Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)
2013-12-04 / 282. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 4. wvw.ujszo.com Január végéig pályázható a kulturális támogatás Kisebbségi kultúrák: már lehet pályázni ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. December elejétől már várja a kormányhivatal a pályázatokat a Kisebbségi Kultúrák 2014 nevű támogatási programba. A kisebbségi kormánybiztos hivatala tegnap tájékoztatott a kiírásról - január 31-ig lehet pályázni. A hivatal 3 829 250 euróval számol, az állami költségvetés tervezetében ugyanis ennyi szerepel a kisebbségi kultúrák finanszírozásának céljából. Idén még 4,25, 2012-ben pedig 4,5 millió euróval támogatta a kisebbségek kultúráját a kormány. A kormányhivatal spórol - indokolta a csökkentést Mária Jedličková megbízott kormánybiztos. Változik a keret elosztását szabályozó képlet is - várhatóan a korábbinál több jut a kis létszámú kisebbségeknek, a magyaroknak és a ruszinoknak pedig kevesebb. A kiírást annak ellenére tették közzé, hogy az állami költségvetést a parlament még Jedličková (Képarchívum) nem hagyta jóvá. Az utóbbi években ezt egyszer sem tették lehetővé, ugyanis a vonatkozó jogszabályok értelmében csak azután hozható nyilvánosságra a kiírás, ha a rendelkezésre álló összeget már jóváhagyták - ennek ugyanis szerepelnie kell a kiírásban, ami már nem változhat (a költségvetés viszont igen). Egyes pályázók még az idén tavasszal megítélt támogatást sem kapták meg a kormányhivataltól. (vps, SITA) A felmérés szerint az MKP nem jutna be a parlamentbe, abszolút többséget szerezne a Smer Polis: Kotleba erősödik Pozsony. Nem sokkal, de nőtt Kotleba pártjának támogatottsága - derül ki a Polis ügynökség tegnap ismertetett felméréséből. Párhuzamosan vele az SNS népszerűsége is emelkedett. ÚJ SZÓ-HÍR Parlamentbe jutna az SNS, ha most tartanák a választásokat - a Polis november végén készített reprezentatív felmérése szerint 5,1%-ot szerezne a nacionalista párt. Marian Kotleba mozgalma, a Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) 3,4%-os eredménnyel évi maximumát érte el - ami nem meglepő, ha figyelembe vesszük a vezér meglepő győzelmét a megye- elnök-választás 2. fordulójában. A szélsőséges pártnak októberben 2,5%-ot mért a Polis, szeptemberben kereken 2%-ot. A többi releváns ügynökség is 1,5-2,5 százalék közötti eredményt szokott kihozni nekik. A Polis mérése szerint Közelít a bejutási küszöbhöz ugyanakkor az MKP támogatottságának nem adott lökést a párt eredményes szereplése a megyei választásokon és Beré- nyi József továbbjutása a megyeelnök-választás 2. fordulójába. Októberben 5,2%-ot mért a Polis az MKP-nak, most két százalékponttal a bejutási küszöb alatt van a párt. A Híd Pártok támogatottsága párt % mandátum Smer 39,8% 77 KDH 9,6% 18 OLaNO 8,7% 17 Híd 7,7% 15 SDKÚ 7,0% 13 SNS 5,1% 10 SaS 4,8%MKP 4,8%Nova 3,5%ĽSNS 3,4%• Forrás: Polis ügynökség 7,7%-kal biztos bejutónak számít. Ha november végén tartották volna a választásokat, a Smer abszolút többséget szerzett volna - igaz, csak minimálisát. Ez főként annak köszönhető, hogy az MKP mellett két jobboldali szlovák párt is kint rekedt volna: az SaS és az Új Többség. Lipšicék támogatottsága ráadásul zuhant október óta. A jobboldali pártok közül továbbra sincs egynek sem két számjegyű támogatottsága. (MSz) RÖVIDEN Megvan a Harabin-Sadiki párbeszéd Pozsony. Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnöke és Baki Sadiki állítólagos albán drogbáró telefonáltak 1994-ben, mégpedig magánjellegű témákról. A főügyészség a Pozsonyi Kerületi Bíróságnak ezt ismét megerősítette, mindez ráadásul része a jogerős ítéletnek is, amelyet a bíróság most közzétett, úja a Sme. Ennek ellenére a bíróság nemrég megítélte a Harabinnak a 150 ezer eurós kártérítést, amelyet a főbíró azért követelt, mert a főügyész 2009-ben nyilvánosan megerősítette, hogy létezik az említett telefonbeszélgetés átirata. A főügyésznek errőlnem volt joga nyilatkozni, állítja a bíróság. Harabin továbbra is tagadja, hogy beszélt volna Sadikivel és, hogy ismeri őt, afőügyészségpedignemhajlandó fizetni, (vps) A parlament tegnap újabb jelentést hallgatott meg, több már valószínűleg nem lesz Lassan elhal a Gorilla-ügy UJ SZÓ-HÍR Pozsony. Egyetlen embert sem sikerült megvádolni a Gorilla-ügyben, derült ki Robert Kaliňák belügyminiszter tegnapi parlamenti jelentéséből. „Az ügyben folytatott nyomozás alapján eddig még nem sikerült olyan bizonyítékokat szerezni, amelyek alapján konkrét személyeket lehetett volna megvádolni” - tájékoztatott a miniszter. Elmondása szerint ősszel három új büntetőeljárás indult, amelyek alapján elképzelhető, hogy sor kerülhet vádemelésre. Szlovákia az ügyekben információt kért Ciprustól, Angliától és Ausztriától. Az ügyben azonban le is állítottak bizonyos eljárásokat. „Időközben három eljárást leállítottak, a nyomozás nagyon bonyolult, a mi feladatunk, hogy ne avatkozzunk bele a nyomozócsoport munkájába, hogy függetlenül vizsgálhassa az ügyet” - jelentette ki a belügyminiszter. Marek Gajdoš, az ügyet vizsgáló nyomozócsoport vezetője még októberben arról tájékoztatta a sajtót, hogy a pozsonyi repülőtér privatizációja során senki sem gyakorolt nyomást Pavol Prokopovič közlekedési miniszterre, pedig a Gorilla-ügyirat ezt állítja. Feltehetően hosszú ideig ez lesz az utolsó jelentés, amely a Gorilla-ügyről nyújt tájékoztatást, a képviselők ugyanis nem kértek újabb jelentést a belügyminisztertől. Ez volt a harmadik parlamenti Gorillajelentés, a korábbi kettőből sem derült ki semmi érdemleges. (lpj, TASR) A parlament oktatási bizottsága tegnap nem fogadta el a Híd által beterjesztett módosításokat, ma szavaz a plénum a törvénytervezetről Több száz tüntetőt várnak Pozsonyba a szervezők A miniszter iskolabuszokat ígér iskolák helyett (Képarchívum LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A parlament előtti tüntetésre hívták ma délutánra a magyar szülőket és diákokat, illetve mindazokat, akik fontosnak tartják a kisiskolák megmaradását. A megmozdulást a Csemadok, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, az SZMPSZ, a szülői szövetség, valamint az MKP és a Híd szervezi. A törvényhozás ma reggel kezdi meg a közoktatási törvény tárgyalását, amely minimális osztálylétszámot ír elő az alap- és középiskolák számára. A javaslat szerint osztályonként legalább 11 tanuló kell az alapiskolai osztályokban, a középiskolákban pedig 17 főben határoznák meg a minimális létszámot. Ugyan a törvény ad bizonyos engedményeket a magyar tannyelvű alapiskolák számára, de így is sok olyan iskola lesz, amely nem tud megfelelni a feltételeknek. Lesöpört javaslatok A jogszabály a 2011/12-es évfolyam osztálylétszámai alapján legalább 60 magyar tannyelvű iskolát érint a 240-ből, ennyiben ugyanis az adott évfolyamban alacsonyabb volt az elsősök száma ötnél. Egyébként a magyar tannyelvű alapiskolák csaknem fele - 114 iskola - alsótagozatos kisiskola. A Híd által beterjesztett, az MKP és a civil szervezetek képviselőivel is megvitatott javaslatokat tegnap elutasította az oktatási bizottság smeres többsége. „Azt akartuk elérni, hogy az összevont osztályok ne csak két évfolyam diákjaiból állhassanak, mert így nem biztos, hogy teljesíthető a minimális létszám” - magyarázta a javaslatokat Érsek Árpád, a Híd parlamenti képviselője. Jelenleg ugyanis vannak olyan iskolák is, ahol a teljes alsó tagozat, vagyis négy évfolyam tanul egy osztályban. A javaslat legalább három évfolyam összevonását tartalmazta. Módosították volna azt az előírást is, amely lehetővé teszi a minimális osztálylétszám két tanulóval való csökkentését. „A tervezet szerint ez csak azokra a településekre vonatkozik, ahol szlovák és magyar iskola is van, mi azt szerettük volna, ha a csak a nemzetiség nyelvén oktató iskolát működtető ön- kormányzatok is élhessenek ezzel a lehetőséggel” - tájékoztatott a képviselő. A harmadik javaslat a középiskolákra vonatkozik: a kisebbségi nyelven oktató középiskolákban ne legyen alsó határ. A negyedik javaslat a szakmai versenyekre vonatkozik, be szerették volna iktatni a törvénybe, hogy a teszteket a nemzetiségek nyelvére is fordítsák le. A javaslatokat ma újra beterjesztik, a Híd képviselői mellett ellenzéki honatyák is aláírták. A választások miatt halasztják A törvény bevezetése fokozatos lenne, tájékoztatta lapunkat Michal Kaliňák, az oktatási minisztérium szóvivője. „Az első évben az alapiskolák első és ötödik, valamint a középiskolák első évfolyamaira vonatkozik majd az előírás” - mondta a szóvivő. A minisztérium 125 alkalmazott elbocsátásával számol, és mintegy 1 millió euró megtakarítást vár az iskolabezárásoktól. Ugyanakkor tervezik, hogy iskolabuszokkal biztosítják a tanulók utaztatását azokról a településekről, ahol az iskola megszűnik, de ez csak a törvény indoklásában szerepel, vagyis egyelőre nincs garancia arra, hogy valóban megvalósul. Az oktatási minisztérium a törvény életbe lépését 2015 szeptemberétől javasolja, aminek A. Szabó László (MKP) szerint politikai okai vannak. „Jövő ősszel önkormányzati választások lesznek, a jogszabály hátrányos sok szlovák település számára is, ahol smeres a polgármester, az iskolabezárás pedig nagyon rosszul jönne nekik a választások előtt” - magyarázta az MKP oktatási alel- nöke. A szervezők nem várnak túl sok embert a tiltakozásra, de szerintük nem is ez a lényeg. ,A személyes visszajelzések alapján három-négy helyről érkezik autóbusz, szerintem 150-200 ember biztosan lesz a parlament előtti’ - mondta lapunknak Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalánakszóvivője. Nem terveznek hosszú demonstrációt, Érsek Árpád, a Híd és A. Szabó László, az MKP képviselője mellett Pék László, a SZMPSZ elnöke is felszólal, valamint várhatóan elmondja véleményét Ondrej Dostál (OKS) és Miroslav Kusý is. Mivel a törvény tárgyalását már reggel kilenckor megkezdi a parlament, a képviselők akár már 11 órakor szavazhatnak róla, valószínűbb azonban a délután 5 órai voksolás.
