Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-16 / 12. szám, csütörtök
1 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 16. Hasznos tanács 9 ANYAGI SZUKSEGHELYZET Kivan anyagi szükséghelyzetben? Anyagi szükséghelyzetben az van, aki semmilyen vagy csak olyan kis bevétellel rendelkezik, melyből még a legalapvetőbb életkörülményeket sem képes biztosítani. A hatályos törvény értelmében alapvető szükségletnek minősül egy meleg étel naponta, a nélkülözhetetlen ruházat és fedél a fejünk felett. A rászorulóknak az állam szociális segélyt nyújthat, melyet kiegészíthetnek különböző hozzájárulásokkal. Az állami támogatás konkrét összege a rászorultság mértékétől, azaz a segélyért folyamodó család anyagi helyzetétől és a családtagok számától függ. Vagyis amikor valaki. a szociális ügyi hivatalhoz fordul segítségért, először megvizsgálják, valóban rászoruló-e. Hivatalosan anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy háztartásban élő személyek összbevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személy esetében havonta 198,09 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 138,19 euró. A kiskorú, eltartott gyermek létminimuma 90,42 euró. Általában azokat értjük anyagi szükséghelyzetben lévő személyek alatt, akiknek nincs állásuk és munkanélküli segélyt sem kapnak, de ebbe a kategóriába tartozhatnak azok is, akiknek nagyon alacsony nyugdíjat hagytak jóvá, vagy ugyan dolgoznak, ám összbevételük nem éri el a létminimumot, és így jogosultak a szociális segélyre és a HASZNOS TANÁCS Témánk: a szociális segély további támogatásokra. A jogosultság megállapításakor a következő, egy háztartásban élő személyek jövedelmét veszik figyelembe: férj és feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú gyermekek, valamint az a 25 évesnél nem idősebb gyermek, akinek nincs jövedelme, vagy jövedelme nem éri el a minimálbér összegét. A diákok 25 év felett is eltartott gyermeknek számíthatnak, ha doktoranduszi képzésben vesznek részt. Az anyagi szükséghelyzetben lévőknek nyújtható egyszeri szociális segély is - ezt a legfeljebb a létminimum háromszorosának megfelelő hozzájárulást egyszeri nagyobb, rendkívüli kiadásokra, a háztartás alapvető felszereléseire, a szükséges ruházat, valamint rendkívüli gyógykezelési költségek fedezetére lehet fordítani. Avagyon figyelembevétele A hatályos törvény értelmében anyagi szükséghelyzetben lévő személynek hivatalosan csak az minősülhet, aki nem rendelkezik olyan vagyonnal, mely értékesítése révén javíthatna anyagi helyzetén. Ezért a kérvény elbírálásakor alaposan górcső alá veszik az igénylő vagyonát, miközben leltárba veszik a közösen elbírált összes személy tulajdonát. Vagyonnak minősül a birtokukban lévő összes ingatlan és ingóság, a különböző jogok is. Értéküket megfelelő igazolással, szakértői véleménnyel, számlával kell alátámasztani. Autó esetében szükség lehet adásvételi szerződésre, számlára. A létminimum 35-szörösének megfelelő összegnél, azaz 6933,15 eu- rónál olcsóbb, illetve 10 évesnél öregebb autó esetében már nem kémek számlát, 20 évesnél öregebbet pedig egyáltalán nem bírálnak el. Ugyancsak figyelmen kívül hagyják a súlyosan egészségkárosult személy által használt személygépkocsit, főleg ha vásárlására, javítására vagy átalakítására a szociális ügyi hivatal adott pénzt. Ha kiderül, hogy az igénylőnek és családjának van olyan „fölösleges” vagyona, mely értékesítésével javíthatnak helyzetükön, nem minősülnek rászorulónak, és a segélyt elutasítják. Természetesen senkit nem kötelezhetnek arra, hogy eladja vagy bérbe adja a lakást, amelyikben él, vagy a kertet, mező- gazdasági területet, erdőséget, melyet saját szükségletei biztosítása céljából használ. A személygépkocsi vagy a háztartásban nélkülözhető, az alapvető életkörülmények biztosítása szempontjából nem szükséges értéktárgyak - például festmények, ékszerek - viszont luxusnak minősülhetnek, s ezeket pénzzé lehet tenni. Ha kételyek merülnek fel a segélyért folyamodó kérvény elbírálása során, a szociális ügyi hivatal alkalmazottai személyesen is meggyőződhetnek arról, az igénylő nem A létminimum összege jelenleg 198,09 euró havonta egy felnőtt személy esetében 138,19 euró havonta a közös háztartásban élő további felnőtt személy esetében » ^ 90,42 euró Éu havonta- Ilin egy eltartott f Y >11 gyermek esetében rendelkezik-e valamilyen értékesíthető vagyonnal. Az igények érvényesítése Ténylegesen állami segítségre szoruló személynek csak az minősülhet, aki először megpróbált saját magán segíteni, kihasználta az összes rendelkezésre álló lehetőséget, de sikertelenül, vagy ha sikerrel járt is, az így szerzett bevétel sem éri el a létminimumot. Vágyás az igénylő helyzetének elbírálásakor nemcsak azt vizsgálják meg, milyen a család aktuális összbevétele és vagyona, hanem azt is, hogy jogosult-e valamilyen egyéb juttatásra, s benyújtotta, érvényesítette-e valamennyi lehetséges igényét. Törvény szerint szociális segélyt csak az kaphat, aki minden törvény adta lehetőséggel élt, hogy anyagi helyzetén javítson, de még így is rászorul a segélyre. Idősek esetében megnézik, próbálta-e intézni nyugdíjaztatását, van-e valamilyen nyugdíj-kiegészítő vagy egyéb biztosítása, a kisgyermekes édesanyának folyósítanak-e anyasági támogatást, gyermekgondozási segélyt vagy egyéb támogatást, esetieg az előző munkaviszony alapján nem érvényesíthető-e valamilyen igény, védettség, az elvált édesanya intézte-e a tartásdíjat, stb. Ha például egy kismama azért került szorult helyzetbe, mert a tartásdíjra kötelezett személy nem hajlandó fizetni, a bíróság által jóváhagyott összeget először végrehajtó közvetítésével meg kell próbálni behajtani, s ha ez 3 hónapon keresztül nem sikerül, póttartásdíjat kell kérnie, és bár már hónapok óta anyagi szükséghelyzetben lehet, szociális segélyért csak azután folyamodhat, miután elintézte póttartásdíjat. (sza) 1. lépés 'S Elmegy a lakhely szerint illetékes szociális ügyi hivatalba, ahol kér formanyomtatványt. A kérvényt helyben azonnal kitöltheti, vagy később visszahozza. 2. lépés S A hivatal felszólíthatja, hogy hiteles dokumentumokkal támassza alá a kérvényben feltüntetett körülményeket, adatokat. Érdemes rögtön, a kérvény benyújtásakor megérdeklődni, milyen igazolásokra lesz szükség. v A segélyt nem kell a család valamennyi tagjának külön kérvényeznie, az igényt benyújtó személy a háztartás valamennyi tagját képviseli. Azt azonban, hogy együtt élnek, illetve hogy a kérvényben feltüntetett személyek valóban egy háztartást képeznek, igazolni kell. Szükség lehet születési anyakönyvi kivonatra, állandó vagy átmeneti lakhelyről szóló igazolásra, a személyi igazolvány fénymásolatára stb. v A kért okmányokat, igazolásokat a hivatal felszólításától számított 8 napon belül le kell adni. Ha változik a család jövedelme, vagyona, bárminemű változást ugyancsak 8 napon belül kell jelenteni. S Szükség esetén lehetővé kell tenni, hogy a hivatal alkalmazottai személyesen is ellenőrizhessék az igénylő anyagi helyzetét, például be kell őket engedni a lakásba, lehetővé kell tenni, hogy meggyőződhessenek az autó állapotáról stb. A segély intézése 7 lépésben 6. lépés 'Á Aki nem tesz eleget a hivatal felszólításának, vagy nem működik együtt, leállíthatják a jogosultság elbírálását, a már jóváhagyott támogatás esetében pedig a segély kifizetését. S A segélyre nem a kérvény benyújtásának pillanatától, hanem akkortól válik jogosulttá, amikor befejeződik az elbírálási folyamat, és jóváhagyják a támogatást. Indokolt esetben igényelhető előleg, melyet még a kérvény elbírálása előtt kifizethetnek. Ha később mégsem hagyják jóvá a segélyt, az előleget vissza kell adni. A bevételt és a jogos támogatásokat figyelik A segély összege TÁJÉKOZTATATÓ Az anyagi szükséghelyzet elbírálásakor a háztartás valamennyi tagjának a bevételeit összeadják, és ha az eredmény nem éri el a létminimum szintjét, jóváhagyják a szociális segélyt, amely a bevétel és a jogosnak ítélt támogatások összege közti különbség. A hatályos törvény értelmében nem minden bevételt bevételt vesznek figyelembe, van olyan is, amelynek csak bizonyos részét számítják be. A munkáért kapott fizetés rendes jövedelemnek számít, az alkalmi vagy brigádmunkáért kapott jutalom 25 %-a azonban nem minősül bevételnek. Ha a középvagy főiskolán tanuló gyerek brigádozik, de keresete az utóbbi 1 évben nem lépte túl a létminimum 1,2-szeresét, ugyancsak figyelmen kívül hagyják. A gyermekgondozási segély hivatalos jövedelem, az anyasági támogatásnak a negyedét nem számítják be, a családi pótlékot pedig egyáltalán nem veszik figyelembe, (sza) Jövedelem a hivatal szerint Jövedelemnek számít: ♦ a klasszikus munkaviszonyból származó bevétel ♦ az alkalmi és brigádmunkáért kapott jutalom 75%-a ♦ a külföldi szolgálati utak alkalmából nyújtott zsebpénz és étkezési díj ♦ ingatlan átruházásából származó bevétel ♦ gyermekgondozási segély. Nem számít jövedelemnek: ♦ az alkalmi és brigádmunkáért kapott jutalom 25%-a ♦ az összes nyugdíjtípus 25%-a ♦ az anyasági támogatás 25%-a ♦ családi pótlék ♦ a gyes helyett folyósított gyermekgondozási hozzájárulás ♦ egyszeri rendkívüli bevételek (pl. a községtől kapott egyszeri támogatás; utazási költségek térítése álláskereső munkanélküliek esetében; abszolvensi gyakorlat elvégzésére jóváhagyott támogatás; alkalmazottként kapott prémium; adóbónusz; az adóhivataltól vagy az egészségügyi biztosítótól visszakapott, 50 eurónál kisebb összeg; továbbképzésen résztvevő munkanélküli álláskereső étkezési, utazási és szállásköltségei) ♦ ösztöndíj ♦ a középiskolás vagy egyetemista tanuló alkalmi bevétele, mely az elmúlt 1 évben nem haladta meg a létminimum 1,2-szeresét ♦ alapítványoktól vagy az államtól kapott humanitárius segítség ♦ önkéntes munkáért vagy a választási bizottságban kifejtett tevékenységért kapott jutalom.
