Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-05 / 257. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 5. www.ujszo.com Csak 70 képviselői mandátumot kapna a Smer Az MKP a Polisnál is bent van a parlamentben VERES ISTVÁN Pozsony. Ismét a parlamenti küszöb fölött mérték az MKP-t. A Poliš Slovakia október végén készült közvélemény-kutatása alapján a párt 5,3%-al jutna a parlamentbe (a Focusnál a múlt héten 5,1%-on álltak). A választásokat októberben a Smer nyerte volna 39%-al, de csak 70 képviselői mandátumhoz jutottak volna, a jobboldal pedig közösen 80-hoz. Az ellenzéki pártok közül a Híd a harmadik legtöbb voksra számíthatott a Polis szerint: 8,5%-ra. Ha összeadjuk a Híd és az MKP preferenciáit, 13,8%-ót kapunk. Ha leszámítjuk azokat, akik a Hídra egy esetleges Híd- MKP összefogás esetén elpártolnának, nagyjából megkapjuk azt az értéket, amelyet a pártszakadás előtt szokott szerezni az MKP, mutat rá Ján Baránek. Mindez szerinte azt mutatja, hogy egy 10%-os lakossági számarányú, fogyásban levő kisebbség nem bír el két pártot, és hatékonyabban tudnának közösen politizálni. „Nem akarok senkit semmire rábeszélni, de ez így van. Ha a magyarok 40%-át alkotnák az ország lakosságának, nem szólnék semmit, de így nem sok értelmét látom” - jegyezte meg kérdésünkre a Polis elemzője. A SITA megrendelésére készült felmérés szerint a parlamentbe október végén hét párt jutott volna, a Nova és az SNS nem került volna be. A pártok támogatottsága j Október! Szeptember Június Smer 39 39,7 42,3 KDH 9,7 9,7 8,9 OLaNO 9,1 9,4 8 Híd 8,5 7 8 SDKÚ 7,4 6,8 7,4 MKP 5,3 4,8 4,9 SaS 5,2 5,6 3,6 Nova 4,6 3,9 4,1 SNS 4,6 4,8 4,8 • Forrás: Polis Slovakia RÖVIDEN Új orvosi jelentés készül Hedvigről Nyitra. Új hatósági orvosszakértői jelentést elkészítését rendelte el a Hedvig- ügyet nyártól felügyelő ügyész, Katarína Sonderlich Roskoványi. Az ügyben már készült egy orvosszakértői jelentés, amit Peter Labaš 2009-ben készített el, és amelyet orvosszakértők is sokat bíráltak. Ebben Labaš azt elemezte, hogy Hedviget nem verték meg, sérüléseit önmaga okozhatta. Az új jelentés elkészítésének elrendelése feltehetően azt is jelenti, hogy a Labaš-jelentést már az ügyészség sem tekinti hitelesnek. Kérdés, hogy az új ügyész így képes lesz-e lezárni Maiina Hedvig ügyét az év végéig, ahogyan ezt még nyáron ígérte. Labaš jelentése ugyanis évekig készült, nem biztos, hogy az új szakértői jelentést év végéig el tudják készíteni. (lpj) Januártól az azonosító csipből legfeljebb az állat nevét lehet leolvasni Teljesen felesleges csipelés A készülék csak a kutya nevä mutatná (Tomáš Benedikovič felvétele Pozsony. Úgy tűnik, az ablakon dobta ki a pénzét, aki az előírásoknak megfelelően szeptember végéig azonosító csipet ültetett kutyájába, macskájába vagy vadászgörényébe. DEMECS PÉTER A parlament legutóbbi ülésén első olvasatban elfogadták a módosítást, melynek értelmében jövőre ismét önkéntes lesz az azonosító csip beültetése az állatokba; kötelezően csak akkor kell a macskába, kutyába és vadászgörénybe ültetni, ha kiutaznak vele az országból. Ha a változást a következő ülésen végérvényesen elfogadják, jövő januártól lép hatályba. Mivel januártól nem lesz kötelező a csipelés, és törvényellenes lesz az állatok tulajdonosainak személyes adatait tárolni, így az állatorvosoknak bizonyára törölniük kell majd az eddig kialakított adatbázist, a korábban beültetett csípek értelmüket veszítik. Ötszázezer felesleges csip Eddig körülbelül félmülió tulajdonos ültetett csipet házi kedvencébe, ezzel együtt személyes adataikat betáplálták egy központi rendszerbe annak érdekében, hogy ha az elveszett állatot megtalálják, könnyű legyen megkeresni a gazdát. Viszont amint a törvény megváltozik, s önkéntes alapúra változtatja a csipelést, a személyes adatok tárolása jogszabályellenes lesz. Az adatvédelmi törvény szerint a személyes adatok feldolgozására csak akkor van lehetőség, ha ez törvény által előírt kötelességhez kapcsolódik. S a csipelés januártól már nem lesz kötelező, csupán önkéntes. Ezt tartalmazza az a tanulmány, amelyet az állatorvosi kamara számára dolgozott ki az elmúlt napokban a Blaha, Erben&Partneri ügyvédi iroda. A szóban forgó rendszerben csak azoknak a tulajdonosok az adatait lehet majd vezetni, akik az állataikat értékesítik vagy külföldre viszik - ebben a két esetben a továbbiakban is kötelező lesz a csipelés. A kérdés jelenleg az, mihez kezdjenek a már összegyűjtött adatokkal. A jogászok szerint az egyetlen járható út az adatok megsemmisítése, ami annyit jelent, hogy az állatokba ültett azonosítók fölöslegessé válnak. A csip ugyanis egy kódot tartalmaz, melynek leolvasásával a rendszer automatikusan jelzi az állat gazdájának címét, telefonszámát, esetleg az állat nevét. Ha a személyes adatokat törlik, akkor az azonosítón például csak annyi marad, hogy „Bodri”. A Smer sem tudja, mi legyen A Smer képviselői azzal magyarázták a csipelés feltételeinek módosítását, hogy az állatorvosok túl sokat - 20-40 eurót- kértek az azonosító beültetéséért. Az Állatorvosi Kamara nyilatkozata szerint viszont mindez hazugság. A csipelés átlagára a kamara felmérése szerint 13 euró volt az országban, többet csak azok fizettek, akik a beültetéskor be is oltatták az állatot. Marián Záhumenský (Smer), a törvénymódosítás egyik kidolgozója a SITA hír- ügynökségnek beismerte, arra a lehetőségre nem gondoltak, hogy az új szabályozás ellenkezhet az adatvédelmi törvénnyel. „Ha valóban felmerülne ilyen probléma, egyeztetni fogunk szakértőinkkel, ám egy biztos, hogy januártól a csipelés ismét önkéntes lesz” - mondta. Meggyőződése, hogy az egész ügyet túldramatizálják, az egész adatbázis törlését pedig nem tartja jó ötletnek, ugyanis ezáltal minden csip értelmét veszítené. Szerinte járható út lenne, ha csak azok adatait törölnék, akik ezt kérnék, azt viszont egyelőre nem tudta megmondani, mi lesz az adatbázis sorsa. ■MMMHNMHHHMMMHMMINnnMBffiNflMMMMIIMUHNMKiWMMMMI A csipelés története ♦ Eredetüeg szeptember 31-ig kellett minden otthon tartott kutyába, macskába vagy vadászgörénybe azonosító csipet ültetni. ♦ A törvényhozók rájöttek, a macskákba teljesen fölösleges csipet ültetni, ezért bejelentik, a kötelesség csak a kutyákra és vadászgörényekre vonatkozik majd. ♦ Mivel sokallják az összeget, amit az állatorvosok elkértek a csip beültetéséért, öt évvel kitolják a kötelező állatcsipelés végrehajtásának határidejét. ♦ A Smer a változást még idén el akarja fogadni, hogy jövő januártól hatályba lépjen, így 2018-ig ismét önkéntes lenne az állatokba csipet ültetni. Csak azoknak lesz kötelező, akik a jószággal külföldre utaznak vagy eladják. A nappali tagozatos diákok átlagos havi zsebpénze 50-100 euró között mozog, ebből nehéz megélni, főleg a nagyvárosokban Az egyetemistáknak csaknem a fele dolgozik a tanulás mellett ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Tízből négy egyetemista a szüleivel lakik, és havonta 50-100 euró zsebpénzt kap. Körülbelül ugyanennyien vállalnak munkát tanulmányaik mellett, egyesek akár havi 500 eurót is keresnek - derül ki az EUROSTUDENT nemzetközi program keretében végzett felmérésből. A nappali tagozatos diákok leggyakoribb pénzforrása a családi támogatás - a legtöbben szüleiktől, rokonaiktól, partnerüktől kapnak zsebpénzt, melynek konkrét összege - a család anyagi lehetőségeitől és attól függően, a diák kollégiumban vagy albérletben la- kik-e - 50 és 100 euró között mozog. A szegényebb családból származók számára kihívást, stresszt jelenthet, hogy a szüleiktől kapott kevés - esetenként semmilyen - zsebpénzből hogyan gazdálkodjék ki egyetemi tanulmányaik költségeit. Sokan már tanulmányaik mellett elkezdenek dolgozni: tízből 4 főiskolásnak van fizetett munkája. A többség a szülőkkel lakik Michal Kaliňák, az oktatási minisztériümi szóvivő tájékoztatása szerint az EUROSTUDENT nemzetközi program még zajlik, ám az előzetes adatok alapj án mármost nyilvánvalóvá vált: a diákoknak csak a töredéke, mindössze 3,4% képes önálló lakást biztosítani magának. A tanulók 38,5 százalékának az állandó lakhelye a szüleinél van, 46 százalék más személlyel lakik egy lakásban. A nappali tagozatosoknak csaknem a fele, a levelező tagozatosoknak csupán a 3,7 százaléka lakik kollégiumban. A felmérésből az is kiderül, hogy a kollégisták közül tízből négynek van állása. Ötödük az egész szemeszter alatt dolgozik, minden ötödik diák alkalmi munkát vállal, 20 százalékuk valamilyen alapítványi támogatást vagy ösztöndíjat kapott. A diákhitel népszerűden az egyetemisták között: alig 1 százalékuk élt ezzel a lehetőséggel. A levelező tagozaton tanulók legfontosabb jövedelemforrása a brigádmunkáért vagy a rendes munkaszerződésre végzett munkáért kapott fizetés volt. 73,9 százalékuk egész évben dolgozik, 8,9 százaléknak alkalmi munkája volt, 17,2 százalékuk egyáltalán nem vállalt munkát. A levelező tagozatosoknak mindössze 1,4 százaléka intézett magának diákhitelt. Azok a diákok, akiket a szüleik is támogatnak, és még velük is élnek, általában megelégednek alacsonyabb fizetéssel, esetükben az átlagos havi kereset 309,6 euró. Akik kollégiumban, albérletben vagy saját lakásban laknak, jobban díjazott munkát keresnek, esetükben az áüagos havi fizetés 500 euró körül mozog. Igénylik a diákmunkát Gazdasági elemzők szerint az utóbbi időben megnőtt a kereslet a diákmunka iránt, s ez a trend valószínűleg a jövőben is folytatódni fog. Az év elején ugyanis életbe lépett a munkatörvénykönyv módosítása, mely következtében növekedett a járulékok és adók mértéke, ezért a cégeknek kevésbé vagy egyáltalán nem éri meg megbízási szerződést kötni a munkavállalókkal. A diákok esetében azonban az állam kivételt tett: a 18 évesnél fiatalabbak után 66 eurós bevételig, a 18-26 évesek után pedig havi 155 eurós fizetésig nem kell semmilyen járulékot elvezetni, a munkaadó járulékterhe a kivetési alap mindössze 1,05%-a. A 66/155 eurós jövedelem fölött a munkaadónak már ki kell fizetnie a 21,75%-os öregségi- és rokkantságinyugdíj-biztosí- tást is. A munkaadóknak akár havi 300 eurós fizetésért is megéri őket alkalmazni, hiszen 155 euróig a jutalom járulékmentes, csak e fölött kell egy kisebb tételt a társadalombiztosítási rendszerbe elvezetni. Az állam fokozatosan emelni fogja a járulékmentes összeget. Jövőre 159 eurós bevételig nem kell majd semmit elvezetni, és ezt évente akarják valorizálni. Havi 198 euró lehet járulékmentes Lapértesülések szerint a szociális minisztérium azt fontolgatja, hogy a valorizáció az eredetileg tervezettnél gyorsabb tempóban történne, s a járulékmentes összeg akár már a közeljövőben 198 euróra ugorhatna. Szakértők ezt helyes lépésnek tartják, ugyanakkor azt javasolják, hogy vonatkozzon minden munkavállalóra. Ján Dinga, az Iness elemzője szerint ahban, hogy a diákok iránt nő a kereslet, nincs semmi rossz, végső soron már tanulmányaik során kellő gyakorlatra tehetnek szert, az viszont nem elfogadható, hogy csak velük tesznek kivételt, mert nagyobb a lobbierejük. Csehországban egyetlen megbízásos szerződésre dolgozó sem fizeti ajándékokat, (sza)
