Új Szó, 2013. december (66. évfolyam, 280-302. szám)

2013-12-07 / 285. szám, szombat

www.ujszo.com PRESSZÓ ■ 2013. DECEMBER 7. ÉRDEKESSÉG 1 1 Csirike két évig Václav Havel szakácsnője volt V áclav Havel volt cseh államfő ked­velt pozsonyi kif­lijét és a magyar pogácsát is meg­kóstolhatta az a szépszámú érdek­lődő, aki november végén a prágai Luxor könyváruházban részt vett Irena Košíková új szakácskönyvé­nek ünnepélyes bemutatóján. A magyar ízek nem véledenek, hi­szen Košíková, a csehek körében közismert Grina nem más, mint a dél-szlovákiai magyarok körében is népszerű Csirike, Václav Havel volt cseh köztársasági elnök kedvenc magyar szakácsnője. A Vari Grina (Qirike főz) című szakácskönyv immár a negyedik, amelyet a Csallóközből Prágába ke­rült Irena Košíková jegyez. Csirike a klasszikus konyha híve, nem kedveli a szépen feldíszí­tett, de félig üres tányérokat ► Csirike azt állítja magáról, hogy a klasszikus konyha híve, nem kedve­li a szépen feldíszített, de félig üres tányérokat. „A férjem azt mondja, hogy a kép­zőművészetnek a falon a helye, a tányérnak teli kell lennie” - je­lentette ki a könyvbemutatón. A főzés tudományát otthonról hozta magával: nagymamája Almássy gróf családjának volt a szakácsa Budapesten. Václav Havel nem akart a házában főtt lencsét kolbásszal, mert abból börtönévei alatt evett éppen eleget, de sze­rette a töltött paprikát, a székelykáposztát és imádta a töpörtyűt (Fotók: TASR, neoluxor.cz) A rendszerváltás után került Prá­gába, ahol hét évig a görög nagy­követ, majd két évig Václav Havel szakácsnője volt. Később saját vendéglőt nyitott a Moldva-parti metropolisz központjában. Az újságírók leggyakrabban Ha- velről kérdezik, és Csirike szíve­sen válaszol. Azt állítja, Havel sze­rény kosztos volt, nem volt nehéz neki főzni. „Amikor megkérdeztem, mit ne főzzek, rövid volt: nem akarok a házamban főtt lencsét kolbásszal, abból börtönéveim alatt ettem már éppen eleget” — mesélte újság­íróknak a szakácsnő. Ugyanakkor nagyon szerette a burgonyás ételeket, a töltött pap­rikát, a székelykáposztát, a hor­tobágyi palacsintát és a rántott sajtot. „Imádta a töpörtyűt és a töpörtyűs pogácsát is. Ha a ven­déglőmben ilyesmiket készítet­tem, s felhívtam, gyakran eljött” - emlékezett a népszerű prágai magyar szakácsnő, (kj) Kergeti Táplálék röviden Verő­fényes helyen Katonai kiképzés jelzője —yr­Nátrium Abba az irányba Hónap kurtán Ókori császári fejdísz Becé­zett Ádámot Gyere költői ezóva! Malom terméke Borulni kezd! Részeg ► Brit férfinév Északi nép Kábszer Fohászai p Súlymér­ték volt Lopják a szaploncai vidám temető fej fáit T öbb tucat felbecsül- heteden értékű fejfa tűnt el a világ- örökség részeként elismert szaploncai vidám temetőből — írta múlt héten a Krónika című lap. A cikk szerint az erdélyi Márama- rossziget ügyészsége minősített lopás és rongálás miatt nyomoz Szaploncán, miután a kulturális tárca, a megyei művelődési igazga­tóság, a rendőrség és a prefektusi hivatal vegyes bizottsága felmérte és megállapította a temetőben keletkezett károkat. A károk nemcsak egyes fejfák eltű­néséből származnak, hanem abból is, hogy helyi mesteremberek a szakhatóság engedélye nélkül, nem megfelelő módszerekkel lát­tak neki a fejfák restaurálásának. A kihágások miatt pénzbírsággal sújtották a szabadtéri múzeum­ként is működő vidám temető tulajdonosát, a szaploncai ortodox egyházközséget. A Máramarosszigettől húsz kilométerre fekvő település sírkertje a világ egyedi temetke­zési helyének számít. Létrejötte egy helyi mesternek, Stan loan Patrasnak köszönhető, aki a falu görög katolikus papjának sugallatára kezdett 1935-ben a hagyományosnál szélesebb fej­A sírfelirat szerint az elhunyt Szarvaszóban lett autóbaleset áldozata (Fotók: wikipedia/Andrei Stroe/Popovici, Dán Cristian) A hagyományt a mester egyik tanítványa, Dumitru Pop-Tincu folytatta. A kulturális minisztérium szerint aggodalomra ad okot, hogy a helyi lakosok közül sokan újra cserélik felmenőik fejfáit, vagy a korhadás­nak indult eredetieket helyi meste­rekkel szakszerűdenül újíttatják fel. Strébeli Róbert, a Máramaros megyei műemlékvédelmi hivatal szakértője az Erdély Televíziónak elmondta, a két mester által fara­gott mintegy nyolcszáz fejfának kevesebb mint negyede maradt meg, a többinek nyoma veszett, vagy a rosszul elvégzett restaurálás károsította. lustán Lutai szaploncai ortodox pap cáfolta, hogy bárki fejfát lopott volna a vidám temetőből. A lelkész kitartott meggyőződése mellett, hogy a helyi meste­reknél senki nem ért jobban a korhadó festett fejfák restaurálá­sához, megóvásához. (MTI) A Máramarosszigettől húsz kilométerre fekvő település sírkertje a világ egyedi temetkezési helyének számít Az élénk kék színű keresztekre az elhunytat ábrázoló jelenetet is ráfestették, és máramarosi román nyelvjárásban írt naiv, sok esetben humoros sírverssel is felidézték annak személyiségét fákat faragni. A mester sokrétű népművésznek bizonyult, mert a tölgyfából készült élénk színűre festett keresztekre rá is festette az elhunytat, és máramarosi román nyelvjárásban írt naiv, sok esetben humoros sírverssel is felidézte annak személyiségét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom