Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-19 / 269. szám, kedd

Dortmundi kiskáté: tizenegy futballista még nem egy csapat! 12, oldal 2013. november 19., kedd, IX. évfolyam, 46. szám Oly korban éltem én e földön... Olvasom, hogy a Ma­t gyar Nemzeti Arcvonal nevű hungarista szer­vezet, amely „Krisztus Urunkhoz méltó” élet­vitelt irányoz elő tagja­inak, az „erkölcsi fertő” elleni tiltakozásként könyveket égetett a minap, tűzre vetve az „írásos formájú szennyet”, például Radnóti Miklós összes versét és műfordítását. Hát, ha az ilyen „nemzeti radikálisoké” a jövő, akkor szépen nézünk ki. Hogy is írta Petri? „Rettentheteden hülyék kora jő.” Zsidó származása miatt Radnóti az üldözött és jogfosztott kisebbséghez tar­tozott a Horthy-korszak Magyarországán. Munkaszolgálatos volt, amikor 1943. már­cius 16-án egy kötekedő baka leszállította a villamosról, mert a költő nem szalutált. Radnótit az Albrecht laktanyába vitték, ahol kopaszra nyírták („a tetves zsidót”), majd megalázó gyakorlatokat végeztettek vele, hason kellett csúsznia és bukfencez­nie őrei előtt, s amikor nem bírta erővel, megrugdosták és megkínozták. „Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elaljasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek.” (Töredék) Radnóti Miklós magyar költőt - akit Sík Sándor keresztelt meg a Szent István-bazilikában - végül 1944 őszén Győr mellett, Abda község határában lőtték agyon a nyilas pribékek; holttestét tömegsírba vetették. Utolsó verseit tartalmazó, vérfoltos és földdel szennye­zett jegyzetfüzete (az ún. Bori notesz) a kihantolás során került elő nadrágja hátsó zsebéből. Kavafisz intelmeire gondolok: „Es ne nyugtasson meg az a tény, hogy a te körülhatárolt, / szabályozott és prózai életedben / ilyen látványos borzal­mak nincsenek.” Mert milyen világ az, ahol fajvédő bajtársak könyveket égetnek? Milyen világ az, ahol Horthy Miklós­nak nagy pompával szobrot emelnek? Milyen világ az, ahol hagyományőrzés orvén kirekesztő, kisebbségellenes, náci ideológiát hirdetnek? Milyen világ az, ahol a politikai elit hazudik reggel, délben és este? Milyen világ az, ahol a tüntetők szemé­be lövetnek? Milyen világ az, ahol a hajléktalanokat kitiltják a közterületekről, és börtönnel fenyegetik őket azért, mert nincs hol aludniuk? Milyen világ az, ahol már a szegénység is bűn? Milyen világ az, ahol „Zsidók! Az egyetem a miénk, nem a tiétek!” feliratú matricák virítanak az ajtókon? Milyen világ az, ahol származás és párt­szimpátia alapján listázzák a diákokat? Milyen világ az, ahol lejárató kampányt folytatnak a filozófus Heller Agnes eÜen? Milyen világ az, ahol háborús bűnö­söket éltetnek a futballmeccseken? Ahol Auschwitzba induló vonatról dalolnak, és nyomatékül szappant mutogatnak az első sorokból? Milyen világ az, ahol a rendőrség „bűncselekmény hiányában” nem indít nyomozást a Ferencváros-MTK fut­ballmérkőzésen látható, „In memoriam Csatáry László” feliratú molinó ügyében? Talán az iróniát kellene segítségül hívni, a humort, ahogy Rejtő Jenő » Milyen világ az, ahol könyveket égetnek, s ahol Horthynak szobrot emelnek? tette, hogy könnyebb legyen elviselni ezt a közéleti mocskot. S ha már Rejtő: tudták, hogy imádta a focit? Amikor második feleségét, Magdát 1937-ben itáliai nászútra vitte, a mézesheteket meg kellett szakítani, mert Rejtő a Torinóban játszott Olaszország-Magyar- ország (2-0) futballmeccsről tudósított a Pesti Naplónak (Sárosi bordarepedést szenvedett az első félidőben). Néhány évvel később a nyilasok az ő származásába is belekötöttek, s gyújtó hangú, aljas újságcikkeikben azzal érveltek, hogy míg mások a hazát védik, ez a zsidó író a hátország védettségében lógatja a lábát. A hecckampány hatására a súlyos beteg Rejtőt a kórházi ágyról hurcolták el, s egy büntetőszázaddal útnak indították a keleti frontra. Ott halt meg 1943. január 1-jén, az ukrajnai Jevdakovóban. Egyes források szerint tífusz végzett vele, mások szerint megfagyott. „Uram, igen tisztelt Idegen” - így kez­di Szerb Antal a Marslakóknak szóló Budapesti kalauzát, amelyben egy idetévedt földönkívülinek mutatja be a magyar fővárost. Vajon mit válaszolnánk, ha az a Marslakó ma a művelt és szelle­mes idegenvezető sorsa felől érdeklődne? Hogy hagyományőrző honfitársai, a „hőbörödött turulisták” (© Márai) munkaszolgálatra cipelték Szerb Antalt, a keresztény magyar irodalomtörténészt, sáncot ásattak vele, s amikor már annyira legyengült, hogy alig bírt megállni a lábán, akkor habzó szájú nyilas süvölvé- nyek puskatussal agyonverték? Ma ismét könyveket égetnek, szob­rokat emelnek, buzgó HOK-vezetők pedig listákat készítenek származás, etnikum, vallási hovatartozás és politi­kai pártszimpátia alapján. Az országos meteorológiai szolgálat jelentése szerint tartós, sűrű köd várható. Gazdag József Radnóti Miklós (1909-1944) és felesége, Gyarmati Fanni 1937-ben. Az idén 101 éves Gyarmati Fanni ma is Budapesten, a Pozsonyi úti közös lakásukban él. Az ajtón a közösen felszögezett névtábla: Dr. Radnóti Miklós.

Next

/
Oldalképek
Tartalom