Új Szó, 2013. november (66. évfolyam, 255-279. szám)
2013-11-27 / 276. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2013. NOVEMBER 27. www.ujszo.com Ilyen még nem volt: saját elnökjelöltet állítanak Allamfőválasztás: külön utakon az MKP VERES ISTVÁN Pozsony. Saját jelölttel vág neki a 2014-es köztársaságielnök-választásnak a Magyar Közösség Pártja. Arról, hogy kit indítanak, a párt Országos Tanácsa dönt december 14-én. Nem reális, hogy a párt jelöltje a második körbe kerüljön, ismerte el lapunk kérdésére Berényi József. „De az első körben megszerzett szavazatok súlyával támogatni tudunk majd valakit a második fordulóban” - vélekedik a pártelnök. Nevekről egyelőre nem beszél, információink szerint Bauer Edit is a lehetséges jelöltek közt van. „Több személyben is gondolkodunk, egy van köztük, aki szerintem nagyon esélyes” - mondta Berényi. Csáky Pál helyesli a lépést „Én voltam az egyik, aki ezt javasolta” - árulta el. Úgy véli, jelöltjük a voksok 6-7%-át biztosan meg tudja szerezni. A volt pártelnök szerint csak ez az út marad, ha az MKP az egyik jelenlegi jelöltet sem tudja ajánlani választóinak. Az MKP-t korábban Pavol Hrusovsky, a KDEI és a Híd államfőjelöltje is megszólította. Berényi akkor azt nyilatkozta, csak olyan jelöltet tudnak támogatni, aki felvállalja a tavaly az MKP a Híd és a Kerekasztal által aláírt kisebbségi minimumot. Információink szerint Hrusovskynak nem volt a feltétellel szemben kifogása. Az MKP döntése legfeljebb a pártnak vagy Berényinek hozhat hasznot, véli Bugár Béla. „Ilyen helyzetben, amikor a Kotleba- effektus mindenhol erősödik, felelőtlenség olyan jelöltet indítani, akinek esélye nincs, de gyengíti a jobboldali jelölteket” - nyilatkozta a Híd elnöke. Bugár azt is sérelmezi, hogy az MKP akkor áll elő az önálló jelölt ötletével, amikor a Híd már beállt valaki mögé. „Hrusovsky beszélt Berényivel és Csákyval is, és elmondása szerint nem jelezték, hogy kifogásuk lenne” - tette hozzá Bugár. A jobboldali elnökjelöltek száma egyre nő. Hrusovsky mellett Ján Carnogursky, Ra- doslav Procházka, Peter Osusky és Andrej Kiska is indul, Milan Knazko pénteken jelenti be jelöltségét. A Smer viszont továbbra is hallgat: a párt korábban azt ígérte, december eleji kongresszusán mutatja be jelöltjét, ám a döntést januárra tolták át. Háttérinformációk szerint Fico mellett Pavol Paska házelnök és Miroslav Lajcák külügyminiszter neve is felmerült a lehetséges jelöltek közt. RÖVIDEN Freso „tehetségkutatót” indít Pozsony. Országos turnéra indul Pavol Freso, az SDKÚ elnöke, hogy új tehetségeket toborozzon pártjába. A következő hetekben felkeresi mind a nyolc megyét, hogy fiatalokat csábítson a helyi és regionális politikába. Freso pártját a szélsőségesekkel szembeni küzdelem egyik pillérének tekinti, a turné egyik központi eleme is ez lesz. (TASR) lvan Gasparovic: az alkotmány szerint senkit sem szabad az „út mellett hagyni" Áttörte a Smer az elnöki vétót Szökőévben egyszer: a Smert nem érdekelték Gasparovic kifogásai (Gábriel Kuchta felvétele) Pozsony. Januártól havi 32 óra közmunkát végeztethetnek a szociális segélyen élőkkel, a parlament tegnap megerősítette a köztársasági elnök által megvétózott törvényeket. Elutasították a javaslatait is. ÚJ SZÓ-HÍR A Smer már délután jelezte, hogy mindenképen változatlan formában fogadják el az anyagi szükséghelyzetről szóló törvényt. „A Smer parlamenti frakciójának képviselői nem támogatják az államfő egyetlen javaslatát sem” - jelentette be Jana Lassáková frakcióvezető. A köztársasági elnök azt indítványozta, hogy a segélyen élők csak önkéntes munkában vagy természeti csapás megelőzését, illetve a kárelhárítást szolgáló munkák alkalmával dolgozhassák le a havi 32 órát, a községek számára végzett közmunkát kizárta volna ebből a körből. Ivan Gasparovic szerint ugyanis alkotmányellenes az alapvető szükségletek biztosítására adott segély csökkentése. Problémásnak tartja a közmunkaprogramban való részvétel kötelező előírását is. „Kérdéses, hogy a jogszabály végrehajtása nem ütközik-e a kötelező vagy kényszermunkára vonatkozó nemzetközi szerződésbe” - állítja Gasparovic. Az államfő úgy véli: az alkotmány szerint senkit sem szabad az „út mellett hagyni”, vagyis mindenkinek legalább akkora támogatást kell kapnia, amiből fedezni tudja alapvető létszükségleteit. Gasparovic azt is kifogásolja, hogy a jogszabály diszkriminatív elemeket is tartalmaz, a segélyen élőket ugyanis két részre osztja: lesznek, akiknek le kell dolgozniuk a havi 32 órát, és lesznek, akiknek nem. A törvény szerint ugyanis csak annak kell dolgoznia, akinek munkát ajánlanak fel, vagyis ha az ön- kormányzat nem tud munkát biztosítani a segélyen élőnek, akkor neki nem kell dolgoznia. Ettől tartanak a polgármesterek is, mivel a jogszabály nem mondja ki, hogy mit tegyenek, ha nem tudnak mindenkinek munkát találni. A törvény újbóli elfogadását végül a Smer és a az OEaNO szinte teljes frakciójának támogatásával fogadta el a plé- num. A Híd képviselői nemmel szavaztak. „Ebben az esetben igazat adtunk a köztársasági elnök alkotmányos kifogásainak, amelyeket a Smer elutasított, így nem tudtuk megszavazni a jogszabályt” - mondta lapunknak Nagy József, a Híd- frakció tagja. A KDH és az SDKÚ képviselői tartózkodtak, míg az SaS-es képviselők elutasították a törvényt. A jogszabály végrehajtásától tart a polgármesterek egy része is, hiszen a nagy munkanélküliséggel rendelkező településeken akár több ezer embernek is munkát kell biztosítani. Rimaszombatban például több mint 2 ezer embernek kell a munkát megszervezni, ami még akkor is nehéz feladat lesz, ha a munkaügyi hivatal csak erre a munkára új alkalmazottakat vehet fel. Ján Richter munkaügyi miniszter kincstári optimizmusa töretlen. „A polgármesterekkel folytatott konzultációk alapján állíthatom, hogy a régiókban van elég munka, elég csak körülnézni a településeken” - jelentette ki a miniszter a szavazás előtt. dpj) Matovic a Smemek lobbizott Az Egyszerű Emberek (OEaNO) szerint a roma reform alapja a szociális segély ledolgozását előíró jogszabály. Mivel az eltelt egy évben ez az első konkrét lépés, amit Peter Pollák roma ügyi kormánybiztos fel tud mutatni, Igor Matovic pártelnökkel együtt a jogszabály újbóli megszavazására kérte a képviselőket. „Eljött az idő, hogy ebben az országban ne adjunk senkinek ingyensegélyf” - jelentette ki Matovic. A jogszabállyal kapcsolatos alkotmányos aggodalmak nem zavarják. „Beteg elképzelésnek tartom, hogy a Szlovák Köztársaságnak gondoskodnia kell mindenkiről, függetlenül attól, hogy ő hogyan viszonyul az országhoz és lakosságához”-véli a pártelnök, (lpj, TASR) A rendőrök kéréseinek teljesítése akár évi 80 millió eurójába is kerülhet az államnak; a Szociális Biztosító szerint bírósági ítéletek kötelezik őt Két nyugdíjat követelnek a rendőrök - úgy tűnik, sikeresen Két „pilléren" állnának (Tomás Benedikovic felvétele) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A rendőrök egy része két nyugdíjat szeretne az államtól, habár az átlagemberre érvényes nyugdíjkorhatárt, a 62 évet, még be sem töltötték. A Szociális Biztosító igazgatója ennek ellenére - bírósági, közte a Legfelsőbb Bíróság döntéseire hivatkozva - lehetővé teszi a fegyveres testületek tagjainak, hogy nyugdíjat kapjanak a Szociális Biztosítóból is. A rendőrök a saját nyugdíjrendszerükből részesülnek a szolgálati nyugdíjból. A rendőrök kéréseinek teljesítése akár évi 80 millió eurójába is kerülhet az államnak. A biztosítótól nyugdíjat kérnek például az 55 év feletti rendőrök, holott az átlagember legkorábban a nyugdíjkorhatár betöltése előtt erre nem lenne jogosult. A rendőrök arra hivatkoznak, hogy a szolgálatuk megkezdésekor érvényes szabályok szerint nekik 55 éves koruktól járna a nyugdíj, ezért akár 56 éves korukban igényelhetik a járadékot a Szociális Biztosítótól is. A fegyveres testületek tagjai ugyan jelenleg a civiltől eltérő, különálló nyugdíjrendszerbe tartoznak, de a katonák 1998-ig, a rendőrök pedig 2002-ig az általános nyugdíjrendszerbe tartoztak, munkaadóik ebbe fizették a járulékokat. A fegyveres testületek önálló nyugdíjrendszere viszonylag bőkezű, a katonák átlagos nyugdíja 800, a rendőröké több mint 600 euró. A másik eset, amikor a már nyugdíjas rendőr - aki akár 15 ledolgozott év után is nyugdíjba vonulhatott - a szolgálati nyugdíja mellett a civil nyugdíjrendszerbe is fizetett járulékot. Ugyan az átlagember ebből a rendszerből csak 15 ledolgozott év után kaphat járadékot, a rendőrök akkor is kérik a pénzt, ha ezt a feltételt nem teljesítik. Az ítélet kötelez A Szociális Biztosító álláspontja szerint kénytelen engedni a kérvényező rendőröknek és katonáknak, mivel ezt már több bírósági határozat is előírja. „A biztosítót erre a Legfelsőbb Bíróság és a kerületi bíróságok több mint 70 ítélete kötelezi” - tájékoztatta lapunkat az intézmény. A biztosító szerint az ítéletek fényében kötelesek a fegyveres testületek minden tagjának kérvényét azonosan elbírálni, így kapnak majd nyugdíjat azok is, akik nem fordultak bírósághoz. „Ha nem így tennénk, akkor a kérvényezőket két csoportra osztanánk, ami diszkriminatív lenne, hiszen ugyanazon tényállás mellett egyszer megadnánk a nyugdíjat, míg más esetben nem” - tájékoztatott a biztosító. Az intézmény az egységes eljárási rendet egy belső módszertani útmutatóban határozta meg, ami ellen viszont a biztosító több alkalmazottja is tiltakozott. „A probléma az, hogy a módszertani útmutató és a nyugdíjtörvény egyes rendelkezései ellentmondanak egymásnak” -jelentette ki a biztosító egyik volt munkatársa, Mariana Vavrová, akit éppen a tiltakozás miatt bocsátottak el állásából, és ezért a helytállásáért a Fehér Holló díjban részesült. Eltérő határozatok Az ügy miatt ellenzéki honatyák képviselői ellenőrzést tartanának a Szociális Biztosítóban. Erika Jurinová (Ol’aNO) szerint ugyanis a bíróságok egymásnak ellentmondó ítéleteket hoztak, ezért a biztosítónak a Legfelsőbb Bíróságtól kellene kérnie úgynevezett egységesítő álláspontot. A biztosító szerint azonban erre csak a bírói kollégiumok elnökeinek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének és az igazságügyi miniszternek van joga. Az üggyel tegnap a parlament szociális ügyi bizottsága is foglalkozott, de a smeres képviselők információk hiányában nem támogatták a képviselői ellenőrzést. Nagy József (Híd) szerint törvénymódosítással kellene rendezni az ügyet. „Felháborító, hogy a Smer nem hajlandó rendezni például a kisnyugdíjasok ügyét, de az ugyancsak smeres vezetésű Szociális Biztosító a törvényt megkerülve megoldja a rendőrök és a katonák nyugdíjának ügyét” - jelentette ki Nagy. Megdöbbentőnek tartja azt is, hogy a biztosító azt sem tudja, mibe kerül majd a rendőrök nyugdíjának kifizetése. „Az igazgató tájékoztatása szerint eddig már hatezren kérték a nyugdíjat, ami mintegy 16 millió euró lehet, de az összeg ennek többszörösére is emelkedhet” - véli Nagy. Lapinformációk szerint akár 18 ezren is kérhetnek második nyugdíjat, (lpj)
