Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)
2013-12-10 / 287. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. DECEMBER 10. www.ujszo.com Betegnek tettették magukat Börtönt kaptak a biztosítási csalásért ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Idén több mint 400 táppénzcsalásra derített fényt a Szociális Biztosító (SP). „Olyan esetekről van szó, amikor a biztosítót félrevezették, hogy a munkaképtelennek nyilvánított személy teljesíti a táppénz megítélésének a feltételeit. Legtöbbször a csalásban a munkaadók is részt vettek, éspedig célirányos munkaviszonyok létesítésével vagy a kivetési alapok manipulálásával. De előfordult, hogy a kezelőorvos nyilvánított valakit indokolatlanul ideiglenesen munka- képtelennek” - tájékoztatott a Szociális Biztosító. Ha felmerül a csalás gyanúja, részletes ellenőrzést rendelnek el, mely keretében a biztosító felülvizsgáló orvosa megvizsgálja, a munkaképtelenség elrendelése és hossza mennyire megalapozott. Ha kiderül, hogy ez nincs összhangban a beteg állapotával, javasolja a betegállomány megszüntetését és a táppénz megvonását. 2013. január 1 -jétől október 31 -éig több mint 42 ezer esetben született ilyen döntés. Táppénzcsalás gyanúja esetén a biztosító nemcsak a „beteget” ellenőrzi otthonában, hanem a munkaadóját is, és a bonyolultabb ügyekben a munkafelügyelőséggel, az adóhivatallal és az egészség- biztosítókkal is együttműködik. Ha bebizonyosodik a szándékosság és a táppénzcsalás a bűncselekmény jeleit mutatja, a Szociális Biztosító büntető eljárást kezdeményez, amiért a bíróság egytől öt évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki. Idén kilenc esetben tettek feljelentést. A büntető szervek jelenleg hat munkaadó ellen folytatnak eljárást. Hat esetben öt önkéntes biztosítással rendelkező személyt bűnösnek találtak, akik a csalásért börtön- büntetést, illetve alternatív büntetésként kényszermunkát kaptak. „Ezenkívül meg kell téríteniük a Szociális Biztosítónak a keletkezett kárt, összesen 1700 eurót” - részletezte a biztosító. (sza) Harabin újra Strasbourhoz fordul Harabin miatt ismét kritizálhat minket az ET ÚJSZÓ-HÍR Pozsony. Az Alkotmánybíróság nem újította meg a fegyelmi eljárást Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság elnöke ellen és ennek következményeként az Európai Tanács Miniszteri Bizottságának látogatására lehet számítani - tájékoztatott Marica Piro- šíková, az Európai Emberjogi Bíróság szlovákiai képviselője. Pirošíková szerint a strasbour- gi bíróság határozatában világosan kifejtette: a per újraindítását javasolja az Alkotmány- bíróságnak. Harabin jelezte, hogy az alkotmánybírósági döntés után újra az emberjogi bírósághoz fordul. Kifejtette, nem maga miatt viszi az ügyet Strasbourg- ba, hanem azért, hogy Jogállamban éljünk”. Az Alkotmány- bíróság még 2011-ben csökkentette 70%-kal Harabin fizetését. A büntetést az akkori igazságügyi miniszter, Lucia Žitňanská kezdeményezte, miután HaraRÖVIDEN Január 2-ig cserélhetők be a koronák Pozsony. A régi koronás aprópénzünket 2014. január 2-ig válthatjuk be, ezután már nem lesz rá lehetőségünk. A papírpénzek és emlékérmék cseréje határidő nélkül is lehetséges lesz - tájékoztatott a Szlovák Nemzeti Bank. Azon lakosok, akik szeretnék kicserélni az érméket, továbbra is megtehetik munkanapokon, 7.30 és 12.00 óra között a nemzeti bank központi épületében, illetve az öt kirendeltség - Érsekújvár, Besztercebánya, Zsolna, Poprád, Kassa - bármelyikében. Továbbra is forgalomban van több mint 19 millió papírpénz, 391,4 millió aprópénz és 934 ezer emlékérem. Ezek együttes értéke 3,82 müliárd szlovák korona. (TASR) Pereivel pénzt keres. Nem keveset. (Tomáš Benedikovič felvétele) bin nem engedte be a Legfelsőbb Bíróságra a pénzügyi ellenőröket. Harabin az európai bíróságra fordult, érvelése szerint megsértették a független eljáráshoz való jogát. A bíróság igazat adott neki és az Alkotmánybíróságnak javasolta a kereset újraindítását. Harabin eredetileg 150 ezer eurós kártérítést követelt, de az emberjogi bíróság háromezret hagyott jóvá neki. (TASR; kz) Kétnyelvű Dél-Szlovákia: könnyen orvosolhatóak Robert Kaliňák peredi problémái Alkotmánybíróságra kerülhet Pered névváltoztatásának ügye Perelhető a kormány? Ez a nagy kérdés. __<a (KD SZ-fotó) Pozsony/Pered. Az Alkotmánybíróságon végezheti Pered névváltoztatásának ügye. Az ombudsman szerint a kormány döntése jogos, indoklása viszont sántít. Kaliňák a Kétnyelvű Dél- Szlovákiával levelezik. VERES ISTVÁN Nem kizárt, hogy az Alkotmánybíróságon támadja meg a falu névváltoztatását elutasító októberi kormánydöntést a peredi önkormányzat. A panaszt egy héten belül be kell nyújtaniuk, erre ugyanis csak a döntést követő két hónapban van lehetőség, ez pedig a jövő héten lejár, figyelmeztet Borsányi Gyula polgármester. Elmondása szerint az ügyben megkérdezett jogászok eltérően látják a lehetőségeket. Egyesek szerint nem az AB- hoz, hanem a Legfelsőbb Bírósághoz kell fordulni, mások szerint nem is biztos, hogy érdemes megtámadni a kormány döntését. „Nem biztos, hogy lehet helytálló érvelést találni, és az újabb elutasítás csak tovább rontana a helyzetünkön” - magyarázta lapunknak Borsányi, hozzátéve, hogy a napokban döntenek a további lépésekről. Sántít az indoklás A kormány októberben nemzetközi egyezményekbe ütköző módon utasította el a népakaratot, állítja Szekeres Klaudia, a Kerekasztal jogsegélyszolgálatának jogásza. A Kerekasztal ugyanis közösen próbál megoldást keresni a megbízott ügyvédi irodával. „Az Alkotmánybíróságon ezért a hivatkozási alap az önkormányzatiság megsértése lehet, és az indoklás módja” - mondta kérdésünkre a jogász. Az indoklásban lát problémát az ombudsman is. Jana Dubovcová ugyan elismeri, hogy a kormánynak joga volt elutasítani a tavalyi peredi népszavazás eredményének végrehajtását, az indoklás előkészítésénél viszont szerinte másképp kellett volna eljárnia a belügyminisztériumnak. A belügy a nevezéktani bizottság ajánlására hivatkozik, az viszont nem kötelező érvényű, figyelmeztet Dubovcová. „Először azt kellett volna megállapítani, része-e a Pered szó a kodifikált szlovák nyelvnek, illetve felmérni, utólagosan be- lekerülhet-e” - magyarázza levelében az ombudsman. KDSZ: közel a megoldás A kodifíkációra azért lenne szükség, mert a törvény értelmében a Szlovákia területén fekvő települések hivatalos neve szlovák kell, hogy legyen. Ennek ellentmond, hogy jelenleg több olyan település van Dél-Szlovákiában, amelynek a magyar és szlovák neve megegyezik (Rád, Bátka, Mad, Za- laba, Pózba stb.). Erre emlékeztetnek a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom aktivistái is abban a levélben, amelyet Robert Kaliňák belügyminiszternek küldtek. Kaliňák nemrég válaszolt a levélre. Szerinte törvényellenes lett volna, ha a kormány jóváhagyja, hogy Tešedíkovót hivatalosan Peredre nevezzék. Az aktivisták „megkönnyebbülve vették tudomásul” Kaliňák érveit, és felhívták a figyelmét arra, hogy semmilyen törvény nem tiltja meg, hogy a települések neve államnyelven eltérjen a kisebbségi megnevezéstől. „Ilyen esetekben a községnek nem két szlovák neve van, hanem egy szlovák és egy magyar, amelyek azonosak. Ez tehát nem törvényi akadály” - állítják az aktivisták, akik úgy látják, ezzel megmutatták, hogy Kaliňák érvelése téves, és remélik, helyrehozza az októberi „hibát”. Az ellenzék a nem banki intézmények által nyújtott hitelekről tartott volna ülést Nem lesz ülés: egy aláírás miatt vitáznak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem lesz rendkívüli parlamenti ülés, miután az erre benyújtott ellenzéki javaslatot Pavol Paška (Smer) házelnök elutasította. A ülésen az ellenzék a nem banki vállalkozásokról akart vitázni, mivel szokatlanul megnövekedtek a vállalkozások által benyújtott végrehajtói kérelmek. Paška szerint a beadvány formailag nem felelt meg. „Az előterjesztett javaslat nem tartalmazott megfelelő számú parlamenti képviselői álírást” - jelentette ki Paška. Rendkívüli ülést 30 honatya javaslatára lehet összehívni, az íveken Paška szerint csak 29 szerepelt. Ugyan Radoslav Procházka neve rajta volt, de hiányzott az aláírása. Procházka elutasította, hogy nem írta volna alá. Állítása szerint saját kezével, olvashatóan írta oda a nevét, miközben a többi képviselő nyomtatott betűkkel és aláírással, ezért tűnhetett úgy, hogy nem írta alá. Jelezte: a parlament elnöki irodájából senki sem kereste, hogy hitelesítse a nevét. A függeden Alojz Hlina vezette ellenzéki képviselők aggodalmukat szerették volna kifejezni a nem banki szolgáltatások működésével kapcsolatban, és arra kívánták kötelezni a kormányt, hogy készítsen törvényjavaslatot a helyzet kezelésére. (TASR, kz) Az MKDSZ etnikai alapon szerveződő regionalista pártként határozza meg magát Bejegyezték a harmadik magyar pártot ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Komárom. Létrejött a harmadik magyar párt. „2012. október 22-én jelentettük be, hogy új pártot alapítunk, megkezdtük a regisztrációhoz szükséges aláírásgyűjtést és idén májusban már közel 9000 aláírásunk volt a szükséges 10 ezerből - mondta Fehér Csaba, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) elnöke. - Ekkor szólított meg minket Krivánszky Miklós, a vállalkozók pártjának alelnöke és együttműködést ajánlott.” A pártelnök szerint két oka volt, hogy elfogadták a Szlvoá- kiai Vállalkozók Pártja (SŽS) ajánlatát: egyrészt egy új párt bejegyzése során mindig komoly ellenszéllel kell számolni, mind jobboldalról, mind baloldalról, és a belügyminisztérium is számos akadályt gördíthet a regisztráció elé. Másrészt-és ez volt a nyomosabb indok- az SŽS teljes jogú tagja az Európai Unió egyik pártcsaládjának, az Európai Szabad Szövetségnek (EFA). „Köztudott, milyen problémák merültek fel a Híd néppárti frakcióba történő felvétele során, amit éppen a magyar pártok próbáltak megakadályozni. Mivel az MKDSZ az SŽS névváltoztatása útján jött létre, már megalakulásakor teljes jogú tagjává vált az EFA-nak, jelentősen erősítve ezzel a magyar érdekképviseletet Brüsszelben”- mutatott rá Sárközi János, az MKDSZ egyik alelnöke. A múlt héten már fogadta a párt küldöttségét Brüsszelben Eric De- foort, az EFA elnöke. Az MKDSZ elnökségi tagjai tárgyaltak baszk és flamand EP képviselőkkel is. Az EFA a Zöldekkel együtt alakított frakciót az Európai Parlamentben. A csoportosulás meglehetősen heterogén, a liberális zöldpártoktól a balos populista pártokon keresztül a regionális mozgalmakig terjed a skála. A szlovákiai pártok jegyzéke szerint a vállalkozók pártja a 2004-ben létrejött Szlovákiai Régiók Pártja (Strana regiónov Slovenska) utódpártjaként alakult 2011-ben, 2013. októher 9-étől pedig Magyar Kereszténydemokrata Szövetség néven folytatja tevékenységét. Módosult a párt alapszabályzata is, az MKDSZ etnikai alapon szerveződő regionalista pártként határozza meg magát, amely a hagyományos európai kereszténydemokrácia fundamentumán áll. Kérdésünkre Fehér Csaba elárulta, készülnek a jövő tavasszal esedékes európai parlamenti választásokra, ámje- löltjeik esetleges indulását mindenképpen megelőzi a Híddal és az MKP-val történő egyeztetés. „Továbbra is fenntartom, amit egy évvel ezelőtt nyüatkoztam: mi együttműködést szeretnénk mindkét párttal” - tette hozzá a pártelnök, (vkm, MSz)