Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)
2013-12-05 / 283. szám, csütörtök
www.ujszo.com Ú!) SZÓ 2013. DECEMBER 5. Vélemény és háttér 7 Tegnap tüntettünk egy jót, de sajnos ez csak a minimum volt a kisiskolák megmentéséért Eltemetett kisiskolák A képviselők többsége tegnap eltemette a kisiskolákat. Jobb lesz nélkülük? Megéri a pár millió eurónyi spórolás? Koncepció és a társadalmi vita - ez hiányzik leginkább a történetből. MÓZES SZABOLCS Átírt közoktatási törvény, így elsőre nem tűnik vészesnek, csak ne lenne benne egykét passzus a kötelező minimális osztálylétszámokról. Ám ezek is részei, s így jövőre talán 70-80 településen megszűnik a magyar kisiskola. Persze három-négyszer ennyi szlovák iskolát is bezárnak, de ez rajtunk nem segít. Az oktatási minisztérium szerint évente pár milliót megspórol ezzel az állam. Megéri? Az ügyben a legszembetűnőbb a koncepció és a társadalmi, szakmai vita hiánya. Pár milliós spórolás nem lehet indok egy ilyen komoly lépésre. Milyen hatással lesz mindez a településekre? Egy iskola nélküli község minden bizonnyal még kevésbé lesz attraktív a fiatal családok számára. Milyen hatással lesz a bezárás a helyi kulturális életre? Milyen színvonalú oktatási-nevelési munka folyik a kisiskolákban? Rossz, jó? Ha rossz, miért nem tettek ezzel már korábban valamit? Ha jó, miért rajtuk spórolnak? Megannyi kérdés (hosszasan folytathatnánk a felsorolást), melyekre a közoktatási törvény tervezete és a hozzá csatolt indoklás nem ad választ. Sok esetben még csak fel sem teszi a kérdéseket. Pedig egy szaktárcának ez lenne- a feladata: egy mélyreható változásokat hozó tervezet beterjesztése alaposan körbejárni a kérdést, és asztalra tenni a konkrét, tényekkel alátámasztható válaszokat. Nem állunk sokkal jobban a szlovákiai magyar térfélen sem. Tegnap tüntettünk egy jót - az attraktív koreográfiának köszönhetően az üzenet a szloA kisiskolák bezárásának ügyében a legfőbb hiányosság a koncepció és a társadalmi, szakmai vita teljes hiánya. vákok egy részéhez is eljuthatott -, de ez a minimum volt. És ez most nem a szervezők bírálata. Az elmúlt években honi magyar politikai és szakmai berkekben hányszor tették fel az illetékesek a két bekezdéssel feljebb található kérdéseket? Ha előjött a kisiskolák bezárásának témája - mert ezzel már többen próbálkoztak, jobbról, balról, csak időben elhaltak a kezdeményezések -, a válasz mindig a kategorikus nem volt. Ám létezik olyan átfogó háttér- tanulmány, amely a „nem” mellett kemény szakmai érveket is felsorakoztatna? Amelynek segítségével azonosítani lehetett volna ebben az ügyben a „koalíciós társakat”? Sajnos, nem láttunk ilyesmit. Ugyanúgy nem készült el a szlovákiai magyar B terv sem. A Mi lesz, ha bezáiják... kezdetű forgatókönyv. ígyjövőre menet közben kell tüzet oltani. Ha lehet. Kár. Mert az oktatásügy a magyar kisebbség megmaradásának egyik záloga. Ha nem a legfőbb záloga. GL0SSZA Übermenschek KOCUR LÁSZLÓ Pár, Ady Endre lovasához hasonlóan eltévedt entellektüelt leszámítva nem hinném, hogy a parlamenti képviselők túl sok Nietzschét olvasnának, pedig a német bölcselő felől közelítve megérthető, miért olyan vonzó a Smer. Csupa Übermenschből áll. Nem teljesen olyanokból, amilyennek a Röckenben örök álmát alvó filozófus elképzelte, de egy biztos: fölénk magasodnak, másodrendűvé degradálva bennünket, nem smeres parlamenti képviselőket. Rájuk ugyanis nem vonatkoznak a törvények. Augustín Hambálek esetében valószínűleg nem alkalmazható az „azt hiszem, senkinek nem kell bemutatni” bon mot. Róla ugyanis egészen keddig közvetlen családtagjain túl vélhetően csak a vájt fülűek hallhattak. Lebbentsük fel a fátylat, ő egy nem túl aktív smeres honatya Nagyszombatból, aki elfelejtette feltüntetni, hogy kft.-ben a minimálbér 35-szörö- sét meghaladó tulajdonrésze van, emiatt a parlament összeférhetetlenségi bizottsága eljárást kezdeményezett volna ellene, ám ezt a kormánypárti többség nem szavazta meg. Ha egyedi esetről lenne szó, az is felháborító lenne, hisz ha közülünk, nem smeres parlamenti képviselők közül próbálna meg bárki 34 854 euró jövedelmet eltitkolni, az illetékes állami szervek halálra zrikálnák. Ám a Smernél nem egyedi esetről, hanem sajnálatos tendenciáról van szó. Hasonló történt Jana VaTová képviselő esetében, aki a Vállalkozó Jegyzék szerint csak idén június l-jével függesztette fel vállalkozását, noha 2006-tól parlamenti képviselő. Az összeférhetetlenségi bizottság az ő esetében sem indított eljárást. Az előző smeres ciklus idején Ján Kvorka hívta fel magára a figyelmet hasonló módon. Az ő ügye egy teljes cikluson áthúzódott. 2006-ban, még a választások előtt állítólag bántalmazott egy fiatal romát, de eljárás csak 2010 júniusa, mandátumának megszűnése után indulhatott ellene, a parlament mentelmi bizottsága ugyanis korábban nem adta ki őt a büntetőeljárásra. (Kvorkát végül három hete a független szlovák bíróságok másodfokon ártatlannak találták.) Három különböző ügy, melyekben azonban egyvalami közös: a hatalom arrogáns hozzáállása. Azaz lehetőséget sem biztosítottak arra, hogy legalább formális eljárás induljon, melynek során akár az eljárás alá vont személy ártatlansága is bebizonyosodhatott volna (ahogy az mondjuk Kvorkával, igaz, már nem parlamenti fórumon, bizonyítékok hiányában megtörtént). Hiszen az, hogy egy smeres képviselő hibát kövessen el, eleve kizárt. FIGYELŐ A dolgos román Nagy-Britanniának tárt karokkal kellene várnia a román és a bolgár munkavállalókat, akik olyan munkákat is elvégeznek a mezőgazdaságban és a vendéglátószektorban, amelyekre a britek már nem hajlandók - mondta a The Timesnak a román munkaügyi miniszter. Mariana Campeanu szerint Nagy- Britanniának hálásnak kellene lennie a magasan képzett román betelepülőkért, és elvándorlásukat inkább a román gazdaság szenvedi meg. Campeanu a 21. században elfogadhatatlan, idegengyűlölő és rasszista támadásoknak minősítette a honfitársai szabad munkavállalása ellen folyó brit kampányt. (MTI) Létezik valamiféle kisebbségi komplexus az iszlám megerősítésére, hogy újabb csapásokat lehessen mérni a török világi berendezkedésre Mecsetté akarják alakítani az isztambuli Hagia Szophia-székesegyházat MTl-HÁTTÉR Politikai és vallási vita középpontjába került Isztambul leglátogatottabb műemléke, a Szent Szófia-, azaz Hagia Szophia- székesegyház: a török miniszterelnök-helyettes szerint a bizánci keresztény templomot újra mecsetté kellene alakítani, ahogy az Ottomán Birodalom idején. Áz 1934-ben múzeummá alakított székesegyház az UNESCO világörökség része. Nem kímélték a történelem viharai, tizenöt évszázada állja a sarat a háborúk, a földrengések és a politikai viták kereszttüzében. „Szomorúan nézünk az Hagia Szophiára” - jegyezte meg Bü- lent Arinc miniszterelnök-helyettes, amikor meglátogatta az épületet. „Remélem, hamarosan mosolyogva térhetünk ide vissza” - tette hozzá a vallásos és konzervatív Igazság és Fejlődés Pártjához (AKP) tartozó politikus. Megjegyzése nem maradt visszhang nélkül. A Törökországot 2002-től kormányzó AKP-t és Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök kormányát azzal vádolják a bírálók, hogy a Musz- tafa Kemal Atatürk által örökül hagyott világi államberendezkedést igyekszik megváltoztatni, és az ország iszlamizálására törekszik. Arinc megjegyzését nehezményezte a bizánci és ortodoxkeresztény örökséget ápoló Görögország. Úgy véli, ez több millió keresztény vallásos meggyőződését sérti. A 6. században létrehozott építészeti műremeket Konstantinápoly 1453-as eleste után a muszlimok mecsetté alakították. Musztafa Kemal Atatürk világi állama idején lett múzeum, és turisták milliói látogatják. Az Isztambulban élő, kis ortodox közösséget megdöbbentette a miniszterelnök-helyettes megjegyzése. „Néhányan több mint ötszáz éve egy szomorú Szent Szófiát látnak, és szeretnék, ha újra keresztény templom lehetne” -jegyezte meg Mihail Vaszi- liadisz, az isztambuli Apojevma- tini című görög újság főszerkesztője. Úgy gondolja azonban, senkinek sincs szüksége arra, hogy kipattintsa a vallásháború bármiféle szikráját, a múzeum ökumenikus státusa megfelelő. Isztambul lakosságát meglepte, hogy újra felszínre került ez a hajdanán heves vita. „Nem értem, hirtelen miért kellene mecsetté alakítani, ha hosszú ideig múzeum maradhatott, és így két vallást fogadhatott be” - mondta egy 32 éves férfi. Az iszlamista kormányt a néhány hónap múlva esedékes helyi választások is motiválhatják. Néhány hónapja a kormány több vallási jogszabályt módosított, korlátozta az alkoholforgalmazást, engedélyezte a muszlim fejkendő viselését közszolgálati tisztséget betöltő nőknek. Az országban nemrég két templomot mecsetté alakítottak, jövőre Isztambulban egy ötödik századi, egyelőre romos monostor átépítése következik. Törökországban 83 ezer mecset van, Erdogan 2002-es hatalomra kerülése óta 7%-kal nőtt a számuk. Isztambulban 3 ezer mecset működik, köztük a világszerte ismert Kék Mecset. „Már így is sok mecset van itt” - jegyezte meg kedélyesen egy isztambuli kereskedő, és feltette a kérdést, ki fogja megtölteni azokat, ha az Hagia Szo- phia muszlim imahely lesz. „Az Hagia Szophia a miénk, mecsetté kell alakítani” - fejtette ki véleményét az isztambuli Szultanahmet negyedének egyik muszlim fejkendőt viselő lakója. „Létezik valamiféle kisebbségi komplexus, az iszlám megerősítésének egyfajta szükségessége. Emiatt van, hogy néhányan mecsetként szeretnék látni a Szent Szófiát, amely a török világi berendezkedés elleni újabb csapás lenne” - magyarázta a jelenséget Ahmed Kuyas isztambuli professzor.- Meg kell érteniük. A kisikolákban egyetlen smeres nagyvállalkozó sincs. (Cartoonized/Fotó: Benedikovič)
