Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)

2014-01-11 / 8. szám, szombat

20 Szalon ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 11. www.ujszo.com Riga, az egykori Hanza-város a Baltikum egyik gyöngyszeme. Lettország fővárosában a történelmi múlt modem fejlesztésekkel találkozik - jobb oldalon a nemzeti könyvtár új épülete. (Képarchívum) A zene áll Riga EKF-programja középpontjában, míg a svédországi Umea mindenekelőtt a számi kultúra értékeit kínálja a látogatóknak Európa kulturális fővárosa északra költözik Lassan hozzászoktunk, hogy az Európa kulturális fővárosa címet minden évben két egymástól vi­szonylag távoli helyszín (város, régió) viseli. Idén- legalábbis tőlünk nézve- egyszerűbb a helyzet. Vigyázó szemünket északra kell vetni: Mar- seille-től és Kassától 2014-ben Lettország fő­városa, Riga, valamint az észak-svédországi régió legnagyobb városa, Umea veszi át a stafétabotot. ÖSSZEFOGLALÓ Persze, kicsit közelebbről megnézve nyilvánvaló, hogy a 2014-es két helyszín teljesen különböző múltat, földrajzi, gazdasági, szociális és kulturá­lis hátteret tudhat a magáénak. Riga a Baltikum egyik gyöngy­szeme: az egykori Hanza-város a háborúk következtében meg­élt lengyel, svéd és orosz meg­szállást; a történelem, a szovjet idők, az utóbbi évtizedek fej­lesztései alakították Lettország fővárosának arculatát. Umea modem, fiatalos, a természet felé maximálisan nyitott regio­nális központ, ahol az elkövet­kező hónapokban a számi kul­túra bemutatására helyezik a hangsúlyt. Az olvasó és éneklő nép Kettős ünnepet ülhet Lettor­szág 2014-ben: az állam tizen­nyolcadikként csatlakozott az euróövezethez, emellett egy éven át Riga viselheti az Európa kulturális fővárosa címet. A programsorozat a Force Maje­ure (Vis major) mottó köré szerveződik, a mintegy kétszáz kulturális projekt és rendez­vény középpontjában a zene áll. A hat témára osztott program igazán színes: kultúrtörténeti és történelmi kiállítások sora, koncertek, kórusfesztivál, ope­raelőadások és egy nagyszabá­sú nyári napfordulót ünneplő fesztivál is tarkítja. Az elvárások persze igen na­gyok. „Az EKF-cím lehetőséget kínál Rigának arra, hogy turisz­tikailag fejlődjön, növelje nem­zetközi befolyását és megmu­tassa, milyen különleges szere­pe van a lett kultúrának Euró­pában” - olvasható Andris Ber- zins államfőnek, a Riga 2014 programsorozat fővédnökének a honlapján. Az EKF-év hivatalosan január 17-én veszi kezdetét. A nyitó­ünnepség középpontjában egy tömegeket megmozgató, szim­bolikus akció áll: élő emberlánc viszi át a régi nemzeti könyvtár nyolc épületéből a könyveket a Daugava folyó túlsó partján álló új nemzeti könyvtárba. A Gais- mas Pils nevű szupermodem épületben július elsején a könyvnyomtatás ötszáz éves történelmének szentelt kiállítás nyílik. „A lett egy olvasó és éneklő nép. Ezek tényleg olyan dol­gok, amelyeket a nemzedékek megőriztek és tovább is adtak. Ennek bemutatására csaknem kilencven ország több mint húszezer énekese érkezik a vá­rosba, hogy egy színvonalas kórusfesztiválon vegyen részt az EKF-programsorozat kere­tében” - nyilatkozta Aiva Ro- zenberga programigazgató. Az év egyik kiemelkedő programja Richard Wagner Rienzi, az utolsó tribunus című operájá­nak bemutatása. Wagner ezzel a művel kezdte meg 1837- ben rigai karmesteri munkáját. Bőm in Riga (Rigában szüle­tett) címmel a klasszikus zene lett fővárosban született sztár­jai adnak közös szabadtéri gá­lakoncertet nyáron. A város turisztikai hivatala a következő tizenkét hónapban a korábbi évhez képest a turisták számának 15-20 százalékos növekedésére számít, tavaly több mint 1,5 millió látogató érkezett Rigába. A számik nyolc évszaka Az egyetemi városok atmo­szférája és a számi (lapp) nép ősi kultúrája alkot egységet az észak-svédországi Umeában, 2014 másik kulturális főváro­sában. A program a számik (lappok) nyolc évszaka köré szerveződik. A számi kultúrá­ban nem négy, hanem nyolc év­szakot tartanak számon, kalen­dáriumuk ugyanis a rénszarva­sok vonulásán alapul. A nyolc évszak: a gondozás, az ébredés, a visszatérés, a növekedés, az eszmélés, az aratás, az elvágyó­dás és az utazás időszaka. „Meg akarjuk mutatni a számik lassú, a természettel összhangban töl­tött életét” - mondta Anne Wu- olab, a január 31-ai nyitó hétvé­ge koordinátora. Az év során összesen nyolc, számi művészek alkotásaiból összeállított kiállítás enged be­tekintést a nép mindennapjaiba és életmódjába. Kora tavasszal rockfesztivál, horrorszínház és táncfesztivál is várja a látogató­kat. Nem megy le a nap a tér­ségben a június 20-án kezdődő kora nyár évszakában - remek hátteret nyújt így a természet egy éjszakai tangófesztivál megrendezéséhez. Az egyetemi kampuszon ezzel párhuzamo­san dizájnkonferenciát rendez­nek. A Norrlands Opera Richard Strauss Elektrája új változatá­nak premierjét tartja augusztus 14-én, a sportolni vágyókat strandröplabda- és ifjúsági fut- ballfesztivál mozgatja meg. Ko­ra ősszel egy gasztronómiai fesztiválon kóstolhatok meg vagy készíthetők el az észald nép étkeit. Az ősz egyik közpon­ti programja az Umea Jazz Fesz­tivál. Tél elején hagyományos fényfesztivállal búcsúzik az Eu­rópa kulturális fővárosa címtől az észak-svéd központ. Umea egyik legismertebb szülötte egyébként Stieg Larsson, a Mil­lennium-trilógia 2004-ben el­hunyt írója. A szerzőt 2012-ben posztumusz választották a vá­ros díszpolgárává, az EKF-év al­kalmából pedig emlékművet emelnek a tiszteletére. Az előzetes becslések szerint 2014-ben 150-200 ezer látoga­tó érezik Umeába, hogy részese lehessen a mintegy 300 ren­dezvénynek. Ezek a számi kul­túra népszerűsítése mellett azt a célt szolgálják, hogy megmu­tassák a város fiatalos, az egye­temi léthez kapcsolódó arcát (a 117 ezer lakosú városban min­den harmadik fő egyetemista). (MTI/APA/dpa, ú) Umea Észak-Svédország legnagyobb városa, egyben felsőoktatási központja: a 117 ezer lakosból minden harmadik fő egyetemista. A programsorozat egyik célja, hogy a város fiatalos lendületét mutassa be. (Fotók: visitumea.se)

Next

/
Oldalképek
Tartalom