Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-16 / 12. szám, csütörtök

Gazdaság és fogyasztók 3 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 16. Miroslav Obšivaný szerint a nagyobb árcsökkenés rontaná a hőszolgáltatás színvonalát Hődíj: enyhe csökkenés várható A családok havi kiadásá­nak jelentős részét a fűtési költségek teszik ki. Habár az idei viszonylag enyhe tél csökkentheti a fűtésszámlát, nem mindegy, hogy csökken- e a hődíj nagysága. Erről is kérdeztük Miroslav Obšivanýt, a Szlovák Hő­szolgáltatók Szövetsé­gének elnökét. DEMECS PÉTER Miképp alakul idén a fűtés díjszabása? A háztartásoknak az idei fűtésre fordított kiadása, tehát a befizetések alakulása kedve­ző lesz. A sajtóban téves, és számunkra érthetetlen infor­mációk jelentek meg a tarifák 300 százalékos emeléséről. Er­ről szó sem lehet, a háztartások fűtésre fordított kiadásai idén nem emelkednek, épp ellenke­zőleg, enyhén csökkenhetnek. Mivel magyarázható ez? Természetesen az energia- fogyasztás csökkenésével, amely a hőszolgáltatók és a háztartások együttes megtaka­rításának eredménye. Ráadá­sul, szemben az általánosan el­fogadott véleménnyel, amely szerint a hőszolgáltatóknak nincs konkurenciájuk, mi is pi­aci versennyel nézünk szembe. Ezért van az, hogy minden év­ben próbálunk spórolni azokon a költségeken, amelyek hatás­sal vannak a hődíjra. Szlovákiában jelenleg a ki­termelt hő 80 százalékát földgázból állítják elő, ugyanakkor a gáz a hő árá­nak végösszegében csupán 70 százalékban mutatkozik meg. Milyen tényezők befo­lyásolják még a hő árát? A gáz és más fűtőanyag ára is olyan tétel, amelyet nem tu­dunk érdemben befolyásolni. A földgázszállítóinkkal termé­szetesen tárgyalunk, de a gáz árát rajtűnk kívül álló tényezők befolyásolják. Az önök által említett 30 százalék, amely az alkalmazottak bérét, a beren­dezések karbantartását és az amortizációt tartalmazza, az a tétel, amelyen mi pénzt tudunk spórolni a fogyasztók számára. Ahogy már említettem, e kate­góriákban idén is próbáltunk további tartalékot találni, ho­lott a hőt előállító társaságok többségének már gyakorlatüag nincs mozgástere ezen a téren. Lehet, csak az önök nézete, hogy már nincs mozgástér... Nem gondolom, hogy csak mi látjuk ezt így. Minden egyes tételt az Árszabályozási Hivatal hagy jóvá a hőszolgáltatóknak. Azok a háztartások, amelyek rácsatlakoztak a központi hő­szolgáltatóra (CZT), ami az árakat illeti, valóban védve vannak. Az egyedi fűtés valóban konkurenciát jelent? Főleg bizonyos városokban szoktunk azzal találkozni, hogy a háztartások fontolgatják az önálló kazánházra való átál­lást. Sajnos sokszor pontatlan információk és adatok alapján döntenek. Az, aki felkínálja ne­kik ilyen projekt kivitelezését, nem mindig mutatja meg az ebből a forrásból származó hő előállításának teljes kiadásait. Ráadásul az individuális hőfor­rásokat a jogszabályok is előnyben részesítik a központi hőszolgáltatókkal szemben, hi­szen ezekre nem vonatkozik néhány kötelezettség, például a berendezések ellenőrzése, tehát a biztonságos üzemelte­tésre fordított kiadások kont­rollja. Mindez akkor történik, amikor az egyedi fűtés paradox módon a központi hőszolgálta­tókra kapcsolt háztartások és az állam érdekeit sérti. Miroslav Obsivany Az, hogy „pontatlan infor­mációkról” beszél, inkább úgy hangzik, mintha félné­nek a konkurenciától... Azt, hogy azon háztömbök, amelyek a központi hőszolgál­tatóktól való lekapcsoláson gondolkoznak, nem kapnak teljes körű információt az egyedi forrásokból termelt hő áráról, nem csak a városokban és falvakban szerzett tapaszta­latunk igazolja. A Gazdasági Versenyhivatal is közölte hon­lapján ismertetett elemzésé­ben, hogy akik így döntenek, nem jutnak valamennyi fontos információ birtokába, a köz­ponti hőszolgáltatóról történő leválás után a korábbi és a va­lóságos ár között különbség mutatkozik. Tudna mondani konkré­tumokat is? Én a törvényekben meghatá­rozott, központi hőszolgálta­tókat érintő konkrét kötele­zettségekről beszélek, például a berendezések felülvizsgála­ta terén. Ilyen szolgáltató lé­nyegesen többször köteles el­lenőrizni berendezéseit, mint egy kazánház üzemeltetője. Paradox módon, ha műszaki hiba történik, akkor a közpon­ti hőszolgáltató a törvény sze­rint köteles üzembe helyezni egy tartalék hőforrást, amellyel télen is képes pótolni a hőellátás kiesését, a háztar­tások tehát mindezt meg sem érzik. A kazánháznak nincs ilyen tartalékforrása. Ha ne adj' isten! robbanás történik, nagyobb veszélyt jelent a ház alagsorában elhelyezett ka­zánház, mint a lakótelep szé­lén található hőforrás. Sajátos kategóriát képeznek a kör­nyezetvédelmi illetékek, ezen a téren vannak egyenlők és egyenlőbbek. Az ökológia ma nem igazán érdekli az embereket, ráadá­sul a nagyobb források több káros anyagot termelnek... Az, hogy egy hőforrás nagy, nem jelenti automatikusan azt, hogy egy hőegységre több ká­ros anyagot is termel. Épp el­lenkezőleg, az állami Szlovák Innovációs és Energetikai Ügy­nökség elemzésében is idézett mérések igazolták, hogy az in­dividuális források, gázból tör­ténő hő előállítása során nyolc­szor több szén-monoxidot és kétszer több nitrogén-oxidot bocsátanak ki, mint a központi hőszolgáltatók. A központi hő­szolgáltatók ebből a szem­pontból hatékonyabbak és tisz­tábbak. Az utóbbi években csak enyhén emelkedett a fűtés ára Szlovákiában. Hogy látja a díjtarifák alakulását közép­távon? Ezt nagyon nehéz megítélni, mert nagyon sok tényező befo­lyásolja. Ahogy korábban emlí­tettük, a gáz és az fűtőanyag árát csak minimális mértékben tudjuk befolyásolni. Ha a gáz ára emelkedni fog, a többi fűtőanyag ára is megnő, tehát a hő ára is emelkedni fog. Magyarországon állami kampány folyik a háztartások rezsiköltségeinek csökkenté­sére, az állam művileg befo­lyásolja az árpolitikát, érez­hetően csökkentette a hődí­jat is. Összehasonlítva a kör­nyező országokkal nálunk drágább vagy olcsóbb a ház­tartások központi fűtése? Nincs részletes áttekinté­sünk a környező országok helyzetéről, de mindezt más tényezők is befolyásolhatják, mint például az adó, a környe­zetvédelmi illetékek és hason­lók. Ebből a szempontból félre­vezető lenne a végösszeg összehasonlítása. Lát lehetőséget nálunk a hődíj 10-20 százalékos csök­kenésére? Mit eredményezne ilyen hődíjcsökkenés? Ahogy már említettem, ilyen jelentős hődíjcsökkenésre nem látok mozgásteret, ha nem akarjuk elhanyagolni a karban­tartást, illetve a technológiákra és vezetékekre fordított beru­házásokat. Ez a fogyasztók számára is végzetes lenne, mert a központi hőszolgáltatók rendszereinek széteséséhez vezetne. A jövőt illetően épp ezekben rejlik nagy potenciál, például biomassza jelentősebb felhasználását illetően. Ráadá­sul, szerintem végre befejez­hetnénk a vitát a hőegységek áráról, úgy is kevesen tudják, mi az a gigajoule, a megawatt­óra hő. Sokkal fontosabb a hő­szolgáltatás és az ivásra nem alkalmas melegvíz egyéves ki­adásairól beszélni. A hőfogyasztás évről évre csökken. Ennek oka főleg az energiamegtakarítást célzó projektekben keresendő. Ez a trend ráadásul a hőszolgálta­tók szerint folytatódni fog. Viszont az alacsonyabb fo­gyasztás nem növeli az üze­meltetési költségeket? Természetesen a fix kiadá­sokat kisebb hőfogyasztásra fogják szétteríteni. De a 70% mozgó és 30% fix kiadások arányánál, ha a fix kiadások emelkednének, ezt kompenzál­ja a fogyasztás csökkenése - tehát a hőért kapott számla összege végeredményben ala­csonyabb lesz. Ez az elv lesz ér­vényes az energiaellátás összes területén. 2016 végéig minden 500 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakóház lakásá­ba hőszabályozókat kell sze­relni. Miképp fogja ez befo­lyásolni a hőfogyasztást és a hődíjat? Reálisabb lesz az elhasznált hő kiszámlázása olyan helye­ken, ahol jelenleg nincsenek szabályozók. A hődíjra ez aránylag kis hatással lesz, a szabályozók amortizációja és azok beszerelése befolyásolja a végösszeget. (Képarchívum) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Tavaly lassult a német gazdaság Berlin. Lassult Németor­szág gazdasági növekedése 2013- ban. A német statiszti­kai hivatal első számításai szerint 2013-ban 0,4%-os volt az éves GDP-növekedés, kevesebb, mint a 2012-es 0,7% vagy a 2011-es 3,3 szá­zalék. „A német gazdaság megsínylette a világgazdaság visszafogott növekedését és a néhány európai országban elhúzódó recessziót. Az erős belföldi kereslet csak korlá­tozott mértékben tudta el­lensúlyozni e hatásokat” - mondta Roderich Egeler, a statisztikai hivatal elnöke. A német növekedési adat a pia­ci elemzők körében is kisebb csalódást keltett. A gazdasági növekedést főleg a belső fo­gyasztás hajtotta. 2013-ban éves szinten 0,9 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás, a kormányzati fogyasztás pe­dig 1,1%-kal. A sokat emle­getett német export 0,6%-kal növekedett, de eközben a német import 1,3%-kal nőtt. 2014- re a német gazdasági növekedés gyorsulását vár­ják. A különböző becslések 1,2-2% közé teszik a német GDP idei növekedését. (MTI) Takarékosságunk mértéke Pozsony. Havi rendsze­rességgel minden harmadik polgár képes takarékoskod­ni, rendszertelenül pedig a megkérdezettek 54 százalé­ka tesz félre - derül ki a Prima banka megbízásából a 2muse ügynökség által végzett fel­mérésből. Azok közül, akik havonta meg tudnak takarí­tani, minden második sze­mély havonta legfeljebb 60 eurót tesz félre. Minden ötö­dik havi maximum 30 eurót takarít meg, 16 százalékuk 31 és 50 euró közöttit, 18 százalékuk 51 és 100 euró közötti összeget, 4 százalék 101-150 eurót, 8 százalék 151-200 eurót, végezetül minden tizedik takarékosko­dó polgár 201 eurónál is töb­bet. A válaszadók 82 százalé­ka szerint az a legjobb, ha va­lamelyik bankban pihen a pénz, 18 százalék viszont in­kább otthon tartja a pénzét. A pénzintézet mellett döntők 39 százaléka kamatozó fo­lyószámlán helyezi el a meg­takarítását, 32 százaléka fo­lyószámlán, 25 százaléka az életbiztosítást, 24 százaléka lakás-takarékpénztárak nyúj­totta lehetőséget, 17%-a pe­dig a határidős lekötést vá­lasztja. (só) Eredményesebb a járulékbehajtás Pozsony. Szigorúbban el­lenőrzik a járulékfizetési kö­telezettség betartását, ennek köszönhetően a Szociális Biztosítónak (SP) tavaly 3,64 millió euró elmaradt biztosí­tási díjat sikerült behajtania, ami az előző évhez képest mintegy 2,5 millióval volt több. Az SP bízik benne, ez a trend idén is folytatódni fog. A Szociális Biztosító 2013 decemberében összesen 871 munkaadót vett górcső alá, s mintegy 17 ezer munkaválla­ló esetében vizsgálták meg, rendesen fizetik-e utánuk a kötelező társadalombiztosí­tási járulékokat. Az ellenőr­zések alapján erre a hónapra 671 ezer eurónyi biztosítási díj befizetését rendelték el, amiből eddig több, mint 533 ezret utaltak át. „Az ellenőr­zéseket idén is folytatjuk, hogy kiszűrjük azokat a vál­lalatokat, akik megpróbál­nak kibújni a fizetési kötele­zettség alól” - hangsúlyozta a Szociális Biztosító, (sza) Bírság helyett feketelista Kassa. Feketelistára venné a munkajogi előírásokat megsértő munkaadókat a Kovo szakszervezet, és egy­ben azt kéri a munkaügyi fel­ügyelettől, hogy a bírságokat ne a cégre, mint jogi személy­re szabja ki, hanem konkré­tan a cég felelős vezetőire. ,J\ cégek a rájuk kiszabott bírsá­got gyakran áthárítják alkal- mazottaikra, például nem fi­zetik ki nekik a mozgó bérü­ket. Az alkalmazottat így gyakorlatilag kétszer sújtják” - magyarázza a javaslatot Monika Benedeková, a Kovo alelnöke. A Kovo szerint 2012-ben a munkaadók több mint 44 700 esetben sértették meg a munkajogi előírásokat, de bírságot csak 1278 esetben kaptak, ebből is csak négyet róttak ki a cég felelős vezető­jére. (TASR) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA IHlBiB Angol font 0,8302 IH Lengyel zloty-4,1575 n Cseh korona 27,441 H Magyar forint 300,36 E3 Horvát kuna 7,6215 ül Román lej 4,5234 n Japán jen 141,86 Svájci frank 1,2354 E Kanadai dollár 1,4905 Q USA-dollár 1,3606 n VÉTEL - ELADÁS Ibank liHEai CSEH KORONA 1 FORINT I Sberbank 1,40-1,32 28,37-26,72 312,25-285,35 OTP Bank 1,42-1,30 28,63-26,22 312,05-285,74 Postabank­­­Szí. Takarékpénztár 1,41-1,31 28,16-26,59 312,63-285,71 Tatra banka 1,40-1,32 28,24-26,59 310,96-287,32 Príma banka­­­Általános Hitelbank­­­Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom