Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-05 / 257. szám, kedd
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 5. www.ujszo.com MOZIJEGY Pornó vagy barátnő? MÉSZÁROS GYÖRGY A Don Jón egyszerre vicces, okos, merész, szexista és tahó mozi. 2013-ra eljutottunk odáig, hogy a drog-, az alkohol- vagy a szexfüggőségről filmet készíteni nem számít tabudöntögetésnek. Ezzel együtt a téma, melyhez Joseph Gordon-Levitt - most mint rendező - nyúlt, továbbra is kényes: olyan korban mesél a pornófüggőségről, amikor egy kattintással bárki nézhet felnőttfilmet az interneten. Jont (Joseph Gordon-Levitt) pár dolog érdekli igazán: a teste, a kérója, a verdá- ja, a családja, a vallása, a spanjai, a csajai és a pornója. Leginkább a pornó. Szinte naponta más nővel bújik ágyba, de igazi kielégülést csak az interneten terjedő szexvideók nyújtanak a számára. Jól elvan ebben a komfortzónában, amíg meg nem látja a plázacica Barbarát (Scarlett Johansson). A férfi érzi, hogy miatta képes lenne változtatni, ám ez nem megy olyan egyszerűen. Gordon-Levitt első rendezői munkájának megvannak a gyerekbetegségei: kliséket halmoz, a cselekmény kiszámítható. Ugyanakkor érdekes kérdéseket vet fel. A 21. század elején az ember melyik világban él inkább: a virtuálisban vagy a valósban? Élvezzük a valós élet korántsem tökéletes adományait, vagy a virtuális világ által belénk sulykolt tökéletességre áhítozunk? A Don Jón képi megoldásai is izgalmasak. Például pornóvideók snittjeit tolja a képünkbe, ezzel is utalva arra, hogy erotikus felhangú reklámok árasztják el a mindennapjainkat. Don Jón. Színes, amerikai vígjáték, 90 perc, 2013. Rendező: Joseph Gordon- Levitt. Szereplők: Joseph Gordon-Levitt, Scarlett Johansson, Julianne Moore, TonyDanza. Joseph Gordon-Levitt és Scarlett Johansson (Képarchívum Lemaitre kapta a Goncourt-díjat Párizs. Pierre Lemaitre Au revoir la-haut (Viszlát fent) című első világháborús témájú regényének ítélték oda a legrangosabb francia irodalmi elismerést, a Goncourt-díjat. A bűnügyi történet egy csalásról szól, amelyet az első világháborúból leszerelt és a hazájuk által elfelejtett francia katonák hajtottak végre. A szeptemberben megjelent mű már most hatalmas közönségsiker: eddig 100 ezer példányban kelt el, de mostantól az eladási listák élére kerülhet. A Goncourt-díj jelképes pénzjutalommal - csupán 10 euróval - jár, ám marketinghatása jelentős: a díjazott könyvet a francia olvasók legalább 400 ezer példányban szokták megvásárolni, de volt olyan alkotás is, amely egymillió példányban fogyott el. (MTI) Csáki Judit remek könyvet írt a Nemzeti Színház elmúlt öt évéről, ami végérvényesen a múlté Alföldi öt éve könyvbe kötve Alföldi Róbert a róla szóló könyvvel (Szkárossy Zsuzsa felvétele Színházat nem csak felrobbantani - szétrobbantani is lehet. Magyar specialitás, mondhatnánk, ami féligazság lenne. Igazgatót drasztikusan leváltani, társulatot alaposan megbolygatni ugyanis nem csak a magyar politika képes. Van erre számos példa Kelet-Európábán. SZABÓ G. LÁSZLÓ Az viszont, ami mostanság a magyar színházi életben zajlik, példátlan széles e régióban. Cselszövésekkel teli, shakes- peare-i királydrámákhoz hasonlatos, amit színházi vonalon a magyar kormány produkál. Alföldi Róbertét a Nemzeti Színház éléről takarították el. Ne maradjon utána semmi, hangzott az arctalan-arcátlan parancs, vesszen minden, ami a nevéhez kötődik. Új alapokon új Nemzetit! Optimistát, meg- tisztultat, felszenteltet, hiszen ami az elmúlt fél évtized alatt volt, az néphez, nemzethez méltatlan, erkölcstelen, sőt pornográf - állítja az új igazgató. Lelke rajta! Csáki Judit most megjelent könyve, az Alföldi színháza a másik oldal véleményét kínálja. Azokét, akik ezt az öt évet másképpen, más fényben látják. Vesztőhely a Nemzeti, állítják a színháztörténészek. A legtöbb igazgatóját ugyanis megbuktatták. Hevesi Sándor, Németh Antal, de még Major Tamás is erre a sorsra jutott annak idején. Székely Gábor és Zsám- béki Gábor Nemzetijébe Koltai Tamás kritikus szerint előre be volt kódolva a buktatás. Amint azt a neves színházi szakértő mondja: „Paulay Ede óta, aki 1878-tól 1894-ig állt a Nemzeti élén, Alföldi az első igazgató, aki győztesként, felemelt fejjel hagyhatta el a Nemzeti Színházat... Ilyen elegánsan, úriember módra, tartását megőrizve, mondhatnám, humorral - ha keserű humorral is - én nagyon kevés embert láttam felelős pozícióban viselkedni és állni a sarat... Volt egy művészettel, gondolatokkal, primér érzelmekkel átszellemesített Nemzetink. Abban biztos vagyok, hogy ennek vége... Az a döly- fös, pöfeteg, barátságtalan, kioktató és főleg kommunikációképtelen magatartás, amely átvette ott a hatalmat, nem kedvez a színháznak.” Csáki Judit szakmabeliként, színházi kritikusként, de magánemberként is tapasztalta, mi zajlik színpadon innen és túl, a kulisszák mögött. A politika „díszletfalai” mögé is jól belátott. Látta, hogy épül fel Alföldi társulata, hogyan alakul ki színházának arculata, miképpen fejlődik ki egy erős repertoár. Higgadtan, elfogulatlanul szól előadásokról, sikerekről, kudarcokról, nemes szándékokról, egy megszállottan a színháznak élő alkotó gondolkodásáról, a kész produkciók hátteréről, hitelességéről, egy kivételes színházi műhely kivételes hajtóerejéről. Öt év krónikája a könyv. Öt év előadásainak értékelése, tizenegy beékelt interjúval. „Alanyaim kiválasztása természetesen szubjektív- írja a szerző -, noha igyekeztem olyanokat megszólaltatni, akik vagy belülről, vagy kívülről jellegzetes és fontos alakjai az elmúlt öt évnek.” Utószó helyett pedig Parti Nagy Lajos „kölcsönadott meséje”, a Fülkefor és vidéke című kötetben megjelent A nemzeti erkölcs köcsöge zárja a kötetet. Símivalón szép záróakkord. A Függelékben a Nemzeti Színház bemutatói 2008-2013 között. Szorokin, Euripidész, Gorkij, Brecht, Remenyik Zsigmond, Heltai Jenő, Racine, Botho Strauss, John Webster, Katona József, Mika Myllyaho, Lázár Ervin, Tennessee Williams, Móricz, Tábori, Schiller, Shakespeare, Sparr, Csehov, Térey, Závada, Fejes Endre, Heiner Müller, Esterházy, Madách, Shaw, Moliere, Sütő, Bródy, Osborn, Tony Kushner, Vörösmarty, Ágota Kristóf, Kleist, Székely Csaba, Klaus Mann és mások darabjai. Klasszikusok és kortárs magyarok. „Egy igazi huszonegyedik századi művészetfelfogással, merészséggel és tehetséggel bíró művész, aki ráadásul a korának és a koráról akar szólni, az igenis menjen bele minden fontos kérdésbe - vélekedik Závada Pál. - Akinek magának is gondja van a homoszexualitás- sal, a zsidósággal és bármely más »rizikós kérdéssel« kapcsolatos érzéseivel, annak ez persze, hogy provokatív, mert erről gondolkodtatja el, és ezt ő nem akarja. Pedig a jó színház provokatív. Méghozzá nem úgy provokál, hogy úgy érezd, felpofoztak, hanem jó előadásokkal - vagyis katarzissal, megindulással.” Alföldi színháza pedig ilyen volt. Bátor, humánus, izgalmas színház. Szerencsésnek tarthatják magukat, akik ennek szem- és föltanúi lehettek. Csáki Judit könyve azonban azokhoz is szól, s azokat is megérinti, elgondolkoztatja, akik csak távolról, határon túlról, híradásokból figyelhették ezt az öt évet. Minden lényegeset megtudhat e furcsa krónikából. Azt is, amit értékként, de azt is, amit szégyenként őriz majd az emlékezet. A pozsonyi Bibiana-ház Hangfónia című interaktív kiállításán a gyerekek a hangok és a vizualitás kapcsolatával ismerkedhetnek játékos formában Egy varázsos hely, ahol a szemeddel hallasz, a füleddel nézel TALLÓSl BÉLA Pozsony. A Bibiana-ház Hangfónia (Zvukofóóónia) című interaktív kiállítását gyerekeknek ajánlja. De szüleik ugyanúgy hasznosan tölthetik el az időt az alkotásokkal. A14 hangzó objektből összeállított anyag Michael Bradke német kísérletező művész Mobile Music Museumába vezet be, ahol a látogató különféle hangok megszólaltatására alkalmas zenei rendszerek kipróbálásával sok érdekeset tudhat meg a hangképzésről, a hang mélységeiről, tartamáról, vibrálásáról, valamint arról, hogyan társulhatnak a hangok színekkel és formákkal. A megéledő hangzó objektek - melyek a hangokat, a látványt, a gondolkodást és a kreatív aktivitást egyesítik - vizuálisan is hatnak. Ezt fejezi ki a kiállítás alcíme: Hallgass a szemeddel, nézz a füleddel. Vannak az objektek között olyan rendszerek, amelyek révén a gyerekek megtapasztalhatják a „zenealkotás” örömét, vagyis megpróbálhatják a hangok kaotikus világát (a hangösszevisszaságot) koordinált hangzássá, zenévé rendszerezni. Van olyan hang-formafal, amelynek megszólaltatásával a hangok rövidségét, kerekségét, hosszát, gömbölydedségét ismerhetik meg. A Dada-lala gép azt szemlélteti, miképpen függ a hangzók (mással- és magánhangzók) képzése a szájüreg nyitásától-zárásától. A hang- színalagúton átbújva a színin- tenzitásokkal társított hangerősség különbözőségei érzékelhetők (a hangosságot a masina bizonyos erősebb-gyen- gébb színekkel hozza összefüggésbe). A „tüdőszimulátor” az emberi hangképzés rejtélyeiből fedi fel szemléletesen - látható-hallható folyamattal - a levegővel geijesztett hangok útját. A jel-zenegép (egy hangzó körasztal) lapján különféle rajzolt jelek láthatók, melyek billentyűzetként működnek. Ha a gyerekek körbeülik az asztalt, s a jeleket tetszőleges sorrendben nyomják meg, zenélő hangsort zongorázhatnak ki. Az emotikon elnevezésű dobrendszerrel a hangok hangulatát - melankolikusság, vidámság, szomorúság, harag - lehet megtapasztalni. A varázslatos tükörterem pedig a hang tükröződéséről fed fel titkokat. Akik e nem hagyományos, színek és hangok kreálására alkalmas hangszereken szeretnének játszani, 2014. február 16-áig tehetik meg. Ez az objekt egy olyan hangzó fal, amelyen a hangok színét és intenzitását lehet kipróbálni (Fotó: Bibiana)
