Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-28 / 277. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 28. Vélemény És háttér 7 Az MKP a kampány során promózhatja magát, ráadásul javít EP-választási esélyein is Mire jó egy magyar elnökjelölt? Attól függ, kinek - így a tömör válasz. Politikai szempontból - egy politikai párt számára mindig ez az elsődleges - az adott helyzetben a legjobb húzás az MKP részéről. Nem csoda, ha idegesek lettek emiatt a Hídnál. MÓZES SZABOLCS Az elkövetkező hónapokban sokat fogunk hallani arról, hogy a magyar közösség önazonosság-tudata és belső tartása, megmaradása szempontjából mennyire fontos egy magyar nemzetiségű államfőjelölt. Ne üljünk fel ennek! Egyrészt a politika nem így működik, másrészt annál, aki ezt mondja, kérdezzünk vissza: 2004-ben nem lett volna fontos saját jelöltet indítani? „De akkor még a Bugár volt a...” - jönne a válasz. A következő kérdésre (2009- ben nem lett volna fontos?) viszont már nem tudnának mit mondani az illetékesek. Nézzük meg tehát, politikai szempontból kinek, miért jó vagy nem jó, hogy az MKP saját jelöltet indít. Egyrészt jelen esetben jó az MKP-nak. Ha az egész jobboldal egy jelölt mögött sorakozott volna fel, mint 2009-ben, Berényiék aligha próbálkoztak volna. A különcködő, Smer-ellenes egységet megbontó társulat szerepe hárult volna rájuk. Most más a helyzet: Dunát lehetne rekesz- teni a jelöltekkel, az újabb jelentkezőre már nem lehet rásütni a megosztó címkét. Az MKP konkurense, a Híd ráadásul már biztos, hogy nem indít saját jelöltet, mivel besorakozott Pavol Hrušovský mögé. S miért nyerhet ezzel az MKP? Egyrészt az elnökválasztási kampányban promózhatják a pártot. Ezt Bugárék aligha tehetik meg. Hrušovský plakátján valószínűleg csak Ids Híd-logó lesz, de nem kizárt, hogy még az sem - egy győzelemre törő elnökjelöltnek széles szavazóbázist kell megszólítania, ezt pedig nem teheti pártmezben. Másrészt pár héttel az államfőválasztás után európai parlamenti választás lesz, Berényiék a két kampányt egymásra építhetik. Harmadrészt a magyarmagyar fronton számukra sikeres megyei választások után újabb szimbolikus csapást mérhetnek a konkurenciára. Ha jó, kellően ismert és főleg nem megosztó jelöltet állítanak, minden esélyük megvan arra, hogy az államfőválasztás első fordulójában a magyarok többsége rá szavazzon. Az átlagmagyar ugyanis így fog gondolkodni: „Az első körben nyugodtan szavazok a magyar jelöltre, Fico úgysem nyer nyomban, elég a második fordulóban megtámogatni a továbbjutó jobboldali jeAz MKP magyar ellenfél nélkül induló jelöltje 6-10%-os eredményét úgy magyarázhatja, hogy nőtt a bázisa. löltet. Egyébként meg kire szavazzak? A szürke Hrušovskýra, a magyarellenes Čarnogurskýra vagy Procházkára, az ismeretlen Kiskára, az ellentmondásos múltú Kňažkóra?” Saját jelöltjük támogatását - ami jó esetben 6-10%-os lehet- pedig úgy magyarázhatja az MKP, hogy ennyire megnőtt a párt szavazóbázisa, ellenben a Hídé nagyon megcsappant. Ami természetesen nem igaz, hiszen teljesen más a parlamenti és az elnökválasztás - ahol ráadásul nem mindenki indít saját jelöltet -, de a felületesebb szemlélő elhiheti a fenti értelmezést. Külön bonusz, hogy a második fordulóban az MKP „hozhatja” a továbbjutó szlovák jelöltnek azt a bizonyos 6-10%-os támogatottságot, amivel enyhén nőhet az MKP elfogadottsága a szlovák pártok között. A Híd számára a fentiek mellett a történet azért is kellemeden lesz, mert míg a szlovákiai magyar térfélen a hírek és elemzések javarészt a magyar jelöltről fognak szólni, Bugárék egy vele konkurens (szlovák) jelölt mögött fognak állni. Személyi síkon is lehet az ügynek egy nagy nyertese. Csá- ky Pál, aki EP-képviselő szeretne lenni. Mivel az MKP népszerűségi mutatói alapján jó esetben egy mandátumot szerez a jelenlegi kettő helyett, brüsszeli missziójának fő konkurense az a Bauer Edit, akinek a legnagyobb esélye van arra, hogy az MKP államfőjelöltje legyen. Ha elfogadja a jelölést, valószínűleg nem indul az EP- választáson, s ha mégis, várhatóan csak saját esélyeit rontja: mit szólna a szavazó egy olyan jelölthöz, aki maga sem tudja, hová akar menni (Grassalko- vich-palota? Brüsszel?).- Mindenki Kotlebával meg a romákkal van elfoglalva, nyugodtan folytathatjuk az ország szétlopását. (Peter Gossónyi rajza) KOMMENTÁR Permanens háború KOCUR LÁSZLÓ Ősz van, hullanak a levelek. Levélhalom fedi a Híd és az MKP közötti, cigarettányinál alig hosszabb tűzszünetet is, mely bő másfél hétig tartott. A pártvezetők előbb a megyei választások első fordulója után leveleztek egy kiadósat, jó szokásuk szerint, majd a kényszeredett együttműködés végére Bugár Béla nyílt levele tett pontot. Berényi József lapzártáig nem válaszolt, lehet persze, hogy nem is akar. Korábban e hasábokon arról olvashattak egy szerzőtársam tollából, hogy a megyei választásoknak az eredményektől függetlenül csak győztesei lesznek. Ez pontosan így történt. A Híd győztes, mert a legutóbbi, 40:2-es eredményt sikerült elfeledtetnie, immár 17 képviselővel bír a megyei parlamentekben. Győztes, mert Pozsony és Kassa megyében az általa is támogatott jelölt nyert. Győztes, mert Nagy József a legnagyobb politikai sikerének tartja az első forduló eredményét, mivel csak három éve volt a politikai profilálódásra, szemben sok más párttársával és ellenfelével. Ráadásul az Európai Néppártba való felvétel is a legjobbkor jött, mintegy a kampány melléktermékeként. Nemkülönben győztes az MKP. Győztes, mert Berényi József az első fordulóban Overdose-t megszégyenítő hajrával utasította maga mögé esélyesebbnek tartott vetélytársait. Győztes, mert Berényi, noha a csoda nem történt meg, derekasan állta a második fordulót is. Győztes, mert Pozsony és Kassa megyében az általa is támogatott jelölt nyert. Győztes, mert három híján sikerült megtartani a korábbi képviselőszámot, miközben ellenfele megsokszorozta képviselői számát. Az MKP esetében az eredményt felértékeli az is, hogy immár második ciklus óta csak kívülről nézi a parlamentet, s így tudott ilyen eredményt elérni. A 37:17 aránypár tehát a tény, a fentebb leírtak pedig a tény interpretációi. Összességében elmondhatjuk, bár szép teljesítmény a képviselők számának több mint megnyolcszorozá- sa, az egészen Kodéba bejöveteléig országos érdektelenség övezte választásból az MKP jött ki jobban. Nagyszombat megyében sikerült megnyernie a presztízscsatát, pedig Nagy József semmit sem bízott a véletlenre, még Királyhelmec végén is ő nézett le egy óriásplakátról a napokban az arra autózó szerzőre... Sikerült újra birtokba venni a médiát, nemcsak a magyart, hanem a szlovákot is. Az MKP legalább a kampány és a koalíciós tárgyalások idej éré a közbeszéd részévé vált. Fel tudta mutatni, hogy pozíciója stabil a régiókban. A felfokozott médiafigyelem farvizén pedig sikerrel úsztatta be a köztársaságielnök-választás témáját, amely újra tartós médiafigyelmet biztosíthat a 2012-ben már sokak által temetett pártnak, a majdani elnökválasztás eredményességétől függetlenül. Ennek szinergikus hatása pedig akár a megyeihez hasonló „népszerűség” övezte európai parlamenti választások eredményét is befolyásolhatja. Nyilván mindezt a Híd sem nézhette tétlenül, a párt lépés- kényszerbe került, a megoldást csak a megyei választások alatt jórészt láthatatlan Bugár Béla jelenthette. A megyei választások alatt végig jól teljesítő kommunikációs csapat azonban most kicsit lazábbra vette a figurát. A párt és Bugár konszenzuskeresőként felépített imázsához képest kimondottan agresszívra vette a figurát, offenzív, személyeskedő, helyenként sértett hangvétel jellemzi a szlovákiai magyarokhoz írt nyílt levelet. A kiáltvány értelemszerűen nem alkalmas az MKP-szavazók megnyerésére, a bizonytalankodó, határozott pártpreferenciával nem rendelkezőket is elriaszthatja az éles támadás. Valószínűbb, hogy Bugár ezzel a levéllel saját pártja híveinek kívánt üzenni, rámutatva, hogy a számukra felejthető és felejtendő megyei választásokkal vége az MKP-val folytatott „spoluprácának”, csapataik újra harcban állnak. A kommunista rendszer bűnei nem évültek el, a még élő felelősöket bíróság elé lehet állítani Kollektivizációs per 60 év elteltével KOKES JÁNOS Két év felfüggesztett börtön- büntetést kapott Csehországban egy 89 éves férfi, aki 61 éve, vagyis 1952-ben, az úgynevezett kollektivizáció idején mint járási rendőrparancsnok részt vett a parasztok kitelepítésében - közölte a cseh Hos- podárské Noviny napilap. Miután sem az elítélt, sem az ügyész nem fellebbezett, a bírósági döntés hatályos. Jan Jí- leket hatalommal való visszaélésben találta bűnösnek a bíróság. „Rendkívül súlyos bűn- cselekményt követett el, hivatalos személyként úgy járt el, hogy kárt okozott más személynek politikai meggyőződése miatt” - állapította meg a bíróság. „Jílek tisztségéből kifolyólag részese volt a törvénytelen döntésnek és végrehajtásnak” - indokolta az ítéletet a bíróság. A testület szerint a rendőrség eljárása ellentétes volt a korabeli csehszlovák törvényekkel is. A konkrét eset az észak- morvaországi Prerovhoz közeli Sobéchleby faluban történt, ahonnan a korabeli kommunista hatóságok erőszakkal telepítettek ki négy gazdag parasztcsaládot, mert nem akartak belépni a helyi földműves szövetkezetbe. Az egyik gazda a kitelepítés előtt a háza melletti csűrben felakasztotta magát. Csehországban 2007-ben kezdték el .vizsgálni az ötvenes évekbeli erőszakos szövetkezesítés hátterét. A legfelsőbb cseh bíróság régebbi döntése szerint a kommunista rendszer bűncselekményei a mai napig nem évültek el, s a még élő felelősöket bíróság elé lehet állítani. A mostani azonban csak a második eset, amikor a bíróság az erőszakos szövetkezesítés miatt ítélt el valakit. Az első esetben is felfüggesztett büntetést kapott egy ma már idős személy, aki az ötvenes évek elején egy falusi néptanács tisztviselője volt. FIGYELŐ Hálapénz nélkül nem gyógyítanak A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint nem lehet egy tollvonással büntethetővé tenni a hálapénz adását és elfogadását. Velkey György szerint ahhoz, hogy ez a rögzült szokás kikopjon a magyar egészségügyből, sokkal több pénzt kell biztosítani az ágazatnak, amivel a paraszolvencia pótolható. A Magyar Nemzet írt arról, elképzelhető, hogy büntetőjogi kategória lesz a paraszolvencia adása és elfogadása. Velkey a hálapénz azonnali megszüntetését elképzelhetetlennek tartja, mert veszélybe kerülne a betegellátás. A paraszolvencia az ágazat működőképességének fenntartásához ma nélkülözhetetlen - mondta. „Baj, hogy így van, de tudomásul kell venni. Ha ebből büntetőjogi kategória lenne, akkor ez a rendszer működőképességét veszélyeztetné” - fogalmazott. (MNO, MTI)
