Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-16 / 12. szám, csütörtök

| ^ | Tél a kertben 2014. január • www.ujszo.com KERTÉSUDVARl Köztudott, hogy télen nem minden madarunk vonul melegebb tájakra, számos faj itthon marad. Az már kevésbé közismert, hogy a tőlünk északabbra fekvő, mostohább téli klímájú területek madarai számára sok esetben a mi vidékünk jelenti a telelőterületet. K örnyezetünk állapota lehetővé teszi, hogy a ház körül gyakori madarak emberi segítség nélkül is átvészeljék a telet. Az etetés viszont nagy könnyebbséget és biztonságot jelent a környék madarainak - nekünk pedig rengeteg megfigyelési élményt különösen az itatással és a mesterséges odúkkal együtt, de csak akkor, ha az etetést folyamatosan, egész télen végezzük. MIKOR ETESSÜNK? Az etetési időszak dan­dárja a fagyok beköszön­tőtől azok tartós meg­szűnéséig tart. Azonban az sem okoz gondot, ha a madáretetést már az ősszel elkezdjük. Különö­sen akkor, ha az aszályos időjárás miatt gyenge volt a fűfélék termésho­zama. Ilyen korai kezdésnél elég néhány marék magot kiszórnunk. Mivel a boltokban ilyenkor még rendszerint nem kapható napraforgó, az állatkereskedésekben beszerezhető pintyele- ség, a köles és a tört dió is tökéletesen megfelel, illetve az ágakra egy-két almát felszúrnunk, ami a településen áthaladó, vonulóban lévő madarak zsírtartalék-felhalmozá- sát is segítheti ott, ahol hiányoznak a magas cukortartalmú bogyókat tartalmazó bodzások. Vidékeinken szerencsére nincs szükség az egész lü ||Ö§ ! i b itt telelő madarak Cinegefélék - Tájainkon főként a barátcinege, búbos ci­nege, fenyves cinege, széncinege él. Tollazatuk változó színű, fajtától függően. Hasznos rovarpusztítók, telente magvakat fogyasztanak. Pergő trillájukkal kevésbé unalmasak a telek. Búbos pacsirta - Állandó madarunk. Fészkét talajmélye­désbe rakja. Télen magvakkal, melegben leginkább rovarok­kal táplálkozik. A téli időszakban behúzódik a lakott területre, "lengelic - Szépséges pintyféle madár, amelynek tápláléka magvakból és bogyókból áll. Fás vidékeken, parkokban, gyümölcsösökben fordul elő. Vörös vércse - A belgák nemzeti szimbóluma, mezőkön, ligetekben, mezőgazdasági területek közelében él. Gyakran megjelenik a lakott településeken, nem zavarja az ember közelsége és a zaj. Héja - Ritka madárfaj, ma már szinte alig láthatunk héját az égen. Elsősorban rágcsálókkal és kisebb madarakkal táplálkoznak. Citromsármány - Ez az érdekes kinézetű és színű madár réteken, parlagokon, erdők szélén él. Télen lakott települések­re húzódik, ahol magokat, zöld növényi részeket és bogyókat fogyaszt. Nyáron rovarokkal táplálkozik. Egerészölyv - Erdős, mezős, szántóföldes vidékeket kedve­lő ragadozó madár. Főként gyíkokat, pockokat, madárfióká­kat és rovarokat eszik. Sólyomfélék -Jellegzetességük a legörbülő, hegyes csőr és a hegyes karmok. Kisebb madarakat, pockokat, rovarokat, hüllőket fogyasztanak. Karvaly - Kedveli a ligetekkel tarkított területeket, par­kokat és tisztásokat. Nagy magasságból csap le áldozatai­ra, főként kisebb madarakra. Hamvas küllő - Erdős területeken él, kerüli az em­bereket és a települések zaját. A fáról és a talajról szerzi táplálékát, rovarokat és magvakat. Jégmadár - Gyönyörű madár, különleges kékes-barnás tollazata van, és hosszú hegyes csőre. A levegőből lesi a kis halakat, majd hirtelen megragadja a prédát. Hasa elsárgult levél színű, ezért nem feltűnő a halak számára. Fácán - A Kaukázus környékéről származó madár, Európába a középkorban telepítették be, és lassan a leg­kedveltebb vadászható madárfajjá vált. Az erdős, mezős vidékeket kedveli. Erdei fülesbagoly - A leggyakoribb bagolyfajtánk. Kedveli az erdős, fás területeket, temetőkben is előfordul. Leginkább mezei pockokkal táplálkozik, de télen verebe­ket és más kisebb madarakat is eszik. Egyéb állandó madárfajok: fakopáncs, veréb- és galambfélék, bagolyfélék, sirályfélék, zöld küllő stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom