Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-16 / 12. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 16. Vélemény És háttér 7 A szlovák politika egyik szárnya sem tud mit kezdeni az ún. etnikai politizálással Etnikai pártok és jelöltek Nem szerencsés, ha etnikailag definiált pártok és jelöltek indulnak a választásokon. Miért nem? S mi az oka, hogy így „definiáltán” léteznek? A szlovák politika magában kereshetné a hibát, mielőtt másra mutogat. MÓZES SZABOLCS Az internetet mérges magyar emberek mérges reakciói lepték el azután, hogy Iveta Radičová volt kormányfő kijelentette: nem jó, ha etnikai jelöltek is csatasorba állnak a választásokon. A „probléma” nem új keletű. A szlovák politika egyik szárnya sem tud mit kezdeni az ún. etnikai politizálással. A populistanacionalista tábor - mely nálunk paradox módon komoly átfedést mutat a baloldallal - nem az elv miatt támadja, hanem a magyarsággal van gondja. A liberális oldal pedig magával az elvvel nem tud mit kezdeni, 19. századi csökevénynek véli. Ezért ünnepelte például 2009- ben a Híd megalakulását - azt várva, hogy az fokozatosan felváltja a palettán a „maradi” MKP-t -, s ezért csalódott, amikor az utóbbi években rájött, hogy a Híd is valójában egy etnikai párt jeleit hordozza magán, még ha a hivatalos kommunikációban etnikumok felettiként határozza is meg magát. Pedig a képlet ennél sokkal egyszerűbb, s a hibát nem a készülékben, hanem az adásban kell keresni. A pártok alapvetően azzal a céllal jönnek létre, hogy a társadalom bizonyos jól meghatározható csoportjai számára az érdekérvényesítés lehetőségét kínálják. Az, hogy nálunk magyar pártok léteznek, elsősorban - nem a magyarok vélt vagy valós nacionalizmusára vezethető vissza, hanem arra, hogy a kisebbségi társadalom tagjainak jó része úgy gondolja, a többi párt nem képes megjeleníteni a közösség érdekeit, nem képes a magyarság fejlődését, megmaradását garantáló programot nyújtani. Ha a szlovák pártok ezeket a célokat zászlajukra tűznék és meg is valósítanák - közben pedig bejutó helyeken magyar jelöltek is feltűnnének listáikon -, meglehet, valóban nem lenne A szlovák választót megszólító pártok egy része is szlovákként definiálja magát, így afanyalgás igazán érthetetlen. szükség magyar politikai formációkra. Avagy: ha holnap az evangélikusok saját pártot alapítanának, akkor ahelyett, hogy elküldenénk őket a 18. századba - merthogy ilyen már a 19. században sem volt „trendi” -, először azt kellene megvizsgálni, mi késztette őket erre. Milyen érdekeik sérülnek a katolikus többségű társadalomban, mi miatt érezték szükségszerűnek egy konfesszionális alapon álló párt létrehozását? Végezetül: az etnikai politizálás feletti fanyalgás azért sem érthető, mert a többségi választókat megszólító pártok egy része is szlovákként definiálja magát. És ne csak az SNS-re gondoljunk: Iveta Radičová a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió, nem pedig a Demokraták és Keresztények Szlovákiai Uniójának tagja volt. Vagyis a Mikulás Dzurinda által alapított párt - nevében - ugyanúgy etnikailag definiálta magát, mint a Bárdos Gyulát ál- lamfőnekjelölő párt. A szlovák politikusok ahelyett, hogy valakit visszaküldenek a fára vagy régimódinak neveznek, inkább a kiváltó okokon gondolkodhatnának el. Úgy mindenkinek jobb lenne, de legfőképpen nekünk, magyaroknak.- Figyelj, az alkoholt nem tudod legyőzni. Egyezzetek ki egy döntetlenben. (Peter Gossónyi karikatúrája) Kommerszant: a magyar vezetes evekig azt hangoztatta, hogy pályázatot hirdet Paks bővítésére Paks, Putyin és a harcos rezsikampány FIGYELŐ Oroszország hitellel igyekszik megnyerni Magyarországot - írta a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló magyar-orosz megállapodásról a Financial Times brit üzleti lap. Ez az egyik újabb lépés, amellyel Moszkva arra törekszik, hogy visszaszerezze befolyását Kelet-Európá- ban, miután Ukrajnának 15 milliárd dolláros hitelt és gázárcsökkentést ajánlott, és Minszk- nek kétmilliárdos kölcsönt kínált. A magyar-orosz alku ú- jabb fejezete Orbán Viktor és a Fidesz teljes pálfordulásának, hiszen ellenzékből még élesen bírálták a szocialista kormányokat, amiért nem voltak képesek megszüntetni Magyarország függését az orosz energiától. A paksi bővítés illeszkedik Moszkva terveibe: a Roszatom- ból olyan atomenergiai állami mamutvállalatot akar csinálni, mint amilyen a Gazprom a földgázpiacon. „Az üzlet azt jelenti, hogy Magyarország energia- szükségletének túlnyomó részét továbbra is Oroszország elégítheti ki.” A megállapodás ugyanakkor kedvező lehet Magyarország számára a földgáz hosszú távú árának kialkudásakor, így Orbán folytathatja a rezsiharcnak elnevezett kampányt. A moszkvai Kommerszant azt emelte ki, hogy Oroszország a költségvetési hiány ellenére is hatalmas összegeket fordít a nemzetközi „nukleáris expanzióra”. A lap emlékeztet, a magyar vezetés évekig azt hangoztatta, hogy pályázatot hirdet Paks bővítésére. A Kommer- szant kiemelte Orbán kijelentését, miszerint Magyarország teljesíti a Déli Áramlat európai földgázvezeték megépítésével kapcsolatban vállalt kötelezettségeit. „Semmi és senki nem kényszerítette, hogy ezen a találkozón a figyelmet az Európai Bizottság és a Déli Áramlat földgázvezeték megvalósításában részt vevő uniós tagállamok közötti konfliktusra fordítsa”. Az EU energetikai bizottsága gyakorlatilag ultimátumot adott ezeknek az országoknak, hogy lépjenek ki a beruházásból - írta a lap. A gazeta.ru már a találkozó előtt megírta, hogy „a Roszatom javára hozott magyar döntés előre elhatározott”, elsősorban műszaki okokból, mert a működő és a megépítendő energiablokkok egyforma típusúak. Másrészt Orbán és Putyin között nincs kibékíthetetlen politikai ellentét annak ellenére, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, Oroszország pedig a saját politikai szövetségét építi, az Eurázsiái Uniót. Jevgenyij Mincsenko orosz politológus szerint az Orbán Viktorról alkotott kép a politikust egyfajta „magyar Putyin- nak ábrázolja, mindketten parlamenti párttöbbségre támaszkodnak, így viszonylag könnyű a dolguk gazdasági kérdésekben is megállapodni”. A hatalomhoz közeli Izvesztyija arról is beszámolt, hogy az orosz elnök milyen szívélyesen fogadta a magyar miniszterelnököt. (MTI, ú) KOMMENTAR Adóssággal búcsúztak KOCUR LÁSZLÓ —Valószínűleg kevesen vették észre a Vladimír Mečiar nélküli Mečiar-párt hétvégi kimúlását. Hisz csupán egy, a bejutási küszöbtől rendre JmmSíÉ egyre távolabb mért, jelentéktelen parlamenten kívüli párt szűnt meg, Szlovákiában egyébként I is 150 körül van a bejegyzett pártok és politikai mozgalmak száma, egy ide vagy oda... Pedig a tulajdonképpen 2006 óta csak vegetáló Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (utóbb aztán Néppárt) nem volt mindig egy szalmabáb, 1998-ig gyakran szó szerint élet és halál ura volt. A háromszoros miniszterelnök azonban valószínűleg nem tudott számot vetni azzal, hogy 1998-ban Dzurindáék végleg kihúzták a lába alól a talajt, két cikluson át nem jutottak kormányzati pozícióba. A párt „szeretett vezetője” elbukott két elnökválasztást is, 2004-ben ráadásul pont az egykori szövetségesből árulóvá vált jelölttel szemben. Amikor pedig 2006-ban surranóágon, a hatpárti parlament 5. legerősebb pártjaként sikerült visszakerülnie Robert Fico hárompárti koalíciós kormányába, az csupán a vég felé vezető út utolsó markáns, még érzékelhető állomása volt. Mečiar kiváló kommunikátor volt, sikeresen játszott az érzelmek húrjain, stadionokat töltve meg politikai szimpatizánsaival, akik sokkal inkább voltak nevezhetők rajongóknak, mint felelős választóknak. De Robert Fico még nála is kiválóbb kommunikátornak bizonyult, aki abban az időben Mečiarnál lényegesen kevesebb terhet hordozott a múltból, ő pedig, kormányzati tisztség híján, egyszerű parlamenti képviselőként jóval nehezebben tudta megszólítani elpártoló híveit, és szavazótábora részben ki is halt. Fico a nemzetiekkel együtt szalámizta le aHZDS-t is, a 2010-es parlamenten kívül reke- dés a 2006-tól tartó kormányzati időszak felől nézve szükség- szerűnek nevezhető. Ami az után történt, az már csak agónia. A tudósítások említést tettek arról is, a megszűnő párt 200 ezer eurós tartozást hagyott maga után. Ennél azonbanjóval nagyobb a morális adóssága. Nézzük csak: vadprivatizáció, a titkosszolgálat saját célra való kihasználása, ifjabb Michal Kováč elrablása, a Remiáš-gyilkosság; Slavkovská oktatási miniszter asszony magyarellenes intézkedései, és még sorolhatnánk. Ám az erkölcsi számla épp úgy kiegyenlítetlen marad, mint a 200 ezres cech. Aki még eddig nem tette meg, gyorsan felejtse el őket. FIGYELŐ Gyurcsányhoz Unicum kell! Nagy levegőt kellett venniük a Párbeszéd Magyarországért (PM) képviselőinek, hogy elfogadják a Gyurcsány Ferenc harmadik listás helyét jelentő ellenzéki megállapodást - írta a hgv.hu. A lapnak elmesélték, némi alkoholra is szükség volt a párt irodájában a feszültség oldásához. Ä párt tagjai és szimpatizánsai az interneten sem fogták vissza magukat. „Hányingerre mi a legjóbb orvosság?” - tette fel a kérdést a Facebookon Szilágyi Péter PM-es képviselő. Az összefogás hívei persze a „Szavazzatok Orbánra!” vagy a „Mondjatok jobbat!” kom- mentekkel árasztották el a fa- nyalgókat. Karácsony Gergely képviselő annyit mondott: „nem tagadom, néhány Unicumot meg kellett innom, hogy elviseljem a helyzetet, nem szeretem, hogy így alakult, de ez van”. Nem egyedül kellett elfogyasztania a PM irodájában talált alkoholt: „Koccintottunk, volt mivel” - tette hozzá Jávor Benedek társelnök. Az LMP-ből tavaly januárban kiszakadt Párbeszéd Magyarországért sajátos helyzetben van: eredetüeg ők is Gyurcsány egykori miniszterelnök ellenzékeként indultak, akivel most kénytelenek összefogni, sőt, egyéni választókerületeket kellett átengedniük a DK-nak és alaposan leértékelték őket az új lista összeállításánál, (hvg.hu) Szerb-horvát per Hágában Március 5-én kezdődik a hágai Nemzetközi Bíróságon Szerbia és Horvátország egymás elleni pere, amelyben az 1991 és 1995 között, a délszláv háború idején elkövetett népirtásokra vonatkozó vádakról döntenek - írta a Ve- csemje Novosztyi szerb lap. Horvátország 1999-ben nyújtott be keresetet, az ellenpert Szerbia 2010-ben indította. Az első héten a Horvátországot képviselő ügyvédek ismertetik, miért emeltek vádat az egykori Jugoszlávia ellen és bemutatják a bizonyítékokat. Ezután válaszolhatnak a szerbiai ügyvédek és ismertetik az ellenvádakat. Ivica Dacsics szerb kormányfő azt mondta, a legjobb az lenne, ha visszavonnák az egymással szembeni vádakat. „Az egyes háborús bűnösöknek felelniük kell, és ezzel meg lehetne akadályozni a szerb-, illetve horvátellenes hangulat ismételt elterjedését” - mondta Dacsics. (MTI)
