Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-06 / 258. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 6. www.ujszo.com FULVIDEK Fish!: Konzervzene PUHA JÓZSEF Fanyar humor, cinikus ars poetica. Az album címadó dalából idézünk. „A kritikusnak kuss, a szöveg rossz, és a zene se jó.” A szerzemény megadja az alaphangot, jelzi, mire számíthatunk. „Ezek olcsó szövegek, konzervzene.” Korlenyomat. „Látod, ingyen van már minden, sajnos így nem kapunk érte díjat. Te csak töltsd le nyugodtan, mi meg majd szorosabbra húzzuk a szíjat.” Egy másik korlenyomat. „Ha egy díj is kellene, jó mélyen nyalj bea...odabe.”A Konzervzene a címadó dal fricskáival kerek. A zenészek elsősorban a fiatalok örömeit és gondjait tárják elénk, érdekes beszólásokkal, ironikusan. Olykor burkoltan jelzik, máskor képünkbe vágják az igazságot. AFish! 1999-től létezik. Jelenleg Kovács Krisztián (ének), GajdaMátyás (gitár), Binges Zsolt (basszusgitár) és MarótiAndrás (dob) alkotja. Az együttes tizenegy számot tartalmazó negyedik nagylemeze keveset markol, de azt erősen fogja. Nem akarja megváltani a világot, s talán pont ezért működik. Kiváló alapanyagokból áll össze, innen-onnan ismerős, újrahasznosított hangminták egyéni ízekkel fűszerezve. A végeredmény energikus, punkos, funkos, groove-os, reggae-s beütésű rockzene. Vagy ahogyan ők nevezik: hardpop. Az előző albumokkal összevetve a hangzás egységesebb, letisztultabb. A nagylemez előhírnökeként megismert, klipesített Gyere ki a rétre a Fish! eddigi leg- slágeresebb szerzeménye. A Több a többnél az élet fontos dolgaira fókuszál, s ehhez a srácok a kitűnő témaérzékkel megáldott rappert, Denizt hívták segítségül. A Hülyegyerek a fiatalok egy csoportja elé állít görbe tükröt, a negyvenöt másodperces Kelj fel a Bad Religion legszebb pillanatait juttatja eszünkbe. A legizgalmasabb dalok - Minden jó lesz, Sok a szó, Nyomot hagy - a nagylemez második felében kaptak helyet. A Te mit képviselsz címűben Krisztián rappel. A Konzervzene egyszerű, de hasító, vagány rockzene, amely nyilván élőben érvényesül a legjobban. Jelzi, amit egyre többen hangoztatnak, hogy a Fish! a legjobb magyar koncertzenekarok egyike. (Szerzői kiadás, 2013) Értékelés: A legfrissebb brüsszeli felmérés szerint az uniós országokban csökkent a kultúrafogyasztás Kevesebbet kulturálódunk Vezet a tévénézés (Képarchívum) Az Európai Unió tagállamainak polgárai kevesebb kulturális tevékenységet folytatnak, mint 2007-ben. Ez derül ki az Európai Bizottság legfrissebb felméréséből. Az unióban hat év alatt 21 százalékról 18-ra csökkent azok aránya, akik azt mondták: gyakran vagy nagyon gyakran vesznek részt valamilyen kulturális eseményen. ÖSSZEFOGLALÓ A kérdések az elmúlt tizenkét hónapra vonatkoztak, a közvélemény-kutatók az egyes országok népességével arányosan 500-1300 főt kérdeztek kulturális szokásaikról. A legjobb eredményt a svédek, a dánok és a hollandok produkálták, ahol a válaszadók 43, 36, illetve 34 százaléka mondta, hogy gyakran vagy nagyon gyakran vesz részt kulturális programokon. Portugáliában és Cipruson mindössze 6-6%, Magyarországon 7%, Szlovákiában pedig 12% az arány. Magyarországon 54 százalék azok aránya, akik soha nem vagy alig fogyasztanak valamilyen formában kultúrát. Nálunk ez az arány jóval alacsonyabb, 33 százalék. A balett, a tánc, az opera és az ezekkel rokon előadóművészetek a felmérés szerint az európai lakosság felét egyáltalán nem érdeklik, koncertre járni pedig az emberek negyedének nincs pénze. Nálunk a megkérdezettek 15 százaléka látott legalább egy táncelőadást, illetve operát az elmúlt tizenkét hónapban, Magyarországon ez az arány 10% százalék, az európai átlag pedig 18%. A koncertlátogatók aránya nálunk magasabb a 35 százalékos európai átlagnál: 40%, Magyarországon viszont alig 26%. Múzeumban vagy galériában nálunk az emberek 31 százaléka, Magyarországon 28 százaléka volt legalább egyszer egy évben. A legnépszerűbb kulturális tevékenység a tévén és a rádión keresztüli művelődés. Az európaiak mintegy háromnegyede állította, hogy az elmúlt évben nézett vagy hallgatott kulturális jellegű programot. Nálunk ez az arány öt százalékkal magasabb az európai átlagnál: 77%. Magyarországon viszont- csupán 57%. A válaszadók 25 százaléka mondta azt, hogy nincs ideje olvasni, 44 százalékuk szerint viszont túl drágák a könyvek. Nálunk az emberek 50%-a, Magyarországon 48%-a panaszkodott a magas könyvárakra. Ennek ellenére az uniós polgárok kétharmada legalább egy könyvet elolvasott az utóbbi 12 hónap során. Nálunk ez az arány 68%, Magyarországon pedig 60%. A felmérésből az is kiderül, hogy az európaiak valamivel töbh mint fele használja kulturális tevékenységre az internetet, hallgat zenét vagy rádiót online, olvas híreket vagy keres kulturális információkat. Nálunk a megkérdezettek 43%-a, Magyaroszágon 52%-a válaszolt igennel erre a kérdésre, ez utóbbi adat csak egy százalékkal marad el az uniós átlagtól. 2007 óta valamennyi művészeti ág iránt csökkent az érdeklődés, egyedül a mozilátogatók számaránya nőtt 52-ről 53%-ra az uniós országokban. (Nálunk a megkérdezettek 40, Magyarországon 33%-a volt legalább egyszeregy évben moziban.) A szakemberek most azt a kérdést boncolgatják, vajon Európa, a kultúra bölcsője veszélyben van-e ebből a szempontból. A felmérés készítői ugyanis megjegyzik, hogy nemcsak a gazdasági válság miatt fogyasztanak az emberek kevesebb kultúrát. A legolcsóbb forrásnak számító tévé és rádió iránt ugyanis szintén csökkent az érdeklődés: míg 2007-ben 78 százalékos volt, jelenleg csupán 72 százalékos. A legszembetűnőbb hanyatlás Magyarországon mutatkozik, ahol a hat évvel ezelőtti adatokhoz képest 26%-kal emelkedett azok száma, akik soha nem vagy alig vesznek részt kulturális programokon. A második legsúlyosabb helyzetben jelenleg Lengyelország van, ahol 2007-hez képest 19%-kal csökkent a kultúrafogyasztók aránya. (MTIj'uk) Ma négy művészeti ág képviselőinek ad otthont a Pozsonyi Magyar Intézet Fotó, színház, zene és irodalom AJÁNLÓ Pozsony. Színes programot kínál ma a Pozsonyi Magyar Intézet. 15 órakor a Fotóhónap keretében nyílik Göbölyös Luca, a neves magyarországi fotóművész Háttér című kiállítása. „Göbölyös Luca kettősportré sorozata ötvözi a valóságot alapul vevő, ám megrendezett fotográfia sajátosságait, az önarckép megvalósításának különös módját és a családi fotográfia klasszikus elemeit. Mindezeket egymásba oldva pedig megteremt egy 21. századi Madonna-képet” - írta a kiállítás anyagáról Csízek Gabriella, a társszervező Magyar Fotográfusok Háza művészeti vezetője. 18 órától Lucia Satinská két színésznővel, Zuzana Krónero- vával és Tóth Krisztinával beszélget a Nem ismerjük egymást? programsorozat részeként. Ezek a havi rendszerességgel zajló beszélgetések azt a célt szolgálják, hogy az itt élő magyarok és szlovákok jobban megismerjék egymás kultúráját. A vendégek minden alkalommal egy-egy művészeti ág elismert hazai képviselői. Ezután a zenéé és a verseké lesz a főszerep az intézetben, amely egy ideje a Deja vu zenekar klubjának is otthont ad. A klub novemberi vendége Jaku- becz László színész és előadóművész, aki a József Attila verseiből összeállított Lázadó Krisztus című önnálló estjéből ad ízelítőt, (juk) Janis Joplin posztumusz csillagot kapott Hollywoodban Megkésett elismerés a legendának MTl-HÍR Los Angeles. Halála után több mint negyven évvel csillagot kapott a hollywoodi Hírességek sétányán a legendás blues- és rocksztár, Janis Joplin. A Hollywood szívében megrendezett ceremónián az 1970-ben 27 évesen herointúladagolás következtében elhunyt énekesnő két testvére, Michael és Laura Joplin is megjelent. Húga felidézte, hogy milyen fontos szerepet töltött be nővére életében a zene, és milyen „nagy szíve volt”. Laura és Michael Joplin (Képarchívum) Rajongók százai tapsoltak az eseményen fellépő countryéne- kesnek, Kris Kristoffersonnak, aki Janis Joplin egyik híres számát, a Fred Fosterrel együtt írt Me and Bobby McGee című balladát adta elő. A dalt Joplin is elénekelte röviddel halála előtt, és előadásában az amerikai slágerlista élére került 1971-ben. Clive Davis, aki a hatvanas években Joplin zenei producere volt „egyedi és úttörő rockzenészként” méltatta az énekesnőt, aki a 2510. csillagot kapta a Hírességek sétányán. Bartusz György a hazai képzőművészet meghatározó egyénisége (A szerző felvétele) Szinte minden képzőművészeti önkifejezési módot kipróbált A 80 éves Bartusz György kiállítása KOCSIS EDINA Kassa. A nyolcvanéves Bartusz György műveiből látható kiállítás a Kaszárnya-Kultúr- park Bravo pavilonjában. A kiállítás a Munkácsy-díjas képzőművész régebbi és legújabb alkotásaiból válogat. Szobrai közül mindenekelőtt az Idő-tér plasztikák című sorozat darabjai, képei közül pedig a szinte egyetlen ecsetvonással készített akciófestményei tekinthetők meg Kassán. „Sok bánat és vigadalom is volt az életemben, most már nyu- godtabb vagyok, és örülök, hogy dolgozhatok” - jegyezte meg Bartusz György. A megnyitón a művészt kassai zenész barátai - többek között Vajó György, Ivan Siller, Peter Machajdík és Jozef Pod- procký - köszöntötték ünnepi koncerttel. Bartusz György a hazai képzőművészet meghatározó egyénisége, szinte minden hagyományos és modem képzőművészeti önkifejezési módot kipróbált: a szohrászatot, a festészetet, a grafikát, az illusztrációt, az akcióművészetet, a fényművészetet, a számítógépes grafikát vagy a videót. Emellett a kassai Műszaki Egyetem Művészeti Karának egyik alapítója. Egyik volt diákja, Ja- kuh Pišek interaktív videoins- tallációval tisztelgett a művész előtt. A kiállítás november 24-ig látogatható.
