Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-13 / 9. szám, hétfő
6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 13. www.ujszo.com Megbénítják Bangkokot Bangkok. „Ha polgárháború fenyeget, akkor feladom” - mondta tegnap a thaiföldi kormány megdöntését követelő mozgalom vezetője, Szuthep Tha- ugszuban, ugyanakkor kizárt bármiféle megegyezést a kormánnyal. A kormányt meneszteni akaró mozgalom azzal fenyegetőzik, hogy mától három hétre megbénítja Bangkokot: a thai főváros 20 legforgalmasabb kereszteződésén leállítja a forgalmat. Azt is tervezi, hogy ismét áramta- lanítja a fontosabb kormányépületeket, és a vizet is elzárja. A kormány közölte, 12 ezer rendőr felügyel Bangkokban ma a rendre, továbbá 8 ezer katona a kormányépületekre. Száznegyven iskola zárva lesz. A kiskereskedők szerint akadnak ugyan olyan bangkokiak, akik élelmiszer-tartalékot vásárolnak, de pánik nincs. (MTI) Verekedtek a képviselők Ankara. Összeverekedtek a képviselők szombaton a török parlament igazságügyi bizottságának ülésén, amelyen a hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) reformtervezetéről folyt a vita, miközben tízezrek tüntettek Recep Tayyip Erdogan miniszter- elnök korrupciós botrány által megtépázott kormánya ellen. A honatyák akkor estek egymásnak, amikor a török bírák és ügyészek legfőbb tanácsának egyik képviselője megjelent, magával hozva egy petíciót, amely szerint a tervezet alkotmányellenes, ám a beadvány megvitatását mégsem tűzték az ülés napirendjére. Az egyik parlamenti képviselő felugrott az asztalra, és elkezdte rugdosni kollégáit, mások birkóztak egymással vagy pofonokat osztogattak. Eközben egymáshoz dobáltak ásványvizes műanyag palackokat, irattartókat, sőt egy iPad is átre- pültatermen. (MTI) 350 ezer dollár egy engedélyért Dallas. Háromszázötvenezer dollárért kelt el egy szombati árverésen az Egyesült Államokban az az engedély, amely lehetővé teszi egy veszélyeztetett afrikai fekete orrszarvú kilövését Namíbiában. Az akció szervezői a faj megvédésére szolgáló erőfeszítéseket kívánják támogatni a pénzből, ám a természetvédők tiltakoztak az árverés megrendezése ellen. A világon szabadon összesen csak 4000 fekete orrszarvú él. (MTI) Az EU katonai akcióra készül a Közép-afrikai Köztársaságban, menekítik a külföldieket Megjelentek a fosztogatók és a kannibálok Késekkel és machetékkel felfegyverkezett csoportok a főváros északi kerületeiben fosztogattak, és több helyi lakost megcsonkítottak (SITA/AP-felvétel) MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Pretoria. Katonai akciót indít az Európai Unió a Közép-afrikai Köztársaságban az ország biztonságának helyreállítására, miután Michel Djotodia államfő lemondása nyomán tartani lehet attól, hogy az országban tomboló vallási erőszak tömegvérengzésekhez vezet. Az unió 28 tagállamának nagykövetei szombatra virradó éjjel elvi beleegyezésüket adták ahhoz, hogy rövid időn belül több száz katonát vezényeljenek az országba a helyszínen lévő 1600 fős francia és 4000 fős afrikai béke- fenntartó erők támogatására. Becslések szerint az elmúlt hónapban több mint ezer ember halt meg a Közép-afrikai Köztársaságban dúló felekezeti erőszak miatt, és egymillió ember vált menekültté. A hét végén a fővárosban, Banguiban újabb összecsapások zajlottak le, amelyek több halottat és száznál több sebesültet hagytak maguk után. Szemtanúk emellett arról számoltak be, hogy a zűrzavart kihasználva a főváros északi kerületeiben egyes csoportok fosztogattak és több helyi lakost megcsonkítottak. Többen láttak em- berevőketis abban a körzetben. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szombaton jelentette be, hogy megkezdi 33 ezer külföldi evakuálását az országból. A nemzetközi közösség azért szorgalmazta Djotodia távozását, mert nem tudott véget vetni az országban tomboló vallási erőszaknak. A muzulmán vallású elnök tavaly márciusban került hatalomra, amikor a keresztény Francois Bozizé államfő hatalmát megdöntötte a Sélé- ka muszlim lázadó szövetség. Az egykori francia gyarmaton december 5-én véres összetűzések törtek ki a Séléka fegyveresei és az ellenük fellázadt keresztény harcosok között. Sztrájkot szerveznek Megsebesült az ellenzéki vezető Kijev. Súlyos sérüléssel kórházba vitték Jurij Lucenko volt ukrán belügyminisztert, az ellenzéki tüntetések egyik fő szervezőjét, miután a rohamrendőrök szombatra virradó éjjel megverték a tüntetők és a rendőrség egy kijevi összecsapásában. Felesége, Irina az ellenzéki Hromadske televíziónak azt mondta, hogy Lucenko fejsérüléseket szenvedett a rohamrendőrök gumibotos ütlegelésétől, amikor megpróbálta megakadályozni, hogy a rendőrök és a tüntetők egymásnak essenek. Szavai szerint férje intenzív osztályra került és megfigyelés alatt tartják. Az ukrán ellenzék folytatja az előkészületeket egy országos figyelmezető sztrájkra - közölte Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) nevű párt vezetője tegnap Kijev- ben, az idei első „népi nagygyűlésen”. „Országos munkabeszüntetést szervezünk, hogy a hatalom végre meghalljon bennünket. Egyelőre rövid lesz és figyelmeztető jellegű” - mondta, azt azonban nem árulta el, mikorra tervezikasztrájkot. (MTI) A Gázai övezetben a volt kormányfő halálhírére cukorkákat osztogattak Izrael Saront gyászolja Jeruzsálem. Izraeliek tízezrei vettek tegnap végső búcsút Ariel Sarontól, a szombaton 85 éves korában elhunyt volt tábornoktól és politikustól Jeruzsálemben. MTl-ÖSSZEÁLLÍTÁS Izrael tizenegyedik miniszter- elnöke 2006. január 4-én agyvérzés nyomán kómába esett, és azóta sem tért magához. Sáron tiszteletadással fekete szőnyegen elhelyezett, izraeli zászlóval beburkolt koporsójánál elsőként Simon Peresz elnök és Juli Edelstein, a kneszet elnöke helyezett el koszorút. Az izraeli parlament udvarán felállított koporsó mellett díszőrség áll, félárbocra eresztettéka zászlókat. A hivatalos állami búcsúztatás ma lesz szintén a kneszetnél. Beszédet mond Benjámin Netanjahu kormányfő, a család két képviselője, valamint két külföldi vendég, Joe Biden amerikai (SITA/AP-felvétel) alelnök és Tony Blair volt brit miniszterelnök. A ceremónia után katonai díszkonvoj szállítja a koporsót a családi birtokra, a Gázai övezethez közeli Szikomor-tanyára, ahol délután Brassóból elszármazott felesége, Lili mellé temetik. A katonai konvoj útközben megáll Latrunnál, ahol a hadsereg vezérkara rendkívüli ülést tart, és ahol az elhunyt miniszterelnök az 1948-as függetlenségi háborúban fiatal katonaként súlyosan megsebesült. Miközben a kerítés izraeli oldalán gyászolnak, a Gázai övezetben Sáron halálhírére cukorkákat osztogattak. Hán-Júnisz városban az utcákon ünnepeltek és a halott fényképeit égették. Az övezetet uraló Hamász „történelmi pillanatnak” nevezte halálát, amely „egy olyan bűnöző eltűnését jelzi, akinek kezéhez palesztinokvére tapad”. A palesztin Máján hírügynökség szerint a „bulldózernek” csúfolt Saronra a palesztinok és sok más arab úgy emlékezik, mint aki több országban vérengzésekben vett részt és azokat irányította, valamint évtizedekig elnyomta a palesztin nemzeti mozgalmat. Ä Human Rights Watch emberjogi szervezet is bírálta tetteit, a nyugati hatalmak vezetői viszont nagyra értékelték Sáron politikai életművét, melynek keretében elősegítette a palesztinokkal való párbeszédet. PORTRÉ Az Izraelben meglehetősen ellentmondásosan értékelt Ariel Saronnak valószínűleg több tette is bekerül a történelem- könyvekbe. Emlékezetes lépéseit a katonaságnál kezdte, miután 1942-ben, 14 évesen belépett egy félkatonai ifjúsági szervezetbe, ahonnan egyenes út vezetett számára a Hagana titkos katonai, szervezetbe, majd az abból alakult izraeli hadseregbe. Pár hónappal hadi karrierjének lezárása után, az 1973-as jóm-kipúri háború idején ismét bevonult, bravúros hadművelettel visszaverte az egyiptomi csapatokat a Sí- nai-félszigetről. Sáron következő emlékezetes lépése a libanoni invázió volt, amelyet 1981-től 1983-ig tartó védelmi minisztersége alatt hajtott végre. Az izraeli hadsereg nem akadályozta meg, hogy az izraeli csapatokat behívó falangisták vérengzéseket hajtsanak végre Szabra és Šatila palesztin menekülttáborokban, amiért egy izraeli kormánybizottság 1983-ban Sáron személyes felelősségét állapította meg, és javasolta menesztését a védelmi tárcától. A Likud párt politikusaként a gázai és a ciszjordániai zsidó telepek létrehozásának és bővítésének egyik éllovasa volt. Fő feladata miniszterelnökként a második intifáda merényleteinek megfékezése lett. Mivel reménytelennek látta a megegyezést a palesztinokkal, az egyoldalú kivonulás mellett döntött, első lépésben a Gázai övezetből. 2005 nyarán erőszakkal kiköltöztette az izraeli telepeseket az övezetből, és bizalmasai szerint hasonló egyoldalú lépéseket tervezett Ciszjordánia nagy részében is. A gázai kivonulást a Likud többsége Benjámin Netanja- huval az élén ellenezte, ezért Kadima néven új, centrista pártot alapított a Munkapártból és a Likudból távozó politikusokból, majd feloszlatta a kneszetet, és új'választásokat írt ki. Ekkor, ereje teljében, 2006. január 4-én agyvérzés érte, kómába esett, s többé nem tért magához. (MTI) Magyar ellenzéki egyeztetés - szombaton egy budapesti családi házban folytak a tárgyalások Mesterházy: még néhány nap kell a megállapodáshoz MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Egy budapesti családi házban folytattákaz egyeztetést szombaton az ellenzéki összefogásban érdekelt magyar pártok vezetői, köztük Mesterházy Attila (MSZP), Bajnai Gordon (Együtt-PM szövetség) és Gyur- csányFerenc (DK). Felelősen, kompromisszumra készen tárgyalnak a felek az ellenzéki egyeztetésen - írta tegnap Mesterházy Attila a honlapján, az MSZP elnöke szerint még néhány napra lesz szükség a megállapodás minden részleté- nekkidolgozásához. „Tudom, hogy végül meg fogunk állapodni, de minden részlet kidolgozásához még szükség lesz néhány napra. Eddig mindenki felelősen tárgyalt, kompromisszumra készen” - olvasható Mesterházy Attila írásában. Hozzátette:,A kompromisszum azt jelenti, hogy senki sem ér el mindent, amit szeretett volna. De azt igen, hogy a megállapodással Magyarország nyerjen, mert a szövetség felépíti az igazságos, európai új Magyar Köztársaságot.” Az MSZP elnöke szerint a választási együttműködésben ott a helyük a Demokratikus Koalíció (DK) politikusainak, tagjainak, aktivistáinakéstámogatóinakis. Mesterházy Attila kitér arra is, hogy a szocialista párt nagyra értékeli Bajnai Gordon gesztusát, amellyel az Együtt-PM szövetség vezetője visszalépett a miniszterelnök-jelöltségtől. A jegyzet szerint a demokratikus ellenzék a héten „sok feszültség, vita, útkeresés után” ugyanazt az együttműködési modellt választotta, amelyet az MSZP a kezdetekkor, 2012-ben javasolt: „közös lista és közös jelöltek”. Az MSZP elnöke ugyanakkorúgy véli, nem csupán az időt vesztegették ez idő alatt, mert - mint írta - „mindannyiunknak szüksége volt erre a tapasztalatra ahhoz, hogy értékelni tudjuk a teljes körű összefogás fontosságát”. Az elmúlt napokban több lap is írt arról, hogy a közös listán Mesterházyt Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc követheti, majd a Párbeszéd Magyarországért egyik vezetője - feltehetően S zabó Tímea - következhet.
