Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)
2013-12-17 / 293. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 17. www.ujszo.com Levélben kérik a pályázati kiírás átértékelését Tiltakozó magyar kiadók ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nincs összhangban a támogatásokról szóló törvénnyel, és diszkriminatív. Ezt kifogásolják a Kisebbségi kultúrák 2014 program pályázati kiírásában a hazai magyar sajtótermékek kiadói. Szerintük ezért át kell értékelni, és módosítani. A kormányhivatal által december elején közzétett kiírás ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a kisebbségi kulturális támogatásokért jövőre cégek is pályázzanak. Ilyen az előző években nem volt, ráadásul a kulturális minisztérium a saját pályázati programjaiban továbbra is megengedi a cégeknek, hogy pályázzanak, emlékeztet a levél, amelyet 9 kiadó és portálüzemeltető írt alá. „Emellett a kiírás olyan pályázókat diszkriminál, akik hosszú évek óta hozzájárulnak a kisebbségi kultúra fejlődéséhez” - hangsúlyozza a levél. A kiadók azt is sérelmezik, hogy a kormányhivatal a változtatást nem indokolta. Egyben figyelmeztetnek, hogy a cégek kizárása sok éve megjelenő folyóiratok megszűnését eredményezheti. A tiltakozó levelet Nagyvendégi Éva, az Új Nőt megjelentető Loar kiadó vezetője, Slezákné Kovács Edit, az Új Szót és a Vasárnapot kiadó Petit Press igazgatótanácsi tagja, Barak Mónika, a parameter.sk hírportált üzemeltető Darcus Kft. ügyvezetője, Barak László, a Nap Kiadó vezetője, Szénássy Tímea, a Deltát kiadó KT Kft. ügyvezetője, Hodossy Gyula, a Katedrát és a Mizujs? című diáklapot kiadó Lilium Aurum vezetője, Lamos Annabella, a Jó Gazdát, a Tücsköt és az Irodalmi Szemlét megjelentető Madách Poso- nium ügyvezetője, Balázs F. Attila, az AB Art vezetője és Varga Péter, a Szabad Újságot kiadó Mediaimpress vezetője írták alá. A levelet Robert Fico kormányfőnek is elküldték. A kormányhivatal lapunk kérdésére nem indokolta meg a változtatást, csupán annyit írt, hogy a cégek a kiírás értelmében pályázhatnak a 2014-es támogatásokra. Mivel az a cégeket kizárja, így nem pályázhatnak. (vps) RÖVIDEN Sadiki újra 22 évet kapott Epeijes. Bűnösnek találta kábítószer-kereskedelem vádjában, és 22 évi szabadságvesztésre ítélte az Eperjesi Járásbíróság tegnap Baki Sadiki albán drogbárót. A bíróság ugyanúgy döntött, mint 2011 januárjában, ezt az ítéletet azonban a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette. A szabadságvesztést fegy- házban kell letöltenie. Sadiki ügyvédje azonnal fellebbezett a döntés ellen. Sadiki vizsgálati fogságban marad a másodfokon eljáró Eperjesi Kerületi Bíróság döntéséig. (TASR) Klausová már nagykövet Pozsony. Lívia Klausová, Václav Klaus egykori cseh államfő felesége hivatalosan is Csehország pozsonyi nagykövete, a diplomata tegnap átadta megbízólevelét Ivan Gašparovič államfőnek. A cseh kormány július végén hagyta jóvá Klausová kinevezését. (SITA) Pavol Paška bejelentette, az államfőválasztás időpontját még idén megtudjuk Holnap kiderül, kit indít a Smer Júniusban mi is beinthetünk neki (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Még a héten megtudjuk, indul-e Fico a köztársasági elnöki posztért. Ha sok ajelölt, könnyebb dolga lesz a legerősebbnek, véli a politológus. ÖSSZEFOGLALÓ Holnap délután ül össze a Smer elnöksége, hogy eldöntse, kit indít a kormánypárt a jövő évi államfőválasztáson. Hamarosan megtudhatjuk a választás pontos időpontját is, derült ki Pavol Paška nyilatkozatából. A parlament elnöke tegnap nem, kívánta kommentálni a lehetőséget, hogy a kormányfő, vagyis Robert Fico lehet a Smer jelöltje. „Ez az ő döntése, és persze az elnökségé” - mondta Paška. Ha túl sok az államfőjelölt, a helyzet a legerősebb jelöltnek kedvez - véli Michal Horský. A politológus szerint a köztársa- ságielnök-választás második fordulójában az erősebb jelölttel szemben nehezebben mozgósíthatók az első körben kihullottak szavazói. Mivel eddig egyik közvélemény-kutatás sem jelezte, hogy az elnökválasztás már az első fordulóban eldől, Horský szerint az a döntő, hány jelölt lesz az első körben. Szerinte a sok jelölt a pénzügyi válságjele, és arról is árulkodik, hogy nem kellőképpen fejlett a demokrácia. Eddig 13-an jelentették be, hogy indulnának a posztért. Horský egyébként nem osztja azt a nézetet, hogy a több induló nagyobb részvételi arányt jelent. Éppen ellenkezőleg: mivel nincs egyszerű és világos kínálat, szerinte ez még negatívan is hathat a részvételre. Ivan Gašparovič államfő második megbízatási időszaka 2014. június 15-én jár le, tehát ezen a napon lesz beiktatva az új elnök. Jelenleg 13 jelölt nevét ismerjük, de Szlovákia Kommunista Pártja is jelezte, állít jelöltet, (vps, SITA, TASR) Mokrášová és Čerňan maguk javasolták, hogy ne legyen vizsgálat, mert nem etikus Hedviget nem hallgatták ki a pszichiáterek VRABEC MÁRIA Nyitra. Maiina Hedvig tegnap megjelent a pszichiátereknél, ám azok nem voltak hajlandók őt kivizsgálni. Hedviget 2012 májusa óta invitálja ambuláns pszichiátriai kivizsgálásra a főügyészség által megbízott két hatósági szakértő. „Elmondtam a pszichiátereknek, hogy nem önszántamból vagyok itt, hanem mert kényszerítettek, és mert meg akarom óvni a családomat attól, hogy rendszeresen rendőrök kopogtassanak nálunk” mondta lapunknak Hedvig. „Hangsúlyoztam, hogy továbbra is tartok attól, a vizsgálat nem lesz objektív, hiszen Miroslav Čerňan doktor már tavaly kijelentette, hogy az agyrázkódás és a poszttraumás stressz szindróma kizárják egymást, amit azóta több neves szakember is cáfolt. Emlékeztettem őket, hogy a kezelőorvosom, doktor Hašto a retraumatizáci- ótól óv, amit a velem történtek felelevenítése is kiválthat, ezért próbáltam mostanáig elkerülni a vizsgálatot. Végül azt is elmondtam, hogy az egész ügyirat és a teljes egészségügyi dokumentációm a rendelkezésükre áll, ennek alapján kidolgozhatták volna a szakértői jelentésüket. Ma sem gondolom, hogy hét év után többet tudnak megállapítani a lelkiállapotomról, mint azok, akik akkor vizsgáltak. De eljöttem, és hajlandó vagyok felelni a kérdéseikre, mert azt akarom, hogy ennek legyen vége, és ne kelljen az intézeti elzárás fenyegetésével élnem.” Ezek után Hedvig lepődött meg a legjobban, a pszichiáterek ugyanis kijelentették, ilyen körülmények között nem vizsgálhatják ki, mert az nem volna etikus és professzionális. „Azt mondták, hogy az aggályaimat hamarabb kellett volna közölnöm velük. Elena Mokrášová doktornő végig aranyoskámnak szólított és próbált meggyőzni, hogy ők a világért sem akarnak traumatizálni. Én ragaszkodtam ahhoz, hogy tegyék fel a kérdéseiket, erre doktor Čerňan azt mondta, ezt nem teheti meg, ha én nem bízom meg benne. Végül én álltam fel és mondtam azt, hogy akkor nincs értelme, hogy tovább raboljuk egymás idejét” - mondta Hedvig. Ügyvédje úgy véli, a két hatósági szakértő a nemzetközi szakma állásfoglalása miatt érzi kínosnak az ügyben való részvételt, és megragadták az alkalmat, hogy kihátrálhassanak belőle. „Elmondtam nekik, hogy a hiteles szakvélemény készítésének egyetlen módja van. Az ügyész idézze be kihallgatásra azokat az orvosokat, akik kezelték és a tanúkat, akik látták védencemet a támadás után. Ők mint hatósági szakértők legyenek ott a kihallgatáson és tegyék fel a kérdéseiket. Erre nem reagáltak, nem feltételezem, hogy ezt fogják javasolni az ügyésznek. A folytatást magam is kíváncsian várom”. Míg Csehországban volt miniszterelnök is rács mögé kerülhet a vasfüggöny működtetéséért, nálunk eddig minden esetben leállították az eljárást A hatóságok nem büntetik az elmúlt rendszer gyilkosságait DEMECS PÉTER Pozsony. Áram, kutyák és határőrök is gyilkolták azokat, akik illegálisan próbálták meg átlépni az 1948 és 1989 között fennálló határt Nyugat és Kelet között. Egy férfi például kisre- pülőn akart átjutni a vasfüggöny túloldalára, a határőröknek viszont sikerült eltalálniuk, sagép lezuhant. Volt kormányfőre vadásznak a csehek A Nemzeti Emlékezet Intézete (ÚPN) több tucat, határátlépéssel próbálkozó személy meggyilkolása miatt tett feljelentést az ügyészségen, a hatóságok viszont eddig minden esetet leállítottak. A vasfüggöny, amelyet azzal a céllal építettek ki, hogy az emberek ne juthassanak Nyugatra, egy rendkívül bonyolult és átgondolt rendszer része volt, melynek üzemeltetéséhez több száz ember kellett. Az ÚPN szerint nemcsak azokat a katonákat kellene rács mögé juttatni, akik gyilkoltak a határvédelem során, hanem azokat is, akik kiadták a parancsot az emberölésre, vagy akik üzemben tartották és megalkották a vasfüggönyt. A környező posztkommunista országok közül Csehországban vannak a legközelebb ahhoz, hogy bíróság elé állítsák azokat, akik a vasfüggönyért felelősek. A cseh idnes.cz hírportál szerint a cseh rendőrségnek év végéig elegendő bizonyítékot sikerül összegyűjtenie ahhoz, hogy megkezdjék az első bűnvádi eljárásokat. Lapértesülések szerint már Ľubomír Štrougal egykori kormányfő is a rendőrség látókörében van. Štrougal ugyanis a hatvanas években belügyminiszter volt. Abban az időszakban a vasfüggöny szögesdrótjaiba vezetett áram embereket gyilkolt meg. Az idnes.cz kérdéseire nem akart válaszolni. A vasfüggöny átlépésével összefüggő bűncselekmények felgöngyölítésében a legeredményesebb Németország, ott több embert ítéltek jogerősen A vasfüggöny áldozatai Az ÚPN adatai szerint a vasfüggöny szlovák szakaszán ülegá- lis határátlépés során minimum 18 embert lőttek le, egyet miközben repülőben próbált átjutni a határon, 12 személyt a szögesdrótba vezetett áram ölt meg, három megfulladt a Morva folyóban, minimum egy személyt kutyák téptek szét, egy férfi pedig azután halt meg, hogy autójával nekirohant a határátkelő sorompójának, (dp) szabadságvesztésre azért, mert lelőtték azokat, akik megpróbáltak átjutni a berlini falon. Elévülésre hivatkoznak A cseh hatóságok azért lehetnek eredményesebbek, mivel ott emberiesség elleni bűncselekményként kezelik a vasfüggöny átlépésével kapcsolatos gyilkosságokat; a szlovák hatóságok viszont gyilkosság megalapozott gyanújával indítottak eljárást, s a szlovák jogszabályok szerint ezek a bűntettek 20 év elteltével elévülnek. A főügyészség nem válaszolt arra a kérdésünkre, miért nem kezeli más bűntettként ezeket a gyilkosságokat, ha így legalább minimális esély lenne a tettesek megbüntetésére. Ľubomír Morbacher, az ÚPN munkatársa szerint Dobroslav Trnka egykori főügyész korábban úgy nyilatkozott, az 74 nap szabadság járt annak a határőrnek, aki valakit illetéktelen határátlépés során lelőtt (PeterŽókovič felvétele) elmúlt rendszerben az illegális határátlépés során történt emberölésekkel nem a hatóságoknak, hanem inkább jogtörténészeknek kellene foglalkozniuk. Az ÚPN képviselői szerint a főügyészség gyakran azt a fáradságot sem veszi, hogy tájékoztassa az intézetet arról, hogy a beadványuk kapcsán indított eljárást leállították.
