arab országok egy nappal később megtámadták és megkezdődött az első arab-izraeli háború (1948-49). Az elmúlt 65 évben Izrael háborúkat volt kénytelen viselni szomszédaival. Az arab országok célja Izrael eltüntetése, a „zsidók tengerbe kergetése” volt, Izrael pedig teret és biztonságot szeretne biztosítani magának. A Gázai övezet nem volt Izrael része. A Gázába betolakodó brutális, gyilkos zsidókról szóló állítás, akik megfosztották az arabokat a megélhetéstől és összezsúfolták őket, teljesen zavaros. Gáza 1967-ig Egyiptomhoz tartozott. A hatnapos háború után izraeli fennhatóság alá került, egészen az izraeliek 2005-ös kivonulásáig. 2007-ben a Hamász kiszorította a Palesztin Nemzeti Hatóságot a hatalomból, és máig ellenőrzi az övezetet. A Hamász rendszeresen rakétákkal lövi Izraelt, amire az válaszul 2008-ban, 2009-ben és 2012-ben katonai akciót indított. Tehát nem „a gázaiak bármilyen jogos ellenállására válaszol kemény megtorlással” Izrael, hanem egy idegen ország rakétatámadásaira. A szerző szerint „az izraeli határkerítéssel a világtól hermetikusan” elzárt Gáza Izraelen kívül határos Egyiptommal is, és van vagy 40 km-es tengerpartja. Nem tartozik sem Izraelhez, sem Egyiptomhoz, és mindkét ország blokád alatt tartja. Izrael az 1994-ben elkezdett határkerítéssel védekezik, és Egyiptom sem engedi őket át a határon. Talán nem ok nélkül. Az sem világos, hogy a szerző miért Izraelt teszi felelőssé a gázai munkanélküliségért. Miért nem Egyiptomot, netán a gázai Hamászt, amely az övezetet irányítja. Végezetül az emberben felmerül a kérdés, mi volt ez, amit olvasott. Ki hazudik itt és miért, és kinekjó ez? Gémesi Károly, Érsekújvár KOMMENTAR Az elnök jogkörei MÓZES SZABOLCS Az idei év az államfőválasztásról és Robert Fico további sorsáról fog szólni. Az államfő személye mellett ugyanakkor az is fontos, milyen jogköröket gyakorolhat az új köztársasági elnök. Fico megválasztása esetén várhatóan nőni fog a nyomás hatáskörei kibővítésére. Az ország első számú hivatalnoka - kis túlzással így is nevezhetnénk a köztársasági elnököt. Alá kell írnia egy rakás papírt, amit elé tolnak - mérlegelési lehetősége alig van. Ha valami kifogása van és visszadobja a törvényt, a kormány vagy a törvényhozó hatalom általában megtöri az elnöki vétót, és a tervezetet másodszorra is ugyanolyan formában fogadja el. így az elnök jó esetben csak a társadalom lelkiismerete lehet, ám Szlovákiának ebből a szempontból nem volt szerencséje, főleg nem az utóbbi tíz évben. Marad még a reprezentálás: fogadni más államok első hivatalnokát vagy valóban befolyásos politikusait, jópofizni velük, fát ültetni, operaelőadásokra járni és díszebédet adni. Lehet, hogy ez megváltozik. Nem tudjuk, Robert Fico milyen okból akarja otthagyni a kormányhivatalt, ám azt nehéz elképzelni, hogy beéri a papírtologató, kirándulgató államfő szerepével. Egyrészt nem ilyennek ismerjük, ehhez túl aktív és ügybuzgó, másrészt még fiatal, az üyesmit 65-70 felett élvezik igazán a politikusok. Ficónak emellett pártjában abszolút tekintélye és szinte abszolút hatalma van. Az idei év nagy kérdése az elnökválasztás eredménye mellett az lesz, változik-e a köztársasági elnök jogállása. Ha véletlenül jobboldali jelölt nyer, erre aligha kerül sor, ám Fico győzelme esetén biztosan előkerül a téma. Ebben az ügyben azonban kivételesen a Smer nem tud egyedül dönteni. Az elnökijog- és hatáskörök átrajzolásához alkotmányos többség kell, ehhez hét képviselő hiányzik a kormánypártnak. így a mit változtatnának kérdés mellett a mit kínálnának hét ellenzéki vagy független képviselőnek az átszavazásért kérdése is izgalomban tarthatja a nagyérdeműt és a politikacsinálókat a következő hónapokban. De szélesítse ki bármennyire is a Smer az államfői jogköröket, az azért nem feltételezhető, hogy elnöki vagy félig elnöki rendszert építene ki. Ehhez valószínűleg hét átszavazó képviselőt sem találna. Ha pedig marad ajelenlegi rendszer a gyenge államfővel, ajogkörök valamiféle bővítgetése nem hozná magával az erőviszonyok alapvető átrajzolását. Hiszen mire megy például azzal az elnök, ha törvénybeterjesztési jogot kap? Önmagában sokra nem, legfeljebb a „marketingpozíciója” erősödne. A nyilvánosság előtt zajló csörték helyett a lényegi mozgásokat lesz érdemes figyelni. Kikkel paktálna le a Smer a jogkörbővítés ügyében, mit kínálna érte cserébe, s főként, ténylegesen milyen változást eredményeznének a módosítások. FIGYELŐ Gigantikus Stasi-kirakós Számítógéppel rekonstruálják az egykori NDK titkos- szolgálatának, a Stasinak az összetépett iratait. A több millió papírszeletke összeillesztése évekig tart majd - írta a dpa német hírügynökség. Huszonnégy évvel a berlini fal leomlása után most tesztelik az összetépett Stasi-doku- mentumok számítógépes rekonstrukcióját. A Fraunhofer Intézet már2007 óta dolgozik a feladaton, apró papírdarabkákból már 16 300 lapot raktak össze az új digitális technológiával. A projektet az anyag bonyolultsága késleltette, egy új szoftver azonban egyértelműen egymáshoz tudja üleszteni a tépett széleket, jól felismeri az írás- és papírfajtákat. A fejlesztés már több mint nyolcmillió euróba került. A német parlament dönt arról, hogy folytatódik-e a gigantikus számítógépes kirakós, és milyen eszközök szükségesek még hozzá. A raktárakban további 15 ezer zsák Stasi-iratot őriznek, kézi összerakosgatásuk is folyik, már 1,4 millió lap készült eí. Lehallgatási rapszódia Rapszódiát írt az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségről (NSA) Thomas Bierling német zeneszerző, aki már a német alkotmányt is megzenésítette. A Top Secret - The NSA Rhapsody című zenemű az amerikai lehallgatási botrányt, valamint „annak az egyes emberek életét és a népek együttélését befolyásoló hatásait” dolgozza fel. A „monumentális mű” titkosszolgálati szakkifejezésekkel teli szövege „a titkos megfigyelő- rendszerek szörnyű természetét” tükrözi. A mű egyes részei „annyira kényesek és zavar- keltőek”, hogy jobb, ha felkészületlen közönség nem is találkozik velük, ezért „legkorábban 50 év múlva hozhatók nyilvánosságra” - írta tréfásan a szerző. (MTI)
