Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)

2013-11-28 / 277. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 28. Vélemény És háttér 7 Az MKP a kampány során promózhatja magát, ráadásul javít EP-választási esélyein is Mire jó egy magyar elnökjelölt? Attól függ, kinek - így a tömör válasz. Politikai szempontból - egy politi­kai párt számára mindig ez az elsődleges - az adott helyzetben a legjobb hú­zás az MKP részéről. Nem csoda, ha idegesek lettek emiatt a Hídnál. MÓZES SZABOLCS Az elkövetkező hónapokban sokat fogunk hallani arról, hogy a magyar közösség önazonos­ság-tudata és belső tartása, megmaradása szempontjából mennyire fontos egy magyar nemzetiségű államfőjelölt. Ne üljünk fel ennek! Egyrészt a po­litika nem így működik, más­részt annál, aki ezt mondja, kérdezzünk vissza: 2004-ben nem lett volna fontos saját jelöl­tet indítani? „De akkor még a Bugár volt a...” - jönne a válasz. A következő kérdésre (2009- ben nem lett volna fontos?) vi­szont már nem tudnának mit mondani az illetékesek. Nézzük meg tehát, politikai szempontból kinek, miért jó vagy nem jó, hogy az MKP saját jelöltet indít. Egyrészt jelen esetben jó az MKP-nak. Ha az egész jobboldal egy jelölt mö­gött sorakozott volna fel, mint 2009-ben, Berényiék aligha próbálkoztak volna. A különc­ködő, Smer-ellenes egységet megbontó társulat szerepe há­rult volna rájuk. Most más a helyzet: Dunát lehetne rekesz- teni a jelöltekkel, az újabb je­lentkezőre már nem lehet rá­sütni a megosztó címkét. Az MKP konkurense, a Híd ráadá­sul már biztos, hogy nem indít saját jelöltet, mivel besorako­zott Pavol Hrušovský mögé. S miért nyerhet ezzel az MKP? Egyrészt az elnökválasztási kampányban promózhatják a pártot. Ezt Bugárék aligha tehe­tik meg. Hrušovský plakátján valószínűleg csak Ids Híd-logó lesz, de nem kizárt, hogy még az sem - egy győzelemre törő el­nökjelöltnek széles szavazóbá­zist kell megszólítania, ezt pe­dig nem teheti pártmezben. Másrészt pár héttel az államfő­választás után európai parla­menti választás lesz, Berényiék a két kampányt egymásra épít­hetik. Harmadrészt a magyar­magyar fronton számukra sike­res megyei választások után újabb szimbolikus csapást mér­hetnek a konkurenciára. Ha jó, kellően ismert és főleg nem megosztó jelöltet állítanak, minden esélyük megvan arra, hogy az államfőválasztás első fordulójában a magyarok több­sége rá szavazzon. Az átlagma­gyar ugyanis így fog gondolkod­ni: „Az első körben nyugodtan szavazok a magyar jelöltre, Fico úgysem nyer nyomban, elég a második fordulóban megtámo­gatni a továbbjutó jobboldali je­Az MKP magyar ellenfél nélkül induló jelöltje 6-10%-os eredményét úgy magyarázhatja, hogy nőtt a bázisa. löltet. Egyébként meg kire sza­vazzak? A szürke Hrušovskýra, a magyarellenes Čarnogurskýra vagy Procházkára, az ismeretlen Kiskára, az ellentmondásos múl­tú Kňažkóra?” Saját jelöltjük támogatását - ami jó esetben 6-10%-os lehet- pedig úgy magyarázhatja az MKP, hogy ennyire megnőtt a párt szavazóbázisa, ellenben a Hídé nagyon megcsappant. Ami természetesen nem igaz, hiszen teljesen más a parlamenti és az elnökválasztás - ahol ráadásul nem mindenki indít saját jelöltet -, de a felületesebb szemlélő el­hiheti a fenti értelmezést. Külön bonusz, hogy a második fordu­lóban az MKP „hozhatja” a to­vábbjutó szlovák jelöltnek azt a bizonyos 6-10%-os támogatott­ságot, amivel enyhén nőhet az MKP elfogadottsága a szlovák pártok között. A Híd számára a fentiek mellett a történet azért is kellemeden lesz, mert míg a szlovákiai magyar térfélen a hí­rek és elemzések javarészt a ma­gyar jelöltről fognak szólni, Bu­gárék egy vele konkurens (szlo­vák) jelölt mögött fognak állni. Személyi síkon is lehet az ügynek egy nagy nyertese. Csá- ky Pál, aki EP-képviselő szeret­ne lenni. Mivel az MKP nép­szerűségi mutatói alapján jó esetben egy mandátumot sze­rez a jelenlegi kettő helyett, brüsszeli missziójának fő kon­kurense az a Bauer Edit, akinek a legnagyobb esélye van arra, hogy az MKP államfőjelöltje le­gyen. Ha elfogadja a jelölést, valószínűleg nem indul az EP- választáson, s ha mégis, várha­tóan csak saját esélyeit rontja: mit szólna a szavazó egy olyan jelölthöz, aki maga sem tudja, hová akar menni (Grassalko- vich-palota? Brüsszel?).- Mindenki Kotlebával meg a romákkal van elfoglalva, nyugodtan folytathatjuk az ország szétlopását. (Peter Gossónyi rajza) KOMMENTÁR Permanens háború KOCUR LÁSZLÓ Ősz van, hullanak a levelek. Levélhalom fedi a Híd és az MKP közötti, cigarettányinál alig hosszabb tűzszünetet is, mely bő másfél hétig tartott. A pártvezetők előbb a megyei választá­sok első fordulója után leveleztek egy kiadósat, jó szokásuk szerint, majd a kényszeredett együttműködés végére Bugár Béla nyílt levele tett pontot. Berényi József lapzártáig nem válaszolt, lehet persze, hogy nem is akar. Korábban e hasábokon arról olvashattak egy szerzőtársam tollából, hogy a megyei választásoknak az eredményektől függetlenül csak győztesei lesznek. Ez pontosan így történt. A Híd győztes, mert a legutóbbi, 40:2-es eredményt sikerült elfeledtetnie, immár 17 képviselővel bír a megyei parlamen­tekben. Győztes, mert Pozsony és Kassa megyében az általa is támogatott jelölt nyert. Győztes, mert Nagy József a leg­nagyobb politikai sikerének tartja az első forduló eredmé­nyét, mivel csak három éve volt a politikai profilálódásra, szemben sok más párttársával és ellenfelével. Ráadásul az Európai Néppártba való felvétel is a legjobbkor jött, mintegy a kampány melléktermékeként. Nemkülönben győztes az MKP. Győztes, mert Berényi József az első fordulóban Overdose-t megszégyenítő hajrával utasí­totta maga mögé esélyesebbnek tartott vetélytársait. Győz­tes, mert Berényi, noha a csoda nem történt meg, derekasan állta a második fordulót is. Győztes, mert Pozsony és Kassa megyében az általa is támogatott jelölt nyert. Győztes, mert három híján sikerült megtartani a korábbi képviselőszámot, miközben ellenfele megsokszorozta képviselői számát. Az MKP esetében az eredményt felértékeli az is, hogy immár második ciklus óta csak kívülről nézi a parlamentet, s így tu­dott ilyen eredményt elérni. A 37:17 aránypár tehát a tény, a fentebb leírtak pedig a tény interpretációi. Összességében elmondhatjuk, bár szép telje­sítmény a képviselők számának több mint megnyolcszorozá- sa, az egészen Kodéba bejöveteléig országos érdektelenség övezte választásból az MKP jött ki jobban. Nagyszombat me­gyében sikerült megnyernie a presztízscsatát, pedig Nagy József semmit sem bízott a véletlenre, még Királyhelmec vé­gén is ő nézett le egy óriásplakátról a napokban az arra autó­zó szerzőre... Sikerült újra birtokba venni a médiát, nemcsak a magyart, hanem a szlovákot is. Az MKP legalább a kampány és a koalíciós tárgyalások idej éré a közbeszéd részévé vált. Fel tudta mutatni, hogy pozíciója stabil a régiókban. A felfokozott médiafigyelem farvizén pe­dig sikerrel úsztatta be a köztársaságielnök-választás témáját, amely újra tartós médiafigyelmet biztosíthat a 2012-ben már sokak által temetett pártnak, a majdani elnökválasztás ered­ményességétől függetlenül. Ennek szinergikus hatása pedig akár a megyeihez hasonló „népszerűség” övezte európai par­lamenti választások eredményét is befolyásolhatja. Nyilván mindezt a Híd sem nézhette tétlenül, a párt lépés- kényszerbe került, a megoldást csak a megyei választások alatt jórészt láthatatlan Bugár Béla jelenthette. A megyei vá­lasztások alatt végig jól teljesítő kommunikációs csapat azon­ban most kicsit lazábbra vette a figurát. A párt és Bugár kon­szenzuskeresőként felépített imázsához képest kimondottan agresszívra vette a figurát, offenzív, személyeskedő, helyen­ként sértett hangvétel jellemzi a szlovákiai magyarokhoz írt nyílt levelet. A kiáltvány értelemszerűen nem alkalmas az MKP-szavazók megnyerésére, a bizonytalankodó, határozott pártpreferenciával nem rendelkezőket is elriaszthatja az éles támadás. Valószínűbb, hogy Bugár ezzel a levéllel saját pártja híveinek kívánt üzenni, rámutatva, hogy a számukra felejthe­tő és felejtendő megyei választásokkal vége az MKP-val foly­tatott „spoluprácának”, csapataik újra harcban állnak. A kommunista rendszer bűnei nem évültek el, a még élő felelősöket bíróság elé lehet állítani Kollektivizációs per 60 év elteltével KOKES JÁNOS Két év felfüggesztett börtön- büntetést kapott Csehország­ban egy 89 éves férfi, aki 61 éve, vagyis 1952-ben, az úgy­nevezett kollektivizáció idején mint járási rendőrparancsnok részt vett a parasztok kitelepí­tésében - közölte a cseh Hos- podárské Noviny napilap. Miután sem az elítélt, sem az ügyész nem fellebbezett, a bí­rósági döntés hatályos. Jan Jí- leket hatalommal való vissza­élésben találta bűnösnek a bí­róság. „Rendkívül súlyos bűn- cselekményt követett el, hiva­talos személyként úgy járt el, hogy kárt okozott más sze­mélynek politikai meggyőző­dése miatt” - állapította meg a bíróság. „Jílek tisztségéből ki­folyólag részese volt a tör­vénytelen döntésnek és vég­rehajtásnak” - indokolta az ítéletet a bíróság. A testület szerint a rendőrség eljárása el­lentétes volt a korabeli cseh­szlovák törvényekkel is. A konkrét eset az észak- morvaországi Prerovhoz köze­li Sobéchleby faluban történt, ahonnan a korabeli kommu­nista hatóságok erőszakkal te­lepítettek ki négy gazdag pa­rasztcsaládot, mert nem akar­tak belépni a helyi földműves szövetkezetbe. Az egyik gazda a kitelepítés előtt a háza mel­letti csűrben felakasztotta magát. Csehországban 2007-ben kezdték el .vizsgálni az ötvenes évekbeli erőszakos szövetke­zesítés hátterét. A legfelsőbb cseh bíróság régebbi döntése szerint a kommunista rendszer bűncselekményei a mai napig nem évültek el, s a még élő fe­lelősöket bíróság elé lehet állí­tani. A mostani azonban csak a második eset, amikor a bíróság az erőszakos szövetkezesítés miatt ítélt el valakit. Az első esetben is felfüggesztett bün­tetést kapott egy ma már idős személy, aki az ötvenes évek elején egy falusi néptanács tisztviselője volt. FIGYELŐ Hálapénz nélkül nem gyógyítanak A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint nem lehet egy tollvonással büntethetővé tenni a hálapénz adását és el­fogadását. Velkey György szerint ahhoz, hogy ez a rög­zült szokás kikopjon a magyar egészségügyből, sokkal több pénzt kell biztosítani az ága­zatnak, amivel a paraszolven­cia pótolható. A Magyar Nemzet írt arról, elképzelhe­tő, hogy büntetőjogi kategória lesz a paraszolvencia adása és elfogadása. Velkey a hálapénz azonnali megszüntetését el­képzelhetetlennek tartja, mert veszélybe kerülne a be­tegellátás. A paraszolvencia az ágazat működőképessé­gének fenntartásához ma nél­külözhetetlen - mondta. „Baj, hogy így van, de tudomásul kell venni. Ha ebből büntető­jogi kategória lenne, akkor ez a rendszer működőképessé­gét veszélyeztetné” - fogal­mazott. (MNO, MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom