Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-11 / 288. szám, szerda

2 Közélet-hirdetés ÚJ SZÓ 2013. DECEMBERIT, www.ujszo.com A jövő évi költségvetésről vitatkozik a parlament „Egy szavazat ára 16 euró” ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szakállat növeszt Jozef Mihál, ha jövő tavasszal nem kell módosítani az állami költségvetésen, az SaS alelnö- ke szerint ugyanis Peter Kažimír pénzügyminiszter el­számolta magát, és az adókból nem folyik majd be akkora összeg, mint amire számítanak. „Kažimír nagyon meg lesz lep­ve, ha áprilisban rájön, hogy a társasági adóból származó be­vételek elmaradnak a várttól. Ha tévednék, jövő júniusra szakállat növesztek” - mondta Mihál az állami költségvetésről szóló tegnapi parlamenti vitá­ban. „Karbantartói és államfői” - így jellemezte a jövő évi költ­ségvetés tervezetét Jozef Kol­lár, a NOVA párt alelnöke, arra utalva, hogy jövőre államfővá­lasztás lesz az országban. Sze­rinte egy szavazat 16 eurót ér majd, ennyivel növelik ugyanis jövőre az államigazgatásban dolgozók bérét. Bár a kormány állítja, hogy válság utáni, szo­ciális és konszolidációs költ­ségvetés készült, Kollár szerint ez nem igaz. „Nem válság utá­ni, mert romlik a közpénzekkel kapcsolatos helyzet. Nem szo­ciális, mert egyre kevesebb jut az oktatás- és egészségügyre. S nem is konszolidációs, mert növekszik a strukturális hiány” - fejtette ki a NOVA alelnöke. Peter Kažimír ugyan a költ­ségvetés vitájában folyamato­san a takarékoskodással példá­lózott, ezt azonban a saját tár­cáján belül nem gyakorolja. Míg ugyanis a pénzügyminisz­ter minden tárcánál leállította a pénzjutalmak kiosztását, sa­ját munkatársaitól ezt nem ta­gadja meg. A pénzügyminisz­térium 301 ezer eurót különí­tett el dolgozói számára. A tár­ca 600 alkalmazottja átlagosan 450 eurós év végi jutalmat kap majd kézhez, miközben a mi­nisztériumban múlt évben egy átlagfizetés 1600 euró volt, szemben a 800 eurós szlovákiai átlagfizetéssel. A jövő évi álla­mi költségvetés parlamenti vi­tája lapzártánk után is folyta­tódott. (SITA, TASR) RÖVIDEN Elnök lenne a lemezgyáros is Pozsony. Stanislav Martinčko tegnap megerősítette, indul a jövő évi köztársaságielnök-választáson. A 61 éves férfi, aki egy lemezgyártó cég vezérigazgatója, már 17 ezer aláírást gyűjtött, holott elég a 15 ezer. Martinčko szerint az államfő­nek - szemben a jelenlegivel - aktívan állást kell foglalnia a társadalmi kérdésekben, s nem bújhat palotája falai mögé. A jelölt elsősorban az igazságszolgáltatás helyzetével, a kor­rupcióval és a roma problémakörrel kapcsolatban akarja megszólítani a választókat. (TASR) Érsek és Gál Peredről: kell a panasz Pozsony. Mindenképpen érdemes lenne Alkotmánybíró­ságra adni Pered elutasított névváltoztatási kérelmének ügyét, vélik a Híd képviselői. Érsek Árpád és Gál Gábor tegnap nyűt le­vélben kérték a peredi önkormányzatot, hogy vigye Alkot­mánybíróságra az ügyet, erre ugyanis már csak egy hétig van lehetőség. A Híd kötelező érvényűvé tenné a helyi népszavazá­sok jóváhagyását a kormánynak. Az erről szóló javaslatuk első olvasatban van a parlamentben, sorsa viszont bizonytalan, (ú) Lipšic lemondott a doktorátusról Pozsony. Dániel Lipšic, a NOVA elnöke felhagyott 2008-ban a doktori cím megszerzése érdekében kezdett ko­rábbi tanulmányaival, s nem a Komenský Egyetem Jogtudo­mányi Kara zárta ki őt, ahogy azt néhány bulvárlap írta - kö­zölte tegnap a képviselő. Lipšic 2002-ben disszertációs mun­kát adott le, és a jogszabályok értelmében a leadástól számí­tott hat éven belül a PhD-cím megszerzéséhez szükséges vizs­gákat is le kellett volna tennie. Erre nem volt ideje. (SITA) Két évig tart a honlap előkészítése Közlekedési információs portál készül ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Még két évig eltart, míg létrejön az aktuális közle­kedési információkat tartalma­zó honlap; a projekt becslések szerint 15 mülió euróba fog ke­rülni - jelentette ki tegnap Ján Počiatek közlekedésügyi mi­niszter a Közlekedési Informá­ciók Nemzeti Rendszerének (NSDI) bemutatása során. A portál lényege, hogy a sofőrök egy helyen és átláthatóan meg­találjanak mindent, amit a szlovákiai útviszonyokról, for­galmi helyzetről tudni kell. „Például a közlekedési dugók­ról, útlezárásokról, balesetek­ről szóló információk. A har­madik évezredben élünk, s nem létezik egyetlen olyan ol­dal sem, ahol az emberek meg­találnák ezeket az aktuális adatokat” - mondta a minisz­ter. A projekt kivitelezése az Európai Unió társfinanszírozá­sával történik. (SITA, dp) A legtöbben ugyan panaszkodnak az érzékelt infláció miatt, de a szakemberek szerint jól jártunk A többség szereti az eurót Pozsony. Mindennapos vásárlásnál 40 százalé­kunk még mindig koro­nában számolja az ára­kat - derül ki abból a felmérésből, amelyet a Postabank készített az euró szlovákiai beveze­tésének ötödik évfordu­lója alkalmából. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Igor Barát, az euró bevezeté­sét felügyelő egykori kormány- biztos elmondta, hogy a pénz­csere idején sokak által várt „pszichológiai sokk” nem tör­tént meg, az emberek gyorsan alkalmazkodtak az új pénzhez. Az ország eurózónán belül az euróoptimisták közé tartozik. Mindezt segíti, hogy a bal- és jobboldal között egyetértés van az euró fontosságáról. „Szlová­kia két dologban is különleges a többi országhoz képest: a beve­zetést követően az új pénznem elfogadottsága nőtt és az inflá­ció csökkent” - hangsúlyozta Barát. Még mindig koronában számolunk Az emberek 50%-a eredetileg rossz döntésnek minősítette a lépést, mára ez 40%-ra apadt. Főleg a főiskolai végzettséggel rendelkezők látják pozitívan, de minden műveltségi csoport­ban meghaladja az 50%-ot, és összességében a lakosok 56%-a előnyösnek tartja. Fél évtized­del a bevezetése után a lakosok 68%-a gond nélkül használja az érméket, a papírpénz esetében ez az arány 86%-ra kúszik fel.Egyetlen érmével, méghoz­zá az egycentessel van problé­mák, ugyanis ezt tízből kilenc Az euró bevált Szlovákiában (Képarchívum' ember fölöslegesnek tartja. Az elfogadottság ellenére, többsé­günk (57%) a nagyobb vásárlá­sok előtt - autó- vagy házvétel - továbbra is koronában számol­ja, de a mindennapos vásárlás­nál ez az arány már csak 40%-os. Az emberek közel fele úgy véli, az euró révén a külföl­di utazás olcsóbb és könnyebb lett, kétharmaduk szerint egyszerűbb az árak összehason­lítása és 30%-uk szerint olcsób­bak lettek a külföldi banki szol­gáltatások. ,A polgárok pozití­van értékelik, hogy nem kell be­váltani a pénzüket, ugyanakkor könnyebben tudják összeha­sonlítani az árakat és a fizetéseket” - jelentette ki Nad’a Urbanová, a Postabank szóvivő­je. Nőttek az árak? Barát hozzáfűzte, hogy a kö­zéptávon várt pozitív gazdasági hatás a válság miatt nem telje­sült maradéktalanul, de min­denképp jobban jártunk, mint a szomszédos, saját pénznemet használó országok. A beveze­tést övező pozitív vélemények és az alacsony infláció ellenére a TNS Slovakia korábban készí­tett felmérése szerint az embe­rek 85%-a az árak ugrásszerű emelkedésére panaszkodott. Ennek elsősorban szubjektív oka van, mert a mindennapos alacsony áru termékek és szol­gáltatások, mint a kenyér vagy a fodrászat ára emelkedett. Koronával drágább lenne az élet Az euró bevezetése óta meg­változtak pénzhasználati szo­kásaink, többet fizetünk bank­kártyával. A közös pénz beveze­tése előtt közel azonos arány­ban használtuk a bankautoma­tákat és a bolti POS terminálo­kat, mára ez közel kétharmad arányban a terminálok felé to­lódott. Az eurp bevezetése óta terminálokon való forgalom 141 százalékkal növekedett. Éva Sadovská, a Postabank Az euró 5 éve Hogyan látják az emberek az eurót Jó az országnak 56% Jó Európának 69% Koronában számol Nagy tételeket (kocsi, ház) 57% A mindennapi bevásárlást 40% Segíti a külföldi utazást Olcsóbb és egyszerűbb az utazás 47% Könnyebb az árak összehasonlítása 65% . Forrása: Postabank elemzője kifejtette, hogy a gazdasági válság mélypontján, 2009-ben a korona értéke va­lahol a 40 korona/euró szintre esett volna, ami jelentős árfel­hajtó hatást gerjesztett volna, ehhez képest abban az évben csupán 1,7%-os volt az inflá­ció. Az euró átvételének továb­bi kedvező hozadéka, hogy az Európai Központi Bank alap­kamata az elmúlt öt évben 2,5 százalékról 0,25 százalékra esett, ennek következtében a hitelezés is olcsóbb lett. Lesz rendkívüli ülés a gyorshitelezőkről; a Smer szerint felesleges, mert januárban jön a törvény Paška szerint Procházka nagyon kínos ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ha Hlina csinálja, még elmegy, de egy államfője­lölttől nagyon kínos. Pavol Paška házelnök tegnap hazug­nak nevezte Radoslav Proc­házka független képviselőt és államfőjelöltet, amiért azt állí­totta, hogy aláírta az Alojz Hli­na által kezdeményezett rend­kívüli ülés kérvényét. Paška a kamerák előtt felmutatta az ívet, amelyen Procházka kézzel és nyomtatott betűkkel írott neve ugyan szerepelt, de alá­írása nem. ,/úthoz hozzá va­gyok szokva, hogy Hlina leala­csonyodik erre a szintre, de egy elnökjelölttől ez nagyon kínos” -jegyezte meg Paška. Úgy tud­ja, Procházka a parlament üle- tékes osztályán próbálta ké­sőbb megszerezni az ívet, hogy aláírhassa. Paška ugyanis nem volt hajlandó összehívni a gyorshitelezőkről szóló rend­kívüli ülést, mert Procházka nélkül csak 29-en szerepeltek rajta a szükséges 30 képviselői aláírás helyett. Hlina viszont tegnap újra kezdeményezte az ülés összehívását, összeszedte a szükséges aláírásokat is. ,A biztonság kedvéért többet is gyűjtöttem, nehogy a házelnök most a globális felmelegedésre hivatkozva utasítsa el a kezdeményezést” - mondta a képviselő. Paškát a parlament mentelmi jogi bizottsága előtt és az Alkotmánybíróságon pa­naszolná be. „Azt hiszi, ő az atyaúristen, rá kell ébreszteni, hogy téved, és a törvények rá is vonatkoznak” - tette hozzá Hlina. A rendkívüli ülésből egyéb­ként várhatóan így sem lesz semmi. Paška feleslegesnek tartja, hogy a képviselők a gyorshitelezőkről vitázzanak, ugyanis januárban a Smer saját törvényt terjeszt be a témáról. A kormánypártiaknak ezért azt fogja javasolni, hogy a rendkí­vüli ülés napirendjét ne sza­vazzák meg, mert akkor el sem kezdődhet. Paška ezzel gyakorlatilag el­árulta, miért nyüvánította ér­vénytelennek az aláírást, véli Procházka. Azt állítja, amikor a parlament illetékes osztályán járt, csak azt akarta megkér­dezni, miért nem jelezték neki, hogy gond van az aláírásával. „Információim szerint nem emeltek ellene kifogást, mert úgy fogták fel, hogy az az én aláírásom, de végül kénytele­nek voltak elfogadni a parla­menti főgrafológus, vagyis a házelnök akaratát” - méltat­lankodott a képviselő, (vps, SITA) A házelnök igazát bizonygatja (SITA-felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom