Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)
2013-12-05 / 283. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 5. www.ujszo.com Nagyobbak lesznek a regionális különbségek Kettészakadó Szlovákia MÓZES SZABOLCS Pozsony. A következő 20 évben tovább nőnek a regionális különbségek - derül ki a tegnap bemutatott, a lakosság számának alakulását 2035-ig prognosztizáló tanulmányból, melyet a tudományos akadémia (SAV), a statisztikai hivatal mellett működő Infostat és a Komenský Egyetem demográfiai tanszékejegyez. A kutatók három témakört jártak körbe - a születések és az elhalálozások alakulását, valamint a migrációt -, majd az elmúlt évtizedek adataiból és trendjeiből próbálták megjósolni, mi várható 2035-ig. Ez az az időhorizont, amíg többé-ke- vésbé pontos prognózisokat lehet felállítani, igaz - ahogy a tanulmány szerzői is elismerték egy-egy nem várt, nagyobb jelentőségű esemény módosíthatja a számokat. Elég például, ha a válság még egy évtizedig elhúzódik. Az eddigi tendenciák alapján az országban három olyan régió van, ahol a jövőben növekedni fog a lakosság száma. Pozsony és vonzáskörzete a belső migráció miatt lesz népesebb, két észak-szlovákiai járás a magas - nem roma - szaporulati arány miatt (Námesztó, Turdossin), több mint féltucatnyi kelet-szlovákiai járás pedig a helyi romák magas születési mutatói következtében. Az ország többi részén - a járások túlnyomó többségében - csökkenni fog a lakosság száma. A legnagyobb mértékű fogyás két déli járást is érint: a Lévai, valamint a Nagykürtösi járásban közel 8 százalékkal laknak majd kevesebben 20 év múlva, mint most. Jelentősen csökkenhet az Érsekújvári, a Komáromi, a Losonci és a Rozsnyói járás lakosainak száma is, a dunaszerdahelyi régióban Pozsony közelsége miatt fog stagnálni a népesség száma - igaz, ez utóbbi folyamat az etnikai arányok megváltozását is maga után vonja. A születések száma mellett a belső migráció is jelentősen hat a lakosság számára. Míg a 90-es évek közepén az ország keleti felében az elköltözés miatt kevesebben laktak, az ország nyugatabbi része profitált a „vándorlásból”. Az utóbbi években viszont szinte csak Pozsony és szélesebb vonzáskörzete a célpont, Szlovákia többi része - egy-két kivételtől eltekintve - migrációs veszteséget könyvelhet el. RÖVIDEN AB-re adták a kollektív egyeztetéseket Pozsony. Az Alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék a kollektív egyeztetésről szóló törvény módosítása miatt. Ez ugyanis kötelezővé teszi az ágazati kollektív szerződést minden vállalat számára, amelynek több mint 20 alkalmazottja van. Ivan Švejna (Híd) szerint a kedden jóváhagyott módosítás rontja a vállalkozói környezetet s ezzel gátolja az új munkahelyek létrejöttét. A Híd, az SDKÚ és a KDH kéri az Alkotmánybíróságtól azt is, hogy függessze fel a törvény hatályát, amíg érdemben nem dönt a beadványról. A szociális ügyi minisztérium szerint azonban a jogszabály nem ellentétes az alkotmánnyal, és nem hátrányos a vállalatok számára sem. „Nem tartunk attól, hogy a jogszabály deformálja a vállalkozói környezetet” - jelentette ki Michal Stuška, a tárca szóvivője. (lpj, TASR) Dzurinda a néppárti agytröszt élén Brüsszel. Mikuláš Dzurindát választották tegnap az Európai Tanulmányok Központjának (CES) élére, amely az Európai Néppárt háttérintézménye. Az SDKÚ parlamenti képviselője ezzel Wilfried Martens, októberben elhunyt korábbi belga kormányfő helyét vette át az intézmény élén. A CES feladata az Európai Néppárt programjának és politikai dokumentumainak előkészítése. (TASR) Fico: az EU szerelmes önmagába Pozsony. Az Európai Unió túlságosan nagyra tartja magát Robert Fico miniszterelnök szerint. „Ukrajna egyszerűen úgy határozott, hogy más utat választ, és én ezt most nem fogom értékelni” - jelentette ki Fico, hangoztatva, hogy Ukrajna belügyéről van szó. A kormányfő szerint hagyni kell, hogy mindenki szabadon és függetlenül döntsön arról, mit akar és mit nem. Igaz, hozzátette: szerinte alá kellett volna írni a szerződést az EU és Ukrajna között, ezzel keleti szomszédunk jól járt volna. (lpj, SITA) 3000 eurós bírság a garázda nézőknek Pozsony. Februártól súlyos, akár háromezer eurós büntetésre is számíthatnak a sportrendezvények rendbontói. A rendőrség az állomáson, a repülőtéren vagy a vendéglőkben tapasztalt viselkedésük alapján megtilthatja számukra a rendezvényen való részvételt. Ismételt rendzavarás esetén akár 5 évre is eltilthatja őket sportrendezvények látogatásától. A nézői erőszak az egyszerű meccseken 1500 eurós, a kiemelt kockázatú meccseken 3000 eurós bírságot von maga után. (SITA) Az állam nem viselkedik korrektül az iskolákkal szemben - hangoztatták a szónokok Kiverte a biztosítékot a kisiskolák koporsója (TASR-felvétel) Pozsony. Rendőri igazoltatással ért véget a kisiskolák megszüntetése ellen rendezett tegnapi tiltakozó tüntetés. A részvételre senki nem panaszkodott. Háromszázan hallgatták meg a szónoklatokat. VERES ISTVÁN Befejezése után vált igazán izgalmassá a kisiskolák védelmében rendezett tegnapi tiltakozó akció. A beszédek után beütötték a szöget a „Kisiskolák” feliratú koporsó fedelébe, majd néhány aktivista egészen a parlament bejáratához cipelte. Miután letették és visszaindultak, a tüntetést felügyelő rendőrök igazoltatni kezdték őket. Kaliňákmajd megmagyarázza Az aktivisták széles vörös nyakkendőket viseltek, amelyek a Smer-kormányt jelképezték. Az igazoltatás közben értek vissza a bejárathoz a Híd képviselői, akik több-kevesebb sikerrel megpróbálták megtudni a rendőröktől, miért igazoltatnak. A rendőrök szerint a törvény értelmében a demonstrálok nem jöhetnek egy bizonyos távolságnál közelebb a parlamenthez. Ebből vita kerekedett, ugyanis nem a tüntető tömeg vonult a bejárathoz, Tüntetők a vár alatt csak néhány személy. Ehhez viszont mindenkinek joga van, mondta Bugár Béla. „Parancsra cselekedtek. Megpróbáljuk kideríteni, kinek a parancsára” - jegyezte meg a Híd elnöke. Simon Zsolt erre a rendőrök adatait írta le egy papírra, mondván, hogy ma magyarázatot kémek Robert Kaliňák belügyminisztertől. Az állam nem viselkedik korrektül az iskolákkal, szögezte le a nyitóbeszédben Pék László, az SZMPSZ elnöke. „Ha az osztálylétszámokat az OECD-át- laghoz igazítják, akkor a normatív támogatással is ezt kellene tenniük, az ugyanis magasabb, mint nálunk” - magyarázta Pék, hozzátéve, hogy az államnak inkább azon kellene igyekeznie, hogy emelje az oktatás színvonalát. Nem iskolabuszok kellenek, hanem iskolák, hangsúlyozta a következő felszólaló, Érsek Árpád. „Az elbocsátott tanárok a munkaügyi tárcának jelentenek majd anyagi terhet” - mutatott rá a Híd képviselője. 300 résztvevő A kisiskolákban gyakran színvonalasabb oktatás folyik, mint azokban, ahová sok gyerek jár, mutatott rá A. Szabó László. „Mi a bűnük? Hogy az államnak felesleges luxust jelentenek?” - kérdezte az MKP alelnöke. Felszólalt Ondrej Dostál, az OKS elnöke, és Martin Poliačik, az SaS politikusa is. Az akción kb. háromszázan vettek részt. A szervezők a részvétellel elégedettek voltak, mondta lapunknak Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerékasztalának szóvivője. „Dinamikus tüntetés volt, és külön örülök, hogy sikerült a szlovák politikusokat is bevonni” - mondta Tokár, aki reméli, hogy ez a megmozdulás egy sikeres kezdet lehet. Pozsonyban, munkaidő alatt megszervezett tüntetésről van szó, figyelmeztetett Berényi József. „Mindezt figyelembe véve kielégítő volt a részvétel” - mondta az MKP elnöke. Az akció végén felolvasták azoknak a falvaknak a neveit, amelyekben magyar iskola működik. A parlament újra befagyasztotta a közjogi méltóságok bérét Jövőre sem nő a képviselők fizetése UJ SZO-H1R Pozsony. Idén sem emelkedik a közjogi méltóságok fizetése. A köztársasági elnök, a kormány tagjai, a parlamenti képviselők, az egyéb államigazgatási szervek vezetői mint például a főügyész jövőre is ugyanolyan fizetést kapnak, mint idén. Ezek a bérek valójában a 2011-es szinten állnak, amikor Iveta Radičová kormánya befagyasztotta azokat, és azóta sem emelkedtek. A pénzügyminiszter az intézkedéstől 8,2 millió euró megtakarítást vár a kedden elfogadott törvénymódosítás hatására ajövő évben. A bérbefagyasztás ellen tiltakoztak a bírák, az ő fizetéseik 2012 óta változatlanok. Azt állítják azonban, hogy őket sokkal jobban sújtja a bérek reálértékének csökkenése, mivel a többi közjogi méltóságtól eltérően semmilyen más bevételük nem lehet, és nem is vállalkozhatnak a bírói funkció mellett. Igaz, a bírák 13. és 14. fizetést is kapnak. „Mi csak azt kérdezzük, hogy miért nem valorizálják a fizetésünket, ha a GDP emelkedik” - magyarázta a bírák elégedetlenkedésének okát Dana Bystrianská, a Szlovákiai Bírák Szövetségének elnöke. Az ellenzék a parlamenti képviselők fizetésének új módszerrel történő kiszámítását javasolta. A KDH például azt szerette volna elérni, hogy a képviselők csak egy állami fizetést kaphassanak, jelenleg ugyanis több képviselő egyben valamilyen állami intézmény vagy önkormányzati szerv vezetője is. Jozef Valocký (Smer) például a Nyitrai Egyetemi Kórház igazgatója, Dušan Muňko (Smer) a Szociális Biztosító igazgatója, Pavol Frešo SDKÚ- elnök pedig Pozsony megye elnöke. Jelenleg a képviselői fizetések az átlagkereset háromszorosát teszik ki. (lpj, TASR) A vádlott előzetes letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig kell fenntartani Házi őrizetből börtönbe került Rezešová ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Másodfokú, jogerős döntésével megszüntette az M3-s autópályán halálos balesetet okozó Éva Varholíková Rezešová házi őrizetét a Budapest Környéki Törvényszék kedden, és elrendelte ismételt előzetes letartóztatását. A nőt már be is vitték a büntetés-végrehajtási intézetbe. Koszta János tájékoztatása szerint ezzel a döntésével a Budapest Környéki Törvényszék - helyt adva az ügyészségi fellebbezésnek - megváltoztatta a Gödöllői Járásbíróság november 22-én hozott, házi őrizetről szóló végzését. A keddi határozat szerint a vádlott előzetes letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés időtartamáig kell fenntartani - tette hozzá a szóvivő. A négy halálos áldozatot követelő ittas járművezetés miatt első fokon, nem jogerősen hat év fogházra ítélt Rezešovát az elsőfokú ítélet kihirdetése után - a védői indítványnak helyt adva - helyezte házi őrizetbe a Gödöllői Járásbíróság. A vádlott tavaly augusztus óta volt előzetesben. A házi őrizet elrendelése után a vádlottról azonnal levették a bilincset, és szabadon távozhatott egy a fővárosban erre előkészített ingatlanba - sajtóhírek szerint egy Duna-parti luxus-apartmanházba. Rezešo- vának az elsőfokú végzés szerint nyomkövetőt kellett hordania. Az ügyészség e döntés és az elsőfokú ítélet ellen is fellebbezett. Rezešová házi őrizetbe vétele -nagy felháborodást váltott ki, főleg azután, hogy kiderült: az ítélet után házibulit szervezett az elítélt az apartmanban. A keddi határozat ellen fellebbezésnek helye nincs - mondta a törvényszék szóvivője. (MTI, ú)
