Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)
2013-12-20 / 296. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 20. Kultúra 9 Czajlik szövegcentrikus, mély érzéseket mozgató, kissé szürreális játékot rakott színpadra Kísérlet: mi lesz veled Akárki? RÖVIDEN Gyarapodott a filmörökség Washington. A Julie Andrews főszereplésével készült Mary Poppins és Quentin Tarantino Ponyvaregény című klasszikusa is az amerikai filmörökség részét képezi szerdától, csakúgy, mint a Nem félünk a farkastól, amely Oscar-díjat hozott Elizabeth Taylomak. A filmörökség része lett a Gilda című 1946-os mozi is, amely által először került be a regiszterbe Rita Hayworth-film, az 1956-os Tiltott bolygó című sci-fi, amelyben már az űrverseny előtt űrutazóként ábrázolták az embereket, valamint A hét mesterlövész című, szintén klasszikussá vált western 1960-ból. Az amerikai Kongresszusi Könyvtár Nemzeti Filmregisztere a hagyományoknak megfelelően idén is 25 alkotással, a játékfilmek mellett kísérleti, néma- és dokumentumfilmekkel gyarapodott. (MTI) Kiállítják a legdrágább festményt New York. Kiállítják a világ legdrágábban elárverezett festményét; Francis Bacon triptichonja vasárnaptól lesz látható az amerikai Oregon államban lévő Portland művészeti múzeumában. Az ír származású brit festőművész barátját és művésztársát, Lucian Freudot ábrázoló műve, a Three Studies of Lucian Freud című alkotás egy New York-i árverésen a várakozásokat messze felülmúló áron, 142,4 millió dollárért kelt el november közepén. Az addigi rekordot Edvard Munch A sikoly című festménye tartotta 120 millió dollárral. Évtizedek óta a mostani az első alkalom, hogy a nyilvánosság számára is megtekinthető Bacon festménye. (MTI) Ma startol az M3 retró csatorna Halló fiúk, halló lányok!, Színészek a porondon, Kölyök- idő, Barátom, Bonca, Ki mit tud? - csak néhány cím a ma induló M3 retró csatorna műsorából. Az archív tartalmakra épülő, közszolgálati csatorna fő profilja a közmédia archívumában fellelhető régi felvételek sugárzása. Az új adón a 60-as, 70-es, 80-as és 90-es évek emblematikus műsorai, filmjei nézhetők újra. (MTVA) Franz Xaver Messerschmidt ón karakterszobrai a kiállításon (Fotó: MTI) Újranyílt a Szépművészeti régiszobor-kiállítása Remekművek 25 év után Két évtizeddel az ősbemutató után a Thália Színház vitte színre Kárpáti Péter Akárki című darabját. A szöveg kiváló, de sok síkon mozog. Az író a leghíresebb középkori dráma - az Akárki című 15. századi moralitásjáték - alapján a mai magyar valóságba írta bele művét. A cselekmény bárkivel megeshet: az Embert - Kárpátinál egy negyvenes nőt - váratlanul meglepi a Halál. SZÁSZ1 ZOLTÁN A középkori játék szerint mielőtt az Isten bírói széke elé lépne az ember, mindenét elveszíti. Megpróbáltatásában sem a Szépség, sem az Erő, sem az Okosság nem segíthet, csak a vezeklés (Gyónás) és a Jótett. A kassai Tháliában kísérlet folyik (nem kísérleti színház!): meg lehet-e teremteni egy speciális hangulatot a különleges szövegből. Mit fog ebből megérteni, elvinni a néző? Néhány hely előre foglalt a nézőtéren. Ők, az Akárkik várják a közönséget: Emma, az ingatlanközvetítő; Kövesi néni és Kövesi bácsi; lány csecsemővel; lakást eladó hölgy; lakást kereső orvos; részeg férfi; vénasszony; a duguláselhárító Tóth Gyula és a Halál. Mélyen és komoran indul a játék, ilyen is marad. A darab nem ad a színészeknek irányokat. Nem érzem, nem érezhe- tem az ő fájdalmukat, nem tudok beleférkőzni az emlékeikbe. Ki- és besétálnak egymás életébe, lakásába, múltjába, jelenébe, jövőjébe. Be kell helyettesítenem magamat a játékba? Ezt akarhatta kihozni ebből a rendező és a dramaturg? Nem tárják fel egyértelműen, hogy menthetetlen beteg a főhős, de érdekelni kezd, ki ő, s miért olyan, amilyen. Azt érzem, ki kell találnom, ki kicsoda és miért az, aki! Intim dialógusok. Elemzem. De mi ez a fehér ház, fehér padló, mi ez a „mámuska prihagyila” emlék, ha többször felhozzák? Ez a kérdés megmarad, a szerző sem ad támaszt. A nézőtérről induló színészek menet közben már a színpadtérben járnak kibe. Honnan, hova, miért? Ezt kell megérteni. Életük romjait hordják ki s be? Helyettem? Kik ők, az Akárkik, és mit miért tesznek? Emma (Márkus Judit) a szöveg szerint halálos beteg. Nekem kissé túl életvidám. Aki rákos, így viselkedik-e? Embere válogatja. A szöveg szerint ápolatlan és kövér. Én egy karcsú, szép nőt látok. Csak magában képzeli mindezt? De ezt tudnom kellene? Márkus képes mindenre, az orvossal játszott jelenetei feszesek, de olykor megtorpan, elveszik, aztán megint ég, izzik. A darabban sokszor felvillan a játéka, majd eltompul. Olykor nem mer intimebben megmutatkozni, máskor meg csontig kitárulkozik - mint az életben, olyan ez? Petrik Szilárd orvosa hátborzongató, kulcsfigura, de néha keresem az értelmezését. Nehéz a dolga. Miként élje a szerepét? Legyen fennkölt, legyen laza, hideg és józan? Mindez együtt? Egészében uralja a feladatát Petrik, jól váltva a hideg orvosi és a bársonyos magánemberi hangot. Nádasdi Péter Halálként kellően mefisztói. Az Úr hangját is géphangként teljesíti, de felmerül egy kérdés: Isten a Halál? Avagy a Halál lett az Isten? Nádasdi a végjátékban Gyónásként rendőrnek öltöztetve jelenik meg. A moralitásjáték eredeti struktúrájában a Gyónás nem büntet, ott Akárki önmagát korbácsolja meg. Ebben az előadásban a Gyónás sújt le Emmára, de a megbocsájtás megtörténik. Nagy Kornélia és Illés Oszkár kettősei humort, felcsillanó szarkazmust hoznak az előadásba, Akárkiként keresik a helyüket a létben ők is. Lax Judit megrázó színházi pillanata az ajtókeret lemosása: Emma a múlt piszkát takarítaná, Vera, a lánya nem akarja piszkosnak látni. Lax elhiteti, hogy csak 17' éves, felnőtté válása, a szüzesség elvesztése tragikomikus, jó játék. Szabadi Emőke kiválóan műveli az abszurdot, az elvont humort és az elidegenítő játékmódot is. Vénasszonyként, Mariként, Emma barátnőjeként jegyzem meg. Varga Lívia a halállal alkut kötő és lakást eladó hölgy, és a volt férj, Péter új felesége szerepében pontos. Hideg és acsarkodóan féltékeny. Havasi Péter beteg és vízvezeték-szerelő. Kérdés: a röntge- nezés közben a Krisztus pózában jelen levő színész poén-e csupán vagy szándékos, de elvarratlan véletlen? Ha csak ötletszerű kép, akkor kár érte. Ha koncepció, akkor a darab egyik kulcsjeleneteként értelmezést kellene találnom hozzá. Keresem. Bocsárszky Attilának tétován kell jelen lennie a színpadon. Péterként, jogászként és volt férjként, bábként. Érzelmeit ennek megfelelően árnyalja, kettőssége, új felesége és Emma iránti vonzalma is sejthető. Péter ügyvédi tanácsadás közben matat a mosógéppel, mosva a szennyesét, a lelkiismeretét. A kétrészes játékból az első felvonás lassúbb, a második már tempósabb. Az elsötétítések, a civil műszakiak kizökkentenek, erről próbálja meg elterelni a figyelmet Lakatos Róbert kissé melankolikus hangulatú zenéje, ami önmagában is kiváló. Czajlik József rendezői kísérlete nekem arról szól, bele tudjuk-e magunkat Akárki helyzetébe élni. Nehéz időszakban, halállal szembenézve. Czajlik szövegcentrikus, filmszerű, intim és bensőséges, mély érzéseket mozgató, kissé szürreális játékot rakott színpadra, ám nem minden jelzését fogom teljesen. Az én hibám. Az én hibám? Forgács Miklós dramaturgként tisztelte a szöveget, ám egy kis fény, humor, kaján- ság, a halál kicsúfolása hiányzik. A szövegben benne a lehetőség. A rendező és a dramaturg kölcsönös egymásra hatása most erős, kérdés, stílusuk mennyire fogyasztható. A díszlet puritán, jelzésszintű. A kosztümök megpróbálnak a lehetőségekhez és az elvárásokhoz alkalmazkodni. Gadus Erikának ez nem okoz gondot. Mi maradt meg? Néhány erős, megélt pillanat, mert katarzist nem vártam. Nem az a színház dolga. Elgondolkodtatnia sikerült. A kísérlet elvégezve. Eredményt, kiértékelést a nézők tapsereje ad. Várom az eredményt, a jelzéseket. Nagyon várom, én, Akárki... MT1-TUDÓSÍTÁS Budapest. Huszonöt év szünet után újra állandó kiállításon mutatkozik be a Szépművészeti Múzeum Régi Szobor Gyűjteménye; az épület második emeletén tegnaptól 109 remekmű látható, többek között Leonardo, Sansovino és Messerschmidt szobrai. A gyűjtemény az európai szobrászat középkortól a klasszicizmusig terjedő hat évszázadának csaknem 650 művét őrzi. Komoly vesztesége volt Budapest és az ország kulturális életének, hogy ezek többsége az elmúlt negyed századot a múzeum raktárában töltötte - emlékeztetett a tárlat megnyitóján Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Régi adósságokat törlesztett a Szépművészeti - mondta -, hiszen az elmúlt egy év során három állandó kiállítási egység is újranyílt: a régiszobortárlat mellett tavaly a 20. századi és kortárs, egy hete pedig az egyiptomi állandó kiállítás - idézte fel a főigazgató. Mikó Árpád művészettörténész megnyitó beszédében múzeumtörténeti pillanatnak nevezte, hogy egy kiemelkedően fontos gyűjteményi egység 25 év után ismét önálló tárlatot kapott az épületben. Bár csupán három terem áll rendelkezésére, a műtárgysor szépen kirajzolja a gyűjtemény profilját, tükrözi az északi és déli iskolák különbségeit, és lazán még a művészettörténeti folyamatot is megidézi. Bemutatja a gyűjtemény legszebb, legfontosabb alkotásait a gótikus festett faszobroktól a reneszánsz kis- bronzokon át a 18. századi művekig, Riemenschneider Madonnájától Andrea Ricció munkáján át Messerschmidt karakterfejeiig. Szabadi Emőke, Havasi Päer és Petrik Szilárd Márkus Judit és Petrik Szilárd
